A “trianoni szerződés napjává” nyilvánította Románia június 4-ét, miután a bukaresti képviselőház szerdán megszavazta a törvénytervezetet. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót.
A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő.
Az a jövő kellene foglalkoztasson, amely mindenki számára biztosítja a reményt, hogy a holnap minden szempontból jobb lehet a tegnapnál. A trianoni törvényjavaslat sem magát a múltat, sem a múlt megértését nem változtatja meg, viszont azt a reményt sem táplálja, hogy a közép- vagy hosszabb távú jövő más, jobb, biztonságosabb lesz, kevesebb bizonytalanságot hordoz, mint a tegnap
– mondta.
Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt
– tette hozzá. A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak Klaus Iohannis aláírására van szükség.
Forrás: MTI, Index; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
gyozo2018
2020-05-13 at 15:15
Az. A szerződés napja.
Nekik ünnep.
Nekünk gyásznap.
Lesz egyszer fordítva is.
.
“A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.”
Most éppen megint a magyarkártyát csapták ki a román nép asztalára,
erősen cinkelt kártyát.
Miközben az EEÁ globalista ügynöke, a szász és bandája éppen
a román nemzet megmaradása ellen játszik és hagyja lerabolni és
kirabolni az államukat.
Csak figyeljenek Franciaországra. Az vár rájuk is!
TS
2020-05-13 at 15:48
Őket is már 40 éve rabolják le, még brutálisabban, mint minket. De mivel a román nép…hát: ostoba, bármikor “kitolják” a szemét a magyar kártyával. (Ez képzavar, elismerem, de talán kifejező).
Huszita Quihote
2020-05-13 at 17:40
Az idézet eredetileg, azt olvastam valahol, egy oláh költőtől van. gr. Wass Albert őt ismétli.
Poroska Portfolia
2020-05-13 at 17:48
Rosszul emlékeztem! Román? oláh közmondás, Markó Béla elmondja oláh nyelven is egy riportban.
Ancsin Attila
2020-05-13 at 15:18
Ez az egész:PROVOKÁCIÓ!!!!/rohadt szőröstalpú román kormány/
gyozo2018
2020-05-13 at 15:19
Az RMDSZ meg 30 éve vezeti orránál fogva az erdélyi magyarságot.
És bedőlnek az álmagyarvédő dumájuknak.
És rájuk szavaznak.
Hagyták szétverni a valóban erdélyi magyar pártot.
Amikor számon kérték Orbánt, hogy miért az RMDSZ-szel tárgyal,
azt mondta, hogy tárgyal Tőkésékkel is, de azokkal is tárgyal, akiket az erdélyi magyarság többsége megválasztott és a román parlamentbe juttatott.
A választásba nem szólhat bele, de az erdélyi magyarságot azokon
keresztül tudja támogatni, akiket ők maguk fölé választottak.
És íme, Joannist is megválasztották, s ebben vastagon benne van az RMDSZ is.
gyurcsányiviktor
2020-05-13 at 16:26
Amint azt már sokan kifejtették, ROMÁNNAK LENNI AZ FOGLALKOZÁS. A LEGŐSIBB.
testképtudatos izomszag
2020-05-13 at 15:24
Mától nálam augusztus 30, vagyis Észak-Erdély felszabadításának napja ünnepnap.
És erre biztatom minden honfitársamat, akár a csonkaországban, akár a megszállt területeken élnek.
Hesslerezredes
2020-05-13 at 15:26
A nemzetközi politika nem ismer erkölcsi kategóriákat – ott csakis az eredmény számít.
Románia eredményes volt – mi meg nem (nagyobb (döntő)részt a saját hibánkból!!!)!
Az ő helyükben – fordított esetben – mi is ezt tennénk, kár tagadni.
Ahhoz azonban jogunk van, hogy mi meg azt tegyük, ami nekünk jó! Tehát:
1. Felmondhatnánk a ‘békék’ területi rendelkezéseit Románia vonatkozásában és kérhetnénk nemzetközi fórumok előtt azok felülvizsgálatát és mandátumot Erdély igazgatására állandó nemzetközi ellenőrzés mellett.
2. Visszavonhatnánk a Románia EU-s csatlakozásához adott agréement-ünket!!! Igen, bizony, ezt is meg lehet/ne tenni!!!
3. Nemzeti ünneppé tehetnénk a II. Bécsi Döntés napját.
4. Felmondhatnánk a NATO-n belül a szövetségi állapotot Romániával.
A románok lehet (biztos), hogy: esküszegők, köpönyegfordítók, csalók, hazugok!, lehet: de eredményesek.
És csakis ez számít az államok közötti viszonyokban.
Az erkölccsel még a sejhajt sem lehet kitörölgetni.
Hesslerezredes
2020-05-13 at 15:41
Míg az első világháború frontjain magyarok százezerei (800 ezer – 1 millió fő) haltak meg és estek fogságba, addig a románok jóformán semmilyen veszteséget sem szenvedtek. A második világháborúban az orosz fronton az első puskalövésre megfutamodtak, mi kitartottunk és elveszett minimum 100 ezer emberünk, a háború végén a magyar zsidósággal és a gulágokra hurcolással legalább 800 ezer emberünk veszett el. Romániából nem vittek jóformán senkit sem a gulágokra, igaz, a románok már 1942-re saját hatáskörben leölték a maguk cca. 250 ezres zsidóságát meg talán vesztettek összvissz 100 ezer katonát, utóbbiak nagyobbrészt már szovjet (‘jó’ – inkább: szerencsés) oldalon estek el. Nekünk a XX. század egyszerre volt tatárdúlás és török hódoltság is. Nekik: minden szempontból gyarapodás. Irigykedhetünk. Nem érdemes: okosan (ravaszul) gondolkozni és helyesen cselekedni kell!
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-05-13 at 17:06
De miért volt az iszonyú emberveszteség az I. világháborúban? A Habsburgok saját népüknek kedvezve a legborzasztóbb vérmalmokba (Doberdó-Isonzó és Galícia-Przemisł) a magyarokat küldték, és létszámarányosan az örökös tartományok (Ausztria és Csehország) katonái ehhez képest elenyésző számban haltak meg. Az osztrákokat kisebb számban és könnyebb terepekre küldték, a csehek pedig első puskalövésre automatikusan megadták magukat, nem voltak hajlandók osztrák érdekekért elesni. A magyar vitézség és hűség sokszor tett csodát, de rettenetes áron. És a semmiért, vagy még rosszabbért.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-05-13 at 18:41
https://www.youtube.com/watch?v=IAh7xJFLMKM
TS
2020-05-13 at 15:56
Főleg nem a saját hibáinkból voltunk eredménytelenek, és a románok sem a saját gógyijuknak vagy hazugságaiknak köszönhetik az eredményességüket. Az mintegy politikaföldrajzi okok miatt lett olyan sok. Volt persze ügyesség benne, mint az augusztusi átállás is, de nem annyi, mint a haszon. Ha a nagyhatalmak mégis úgy döntöttek volna 1918-ban, hogy maradjon meg a Monarchia, mert kell egy oroszellenes, ha nem is ahhoz mérhető hatalom, akkor a románok lótúrót sem kaptak volna, a cseheknek meg jutott volna max. a trializmus. Szerintem.
Volt persze nálunk árulás is, mint 1918-ban, az igaz, de nem is csoda, amilyen állapotban volt az ország, mindenki tudta, hogy kikaptunk, ez mindent felforgatott. Ha az antant érdekelt lett volna a Monarchia fenntartásában, és nem éppen ellenkezőleg, a szétzúzásban hitték magukat érdekeltnek, akkor Károlyi Misi mehetett volna a szájpadlásklinikára, Kun Béláról meg nem is beszélve.
Ne feledjük, hogy a győztes antant mellett a vesztes Oroszország is érdekeltnek vélte magát, ezért küldték hozzánk a kommunistákat. Ezek azért nem gyenge ellenfelek.
Hesslerezredes
2020-05-13 at 16:16
Sok mindenben igaza van! De van sikeres ellenpélda is: Törökország. Őket pont úgy, vagy még úgyabbúl meg akarták csonkítani, mint minket, de nekik volt egy Atatürk-jük – meg volt hozzá egy török nép, aki Atatürk mellé állt!!! Amikor magunkat hibáztatom, akkor azt mondom, hogy abban, ami ránk és csakis ránk hárult (hárulhatott), nos, abban mi a töredékét nem tettük meg annak, amit megtehettünk volna, sőt! A románok pedig abban voltak nagyon-nagyon sikeresek, hogy a kínálkozó alkalmat mindkét kezükkel megragadták az üstökénél fogva és kihozták belőle a maximumot.
Mr. Smith
2020-05-13 at 20:19
Egyetlen alakulat szállt szembe az oláh hordával: a székely hadosztály. Tízezer harcos tartotta az állásait. A megadás is annak volt köszönhető, hogy a hátországból nem volt utánpótlás, sőt még ellenséges tevékenységeket folytattak velük szemben. A Károlyi klikk nyitotta meg az utat a románoknak, ők fegyverezték fel a partiumi oláhokat, akik rögtön átálltak a bocskorosokhoz. Ezt se felejtsük el. Így lehet hazát veszteni a belső ellenség segítségével. Így lehet a fővárost feladni egy puskalövés nélkül. Így nem volt nehéz dolga egyik ellenségnek sem, az oláhok meg a szlávok vérszemet kaptak látván a gyengeségünket.
Hungaricus viator
2020-05-13 at 15:38
Szóval román zászlókkal kell teletűzdelní a magyar településeket is junius 4.-én.És majd mennek birsagok ahol megszegik ezt. Szánalmas pitiáner népség.
Atosz
2020-05-13 at 15:42
Meg provokaalnak is ezek a rohadek teruletrablo bocskoros olahok !!!! Minden lehetseges forumon meg kell tamadni,akadajozni ezeket a mocsadek olahokat !!!
Atosz
2020-05-13 at 15:44
Meg provokaalnak is ezek a rohadek teruletrablo bocskoros olahok !!!! Minden lehetseges forumon meg kell tamadni,akadajozni ezeket a mocsadek tolvaj gazember olahokat !!!
interpretator
2020-05-13 at 15:59
Remélem, a külügy legalább olyan keményen reagál erre a példátlan sértésre, mint ahogy teszi azt most a skandináv fejcsóválókkal szemben.
Felsőtagéskirályerdő
2020-05-13 at 16:10
“Miféle világ ez körülöttem, és hová lettek az álmaim?
Nem maradt semmi, Te vagy talán az egyetlen.
Vihogó tömegek sodornak el, a bélyegen az áll, hogy “TÉVEDTEM”,
Egyre sötétebb van, persze lehet, hogy ez is csak véletlen.”
Vízöntő
2020-05-13 at 16:47
Zárjuk le a határokat a románok és a román tranzit előtt is amíg a C19-re nincs oltóanyag!
Nekik van egy ünnepük, mi meg lassan vírusmentesek leszünk, azt viszont megvédjük!
Mert a végén csattan az ostor …
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-05-13 at 16:51
Nekünk van “egy kissé” régebbi ünnepnapunk államalapítás ügyben. Ráadásul mi nem árulások és alja simliskedések során értük el az államalapítást, hanem eleink vitézségével és erkölcsi fölényével. Ilyen alkalom számunkra a már eddig is ünnepelt Szent István-nap, de a sorba beillene a pozsonyi csata napja is, amikor Árpádék véglegesítették a Kárpát-medence elfoglalását, és kiterjesztették uralmukat Morvaország és Alsó-Ausztria területére is az Enns folyóig. De van a közelebbi múltból is ünnepnap az oláh banda szarvainak letörésére emlékeztető II. Bécsi Döntés: 1940.aug.30. Ennek nyomán vonulhattak be hős honvédeink ha nem is az egész Erdély területére. Ebből az alkalomból adta ki Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó a hadsereg számára napiparancsát:
“Honvédek! A trianoni igazságtalanság egy újabb része jóvátételt nyert. Elindultok, hogy újból birtokba vegyétek ezeresztendős multunk egy részét. Felszabadulást viszünk a huszonkét év óta rabbilincset viselő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a magyarsághoz hű nemzetiségeknek Ezt lássátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a Haza nevében. Előre, a Keleti-Kárpátok gerincéig!”
Hesslerezredes
2020-05-13 at 17:15
Barátom, az általam nagyon kedvelt Pozsonyi Ádámnak van a múlt heti Demokratában egy – mint mindig – igen kiváló fül-cikke ezzel kapcsolatban. A románok a török hódítás idején a behódolást választották: ők évszázadok alatt pusztulás helyett szépen gyarapodtak – míg mi ‘vitézül’ fogytunk. Most Románia 330 ezer nkm 21 millió, benne minimum 18 millió román (a többi cigány, magyar, szerb stb. – utóbbiak erős fogyásban). Magyarország 93 ezer nkm és benne már csak 9,5 millió magyar (ebből ma már közel 1 milla cigány). Kinek volt igaza?
Feher Zsolt
2020-05-13 at 17:53
Remelem ez egy olyan ünnepük lesz amit szinten közösen ünnepelnek es oda retyintenek a fäk alä.Aztän a kukäs auto elakad toljäk mint a marhäk es a repülöik sajät nepüket bombäzzäk meg.Mert nem eleg sok penzen vett technikät venni azt kezelni is kene?????Ezek akärmit meg ünnepelhetnek soha nem lesz olyan mely es emelkedett mint nekünk bärmelyik ünnepünk.Ök mint vigjätekokban csak a luzerek lehetnek!!!!!Szar….. rä mit ünnepelnek ha szemberöhögjük öket az a legrosszab nekik.
mirti
2020-05-13 at 18:07
és vajon mi a szart fognak ünnepelni?…. a magyar nép az ezer éves magyar állam megcsonkítását? dögkeselyü ünnepnek is hívhatják mocskos románék!
Namond
2020-05-13 at 19:22
Itt az ideje, hogy a hazai cigány kisebbség kedvéért, Alexandru Ioan Cuza Vidéki törvényének (Legea rurală)köszönhetően a romániai cigány rabszolgaság – Európában utoljára – megszűnésének és a cigányság tulajdonképes román állampolgárrá válása napját, 1864 augusztus 14-et munkaszüneti nappá tegyük.