Újabb részletekre derült fény a momentumos Cseh Katalin közpénzbotrányáról. A Magyar Nemzet azt írja a hivatalos céges és pályázati adatokra hivatkozva, hogy a politikushoz köthető Pannónia Nyomda Kft. – amelynek 2013 és 2018 között éppen ő volt az ügyvezetője – rafinált módon, többször vidéki településeken nyitott telephelyeket, ahol úgy fest, semmilyen munkavégzés nem történt; a fiktív üzemek mindössze azt a célt szolgálták, hogy minél nagyobb EU-s támogatás áramoljon a politikus és üzlettársai zsebébe.
Szinte nem múlik el nap anélkül, hogy ne derüljön fény Cseh Katalin újabb botrányos ügyleteire. A PestiSrácok.hu és a Demokrata után most a Magyar Nemzet bukkant rá egy újabb érdekes összefüggésre. Eszerint pedig Cseh Katalinék nem mindennapi körülmények között szerezték meg azt a nagyjából hetvenmillió forintos támogatást, amelyhez a megbuktatott hazai olimpiára is hivatkozva jutottak hozzá. A trükk: a pályázat előtt tíz nappal jegyezte be a Pannónia Nyomda telephelyét Vácon, mert így jóval nagyobb támogatáshoz jutott.
Vidékre települtek
A lap azt írja, hogy a hivatalos céges és pályázati adatokból arra lehet következtetni, hogy a Pannónia Nyomda Kft. – amelynek 2013 és 2018 között Cseh Katalin volt az ügyvezetője – adott esetben olyan fióktelepet választott magának, amellyel nagyobb arányú európai uniós támogatást lehetett megszerezni. Példaként említi, hogy az ügy kapcsán az EU-s forrásokból finanszírozott Széchenyi 2014–2020 program Versenyképes Közép-Magyarország operatív programjának egyik kiírása érdekes igazán. A szóban forgó pályázatra 2016. június 13-ától lehetett beadni az igényeket.
Nagyot kaszáltak a váci telephellyel is
A Pannónia Nyomda Kft. több éven át kizárólag egy Budapest XIII. kerület Frangepán utcai címre bejegyzett székhellyel rendelkezett. A helyzet éppen 2016 közepén változott meg: 2016. június 27-én, vagyis a pályázat megnyílása után nem sokkal egy váci fióktelepre jegyezték be a céget. Pályázatát pedig a társaság 2016. július 8-án már be is nyújtotta. Mindez azért lényeges, mert ha a cég a budapesti székhellyel pályázik, akkor nem kap egy fillér uniós támogatást sem, de a váci telephelyen már akár 55 százalékos uniós dotáció is elérhető volt. Cseh Katalinék majdnem el is érték a maximumot.
Sokat hozott a konyhára a költözés
A társaság 133,8 millió forint értékű beruházást tervezett végrehajtani Vácon, és ehhez a 2018. június 15-ei döntés értelmében 68,1 millió forint vissza nem térítendő uniós pénzhez jutott. Vagyis az EU fedezte az összeg 50,9 százalékát. Ha a fővárosban maradnak, az arány bizonyosan nulla százalék, ami kereken nulla forint uniós pénzt jelentett volna. A költözés tehát megérte, nagyon is. Pontosan 68,1 millió forintot ért. A cikk szerint a telephely bejegyzésekor és a pályázat beadásakor is Cseh Katalin aláírása szerepelt a papírokon. Mindez akkor is különösen érdekes, ha a támogatási döntés megszületésekor, 2018 közepén már nem ő irányította a céget.
Vándornyomda
A jelek szerint ugyanezt az elvet követte a vállalkozás később is. A Pannónia Nyomda Kft. 2018 májusában ugyanis fióktelepet létesített a Nógrád megyei Szirákon. Ezzel a telephellyel vett részt a cég a szintén uniós pénzt osztó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik pályázatán, és idővel nyert is, 217,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A dotáció – a döntés értelmében – 45 százalékát fedezte a megvalósítani kívánt fejlesztésnek.
A Magyar Nemzet cikke szerint Szirákon sem zajlott termelés. Fotó: Magyar Nemzet
Szirákon is felbukkantak
A költözés itt is kifizetődő volt. Erre lehet következtetni a pályázat feltételeiből. Bár a kondíciók többször is módosultak, a kiírásokban rendre szerepelt, hogy nem támogatható olyan fejlesztés, amely Közép-Magyarországon, vagyis például a fővárosban valósul meg. Bezzeg Nógrádban akár a beruházás felére is támogatást lehetett szerezni. Szirákon a helybéliek a lapnak azt mondták, szerintük a telephelyen semmilyen érdemi tevékenységet nem végeznek.
Az elmúlt néhány nap sajtóhírei alapján egy olyan – Cseh Katalinhoz, illetve a momentumos politikus családjához köthető – cégháló képe rajzolódott ki, amely EU-s pénzek megcsapolására szakosodott. A rendszerben fellelhető vállalkozások szisztematikusan együttműködve, tevékenységüket összehangolva 4,8 milliárd forintos uniós forrást zsebelhettek be. A nyilvánosságra került információk alapján Tényi István bejelentést fogalmazott meg, és jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást feltételezve fordult a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A Bennfentes.net által kirobbantott, mind jobban gyűrűző botrány gyakorlatilag szíven ütötte a Momentum kampányát, amely főként az EU-forrásokkal összefüggő anomáliákra épült. A balliberális párt retorikája lényegében arról szólt, hogy Magyarországon kizárólag Fidesz-közeli cégek pályázhatnak sikerrel. Cseh Katalin és pártja éppen ezért évek óta azért lobbizik, hogy az unió függessze fel a hazánknak járó európai uniós támogatások kifizetését. Politikai elemzők úgy látják: túl azon, hogy a botrány megtépázza a Momentum hitelességét, felerősödhetnek a párton belüli feszültségek is, amik akár politikai leszámolásokhoz is vezethetnek.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: képernyőfelvétel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS