A törökdúlással a székesfehérvári, Szűz Mária tiszteletére épült, a kölni dóm méreteivel vetekedő templom, amelyet Szent István az ország szakrális középpontjaként jelölt meg, ahol a királyokat megkoronázzák és eltemetik, kibillent a magyarság lelkéből – fogalmazott portálunknak adott interjújában Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója. A kutató – akit azzal a hírrel kapcsolatban kerestünk, hogy több magyar uralkodót is sikerült nemrégiben azonosítani a székesfehérvári osszáriumban (csontkamrában) összegyűjtött mintegy négyszáz DNS-minta alapján – arról is beszélt: a kutatásuknak az is a célja, hogy elinduljon az arról való gondolkodás, hogyan lehet méltó nyughelyet létrehozni egykori nagy uralkodóinknak, olyat, amely az utókor megbecsülését is kifejezi.
Mint arról nemrégiben portálunk is beszámolt, Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók. A vizsgálat során mintegy négyszáz DNS-mintát gyűjtöttek a kutatók, amelynek feldolgozása jelenleg is folyamatban van. Hogy kik is a már megtalált Árpád-házi királyok, a teljes vizsgálat lezárultáig még nem publikusak, Neparáczki Endre ugyanakkor több érdekes információt árult el magáról a projektről és annak körülményeiről.
Kezdjük talán azzal, miért pont a székesfehérvári osszáriumra esett a vizsgálódás iránya?
Két évvel ezelőtt kezdtük meg a vizsgálatot, amelynek során a székesfehérvári osszáriumban található ércládákban, kvázi tömegsír jelleggel őrzött csontmaradványokból, pontosabban koponyamaradványokból sikerült megközelítőleg négyszáz mintát vennünk genetikai elemzés céljából. Ezek azok a csontmaradványok, amelyeket a jelenlegi romkert helyén eredetileg álló Szűz Mária prépostsági templom, ismertebb nevén Nagyboldogasszony-bazilika területéről a XIX–XX. századi feltárások során előkerültek. Fontos kiemelni, hogy ennek a területnek a régészeti feltárása jelenleg sem teljes. Annyi bizonyos, hogy a templom pusztulása a török időktől datálható, amikor az épületet elfoglalták, feldúlták, sírjait felnyitották, kirabolták és szerencsésnek mondható, ha a csontmaradványokat a helyükön hagyták.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója. Fotó: MTI
Létezik valamiféle névjegyzék, lista arról, hogy kiket is temettek az évszázadok során a templomba, vagy ez a tudás is elveszett az idők folyamán?
Történeti kutatásokból tudjuk, hogy tizenöt uralkodót temettek el ide, ugyanakkor a kutatás egyik fontos érdekessége, hogy ez a történeti adatolás sem volt tökéletes, hiszen az általunk, a jelenlegi kutatási adatok alapján leginkább valószínűsíthető Halicsi András hercegnek csak a halálozási helyét ismertük, azt azonban nem tudtuk, hogy őt is Székesfehérváron temették el.
Ez azt jelenti, hogy a kutatás várhatóan az Árpád-házi családtagokon kívül több személyt is be képes azonosítani, sőt, másokat is…
Azt már korábban is bejelentettük, hogy két Árpád-házi uralkodót már megtaláltunk és beazonosítottunk. Ez azért is jelentős, mert ezzel igazoltuk, hogy maga az osszárium valóban az Árpád-házi királyok nyughelye volt, ha bárkiben egy szemernyi kétség is felmerült volna ezzel kapcsolatban.
Eszerint akadtak, akik kétségbe vonták, hogy találhatók Székesfehérváron Árpád-házi királyok csontmaradványai?
Igen, szakmai és laikus körökben is kétségbe vonták a megvalósíthatóságát az osszárium kutatásának. Korábban III. Bélával meghatározta a Kásler Miklós vezette kutatócsoport a kutatás egy olyan biztos pontját, ahonnan az Árpád-házi uralkodók genetikai beazonosítása megvalósítható. Ezt a biztos pontot felhasználva tudtuk bejelenteni, hogy máris megtaláltunk kettőt közülük. Ezen kívül Corvin János és Corvin Kristóf DNS-információjával is rendelkezünk; általuk a Hunyadi-felmenőket tudjuk azonosítani, ha az osszáriumban megtaláljuk. A vegyesházi uralkodók beazonosítása kicsit problematikusabb: hozzájuk úgy tudunk közelebb kerülni, ha olyan Árpád-házi családtag vagy vegyesházi uralkodó csontmaradványaiból sikerül mintát szereznünk, akikkel közeli rokonságban álltak; ehhez esetenként külföldi csontmaradványokat is fel kell használnunk.
A székesfehérvári osszárium (csontkamra) egyik fémládájában található csontok. Fotó: MTI
A koponyák mellett az osszáriumban csontok is találhatók. Már csak kegyeleti okokból is zajlik annak beazonosítása, hogy mely személyhez tartoznak az egyes csontok?
Valóban, a vázcsontok sok esetben összekeveredtek, ezért az antropológusok a 2000-es években megpróbálták a lehető legpontosabban beazonosítani, hogy mely maradványok tartoznak össze. Ezekben az esetekben a DNS-alapú beazonosítás problémásabb, mivel a vázcsontokból nehezebb megfelelő minőségű DNS-mintát kinyerni. Természetesen a kutatásunknak az is a célja, hogy elinduljon az arról való gondolkodás, hogyan lehet méltó nyughelyet létrehozni egykori nagy uralkodóinknak, olyat, amely az utókor megbecsülését is kifejezi.
Ez egyúttal felveti a jelenlegi romkert mint helyszín jövőjének kérdését is…
Az egyértelműen kijelenthető, hogy a törökdúlással ez a Szűz Mária tiszteletére épült, a kölni dóm méreteivel vetekedő templom, amelyet Szent István az ország szakrális középpontjaként jelölt meg, ahol a királyokat megkoronázzák és eltemetik, kibillent a magyarság lelkéből. A kutatásunk felhívhatja arra is a figyelmet, hogy ez a szakrális tér jelenleg egy romkert, amelyet műemlékvédelmi megfontolásokból az előző rendszerben gondosan körbe is betonoztak. Azaz jelentőségéhez mérten méltatlan állapotban van, amelyet az utódoknak a feladata civil összefogással, szakmai egyeztetésekkel újragondolni.
A jeles királyaink, közöttük Szent István, Könyves Kálmán, Károly Róbert, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás csontjait is rejtő osszárium. Fotó: MTI
A bejelentés kapcsán felmerült annak lehetősége, hogy a koponyák alapján arcrekonstrukció is készülhet, amely ezek szerint azt is jelenti, hogy megtudhatjuk, hogyan néztek ki az Árpád-ház egyes jelentős alakjai?
Azoknak a koponyáknak, amelyeknek megmaradt az arca, azaz hiánytalanok, például Szent László esetében, digitális arcrekonstrukcióval erre valóban lehetőség nyílik. Ezt a 3D-s technológiát egyébként a számítógépes játékok is használják, csak nekünk lehetőségünk van valós adatokat bevinni, ami alapján elkészül egy modell. Ezen túlmenően arra is lehetőség nyílik, hogy egy kiterjesztett valóságban az adott történelmi korba helyezzük ezeket a személyeket, így egy VR-szemüveg segítségével az egykori visegrádi várban találkozhatunk a Hunyadiakkal, vagy éppen a korabeli székesfehérvári bazilikában az Árpád-házi uralkodókkal.
A sajtóközlemény értelmezését kicsit félrevitte a Szent Lászlóra való utalás. Pontosítsuk talán: mit is sikerült megállapítani egykori királyunkkal kapcsolatban?
A Győrben őrzött Szent László-hermában található koponyából a Győri Egyházmegye és Kristóf Lilla Alida szervező munkájának köszönhetően 2021-ben, éppen a trianoni békediktátum aláírásának napján vettem egy fogmintát. Ennek előzménye, hogy 2011-ben volt egy korábbi mintavétel is, de az akkori kutatócsoport azt állapította meg, hogy nem sikerült értékelhető örökítőanyagot kimutatni a mintában. A technológia fejlődése révén azonban az újabb mintavételben már sikeresen kimutattuk a szükséges DNS-t, amelyet össze tudtunk hasonlítani III. Béla DNS-ével. A két DNS-minta testi kromoszómái között öt generációs távolságot mutattunk ki, ami pontosan a családfán látható rokoni távolság, így vált biztossá, hogy a Győrben őrzött ereklye valóban megegyezik Szent László földi maradványaival. Erről szólt a bejelentésünk.
I. Szent István király sírhelye a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen. Ezen a területen állt egykor az általa alapított, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bazilika, amelyben 1038. augusztus 15-én eltemették Magyarország első királyát, fiát, Imrét, valamint Zápolya Jánosig a legtöbb magyar királyt. Számos Árpád-házi uralkodó után az Anjoukat, köztük Nagy Lajost, Mátyást és a mohácsi csatavesztés után II. Lajost. Pétertől kezdve pedig e bazilikában koronázták valamennyi királyunkat, egészen I. Ferdinándig. Falai közt őrizték az ország legfontosabb okmányait, többször a Szent Koronát is. Fotó: MTI
Vezetőkép: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
Facebook
Twitter
YouTube
RSS