A Telex is rádöbbent, hogy az Action for Democracy összevissza hazudozik a dollárbaloldal 3 milliárdjáról
A Telex a vonatkozó cikkében lényegében elismeri, némi propagandistázás mellett természetesen, hogy a magyar jobboldali sajtó és a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés minden állítása igaz az ellenzék tavaszi kampányának rendkívül gyanús finanszírozásával kapcsolatban. Meg sem próbálják cáfolni őket, sőt, némi malíciával egyenként megismétlik ezeket, nem titkolva a csodálkozásukat azon, hogy miként lehet ilyen ügyetlenül hazudni. De a Telex persze azért Telex, hogy teljesen biztos legyen viszont abban az egyben, hogy az összevissza beszélő Márki-Zay Péter és Korányi Dávid semmiféle törvénysértést nem követett el, nem finanszíroztak külföldről magyar ellenzéki pártokat. Megindokolni persze meg sem próbálják, az ellenzéki olvasó biztos úgyis elhiszi hozomra.
Némi propagandistázásával megfűszerezve cirka 2 hónap után a Telex ingerküszöbét is megütötte – Márki-Zay Péter után szabadon– a magyar történelem legkorruptabb kampányfinanszírozási botránya, a dollárbaloldal amerikai sztorija. A Csipkerózsika-álomból ébredt független-objektív lap hosszasan fejtegeti, hogy hogyan sarazza be saját magát Márki-Zay Péter és Korányi Dávid, teljesen értelmetlenül. A családfakutatások iránt érdeklődő olvasók kedvéért pedig megjegyezzük, hogy a Telex eddigi Korányi-felelőse, Cseke Balázs helyett a már valóságot tartalmazó cikket Sarkadi Zsolt írta, ami azért érdekes, mert az ellenzékinek nevezett médiumok közül eddig kizárólag az Átlátszó foglalkozott a baloldal amerikai származású pénzeivel, Sarkadi Nagy Márton tollán keresztül. Ha valaki meg az összevissza hadováló Márki-Zayt akar hallgatni, akkor EZTa YouTube-videót ajánljuk; Sarkadi mellett Hont András próbál meg egy értelmes mondatot kihúzni az ellenzék egykori miniszterelnök-jelöltjéből, aki nem hagyja magát. Innen pedig át is adnánk a szót a Telexnek, amely az alábbi megállapításokat teszi a dollárbaloldal botránya kapcsán. Képzelt interjú egy Telex-cikkel:
Telex: Hogy pontosan mennyi külföldi támogatást kaptak Márki-Zayék, talán ki sem derül, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a nyár végén egy teljesen tét nélküli podcastfelvételen el nem dicsekszik vele, hogy még júniusban is százmilliók érkeztek Amerikából.
PS: Abban egyetérthetünk, MZP teljesen indokolatlanul kotyogta ki (megint) az ellenzék titkait. Na de hogy sosem derülhet ki, hogy mennyi pénzt kapott a baloldal, még minket is meglep. Jelen állás szerint ugyebár 3 milliárd forintnál járunk, ezek szerint az összeg még nőhet?
Telex: Az ügyet a magyar titkosszolgálatok is vizsgálták. Azóta nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderült,
- az A4D 1,8 milliárdot küldött a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM),
- 1 milliárdot az ezalenyeg.hu ellenzéki propagandalapot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek és
- 148 milliót a DatAdat Professional Kft.-nek.
PS: Az mindenképpen meglepő, hogy a DK-közeli Ezalényeghez érkezett arányaiban a legnagyobb pénz. Na meg persze Bajnai Gordonékhoz. Az meg pláne meglepő, hogy Bajnai céghálója rengeteg szálon kötődik az amerikai Demokrata Párthoz, így a kampány- vagy kultúraváltás-pénzek forrása mindenképpen izgalmas kérdéseket vet fel.
Telex: A magyar törvények ugyanis szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldről érkező kampánytámogatásokat fogadjanak el. De az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nincs törvényi akadálya annak, hogy külföldről érkező támogatásokat fogadjon – olvashatjuk rendre az MMM és az A4D közleményeiben. Korányiék szerint benne is volt az MMM-mel kötött támogatási szerződésekben, hogy „a támogatást nem lehet pártpolitikai célokra felhasználni”. Márki-Zayék szerint ez nem is történt meg, mert figyeltek arra, hogy az MMM által finanszírozott kampányanyagokon ne szerepeljenek pártlogók.
PS: Egészen új ízt kapott az ellenzéki pártok tiltakozása MZP pártalapítási törekvései kapcsán. De persze a baloldali pártok "nem tudtak róla", hogy milyen pénzből kampányolnak, de mindenképpen feleslegesnek tartották egy új párt megjelenését az eddigiek mellett, viszont a mozgalmi formában folytatott ellenzéki politizálással szemben sosem emeltek kifogást, még akkor sem, ha ezek a mozgalmak – a pártokhoz hasonlóan – választásokon indulnak, jelölteket állítanak, helyet kérnek az összefogásban. A nem túl bonyolult lánc végén a legkisebb gyermekek is arra juthatnak, hogy nem az újabb és újabb ellenzéki alternatívák megjelenése zavarja a hat darab "nagy" pártot, hanem az amerikai kampánypénzek felszívására alapított, szakosodott, történelmileg így alakult mozgalmak profilváltása.
Telex: Ha már Korányiék azt mondják, kizárólag magyar állampolgárok adakoztak, akkor a számukra nézve jó indikátor lehetne, ha valahogy megtudnánk, hány olyan, magyar állampolgársággal rendelkező személy él az Egyesült Államokban, akit érdekel annyira a magyar belpolitika, hogy megpróbálja alakítani azt. Mit ad Isten, létezik ilyen adat, méghozzá a külképviseleti névjegyzékbe vett magyar szavazópolgárok száma. Eszerint 2022 tavaszán az Egyesült Államok és Kanada összes szavazókörében összesen 3568 magyar állampolgár szavazott. Ha mindegyikük adakozott volna az A4D-nek, akkor is fejenként átlagosan több mint 820 ezer forintot kellett volna adniuk ahhoz, hogy összejöjjön a 3 milliárd forint.
Nos, a telexes kollégák felfedezték a mikroadományok paradaxonát. Erről már a PS is végzett egy gyors számolást, amiből kijön, nagyon komoly összegek kellenek ahhoz, hogy a lelkes tömegek eltartsanak egy politikai aktort. Sőt, ha már PS, akkor jegyezzük meg azt is, hogy a Telex cikke kiváló összefoglalója a Hobbista és az Átlátszó Podcast vonatkozó adásainak. Az egyetlen érdemi kifogásunk a cikkel kapcsolatban, hogy még Sarkadi Zsolt sem merte feltenni a kérdést, hogy kicsoda M. Errol Copilevitz és milyen szerepe lehetett a legnagyobb amerikai (és a demokratákhoz látványosan közel álló) adománygyűjtő maffiának az Action for Democracy dollármillióinak összegyűjtésében.