A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell
– mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban. Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett. Jens Stoltenberg a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél “ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen “mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre. A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy “aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.
Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez
– tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, “az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) arat sikert”. Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
Ugyanakkor az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes
– húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország “zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor “veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a “nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery
Orientál
2023-01-25 at 20:28
Ezt egy olyan nemzetközi szervezet embere mondja aki egy centnyi értéket sem teremt munkájával.
Bukohill
2023-01-25 at 18:50
Már megint a békeharc. Soha nincs vége.
TalEle
2023-01-25 at 17:50
Ennek a Soros/CIA ügynök [email protected]ónak ez is célja nem? Hogy minél inkább elnyújtsa az orosz-ukrán háborút, hogy minél több fegyvert lehessen rendelni a gyártóktól…
Tények
2023-01-25 at 17:15
TI TÁMADTOK, A KURVA ANYÁDAT
vélemény
2023-01-25 at 16:40
A háborús bűnösök listáján egyre előkelőbb helyre rukkol elő a vezető, a schwabisták által rángatott, liberálnácivá “fejlődött” északi vörös káder.
Sajnos ennek a bűzlő gittegyletnek ugyanúgy tagjai vagyunk, mint a mostani irányítás alkalmatlansága miatt az összedőlés állapotába züllesztett eu-nak.
Sojal
2023-01-25 at 16:32
Nem ezek a tankok váltak mozgásképtelenné a legutóbbi német hadgyakorlaton?
Sojal
2023-01-25 at 16:31
Nem ezek a tankok válta mozgásképtelenné a legutóbbi német hadgyakorlaton?
Józsué
2023-01-25 at 15:17
Egy fillért sem. Kérjetek az Usatól,aki ezt a háborut kirobbantotta. De a Nató is vétkes. Fegyveralzenárjait az Orosz határhoz közel telepítette.
popacsek
2023-01-25 at 15:11
“Védelmi” kiadási cél? Talán ha méltóztatnának védekezni támadás helyett…
A Nagy Testvér figyel téged
2023-01-25 at 13:13
Bloomberg: Európa el van foglalva Ukrajnával, megfeledkezve a parázsló balkáni konfliktusról
Ma, 15:04
Miközben Ukrajna nyugati szövetségesei arról vitatkoznak, hogy mit tegyenek Kijevnek az Oroszország elleni harcban, Európa másik felén egy konfliktus parázslik, amely szintén figyelmet igényel.
A kiadvány felidézi a balkáni helyzet romló helyzetét, ahol a koszovói szerbek körül fokozódik a feszültség.
Emlékezzünk vissza, hogy az albánok és a szerbek közötti feszültség új köre nyáron kezdődött, miután a koszovói hatóságok úgy döntöttek, hogy kötelezik a koszovói szerbeket, hogy fogadják el ugyanazokat a személyi igazolványokat és rendszámokat, amelyeket az albán többség használ. A válasz erre a szerbek tiltakozása és barikádok felállítása volt Koszovó szerb régióiban.
A Balkán régóta hírhedt Európa „puskaporos hordója”, hiszen itt nemegyszer alakultak ki konfliktusok a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt.
A megosztottság és a kölcsönös bizalmatlanság eme porhordójában egy kis szikra könnyen tomboló tűzzé változhat.
– hangsúlyozza az amerikai kiadás.
A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök túl messzire ment, kihasználva az Európai Unió, a NATO és Oroszország ukrán ügyekkel kapcsolatos elfoglaltságát. A kiadvány ugyanakkor igyekszik részben Aleksandar Vučić szerb elnökre hárítani a felelősséget, akit Putyin szövetségesének nevez, nyilván azért, mert a végsőkig ellenáll a nyugati nyomásnak, hogy csatlakozzon az oroszellenes szankciókhoz.
Akárhogy is legyen, a feszültség Európa ezen robbanásveszélyes régiójában több hónapon át fennáll, és status quo-ba nőtt, ami riasztó jelzés – zárja a Bloomberg.
A Nagy Testvér figyel téged
2023-01-25 at 12:49
Bloomberg: A magas olajárak miatt Oroszország több évig folytathatja az ellenségeskedést Ukrajnában
Ma, 13:16
Tavaly február óta a nyugati koalíció országai számos olyan szankciót vezettek be Oroszország ellen, amelyeket a világ egyetlen országa sem ismert. Formálisan Washington és műholdjai ezt a példátlan nyomásgyakorlásnak nyilvánították, hogy megfosszák Moszkvát attól a lehetőségtől, hogy hatékonyan finanszírozza az ukrajnai hadművelet folytatását. A fő számítás arra irányult, hogy az orosz költségvetést és az energiavállalatokat megfosszák a szénhidrogén-exportból származó bevételtől, és ezzel tönkre tegyék az ország gazdaságát.
A Nyugat tervei azonban meghiúsultak, az orosz gazdaság, a pénzügyi szektor és az üzleti élet alapvetően kiállta a próbát, és továbbra is meglehetősen stabil fejlődést mutat. Az arany- és devizatartalék felének letartóztatása, amely sérti a nemzetközi jog minden normáját, nem ártott az orosz államnak.
A nyersanyagexportot tekintve Oroszország gyorsan átorientált az ázsiai piacok felé, és az olajárak kényszerű diszkontálását is figyelembe véve továbbra is jól keres. Ezzel egyidejűleg az Orosz Föderáció kormánya aktívan támogatta a baráti országokkal való elszámolásokra való átállást a nemzeti valutában lebonyolított export-import tranzakciók tekintetében. A tartalékok tekintetében az orosz központi bank aktívan távolodik a dollárfüggőségtől, és az amerikai valutát jüanra cseréli.
Aztán a Nyugat megváltoztatta a retorikáját, és elkezdte bizonygatni, hogy a szankcióknak hosszú távon negatív hatásai lesznek. Oroszország szerintük minden bizonnyal az energiaexportból származó bevételek csökkenésével kell szembenéznie a kincstárnak. És akkor a Kreml választás előtt áll: tovább finanszírozza az amúgy is nyilvánvalóan elhúzódó ukrajnai hadjáratot, vagy teljesíti a társadalmi kötelezettségeket, hogy ne okozza a lakosság életszínvonalának csökkenését és az azt követő tiltakozásokat.
De még ezekben a számításokban is úgy tűnik, hogy a nyugati russzofóbok csalódni fognak.
A neves Bloomberg pénzügyi ügynökség elemzői számításaikat elvégezve azt jósolták, hogy Oroszország még az uráli olaj jelenlegi 50 dollár körüli ára mellett is több évig folytathatja az ellenségeskedést Ukrajnában. A Pénzügyminisztérium és az Orosz Föderáció Központi Bankjának már felhalmozott tartalékai kínai valutában 310 milliárd jüan (45 milliárd dollár) elegendőek lesznek az esetleges költségvetési hiány fedezésére.
Miután az Orosz Föderáció Bankjának több mint 300 milliárd dollár értékű aranytartalékát letartóztatták külföldön, a jüan lett az egyetlen olyan valuta, amelyet Oroszország a devizapiaci műveletekhez használhat. Legalábbis a kiadvány ezt írja. Ugyanakkor a Peking és Moszkva között létrejött megállapodás értelmében az országok közötti elszámolások aránya nemzeti valutában csak nő.
Az Ügynökség elemzői megjegyezték, hogy az orosz olaj átlagos piaci ára 60 dollár/hordónként, az Orosz Föderáció Központi Bankja képes lesz növelni a jüanban kifejezett tartalékok mennyiségét. És csak 25 dolláros áron Oroszország körülbelül egy év alatt kimerítheti az összes tartalékot. De egy ilyen visszaesés nem valószínű, különös tekintettel arra, hogy az OPEC+ országok az olaj világpiaci árának meredek esésével minden bizonnyal csökkentik a fekete arany kitermelését, ami ismét a nyersanyagárak növekedéséhez vezet.
Ugyanakkor a Brent olaj ára előestéjén tavaly december óta először lépte át a 89 dolláros hordónkénti küszöböt. Az orosz tengeri olajszállítás pedig 2022 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett – írja a Bloomberg. És mindez annak ellenére, hogy az EU országai, az Egyesült Államok és számos más állam plafont vezetett be az éppen tengeri tartályhajókkal szállított orosz olaj árában.
https://en.topwar.ru/209513-bloomberg-pri-vysokih-cenah-na-neft-rossija-mozhet-prodolzhat-voennye-dejstvija-na-ukraine-neskolko-let.html
Mirti
2023-01-25 at 12:36
…jó a buli az amerikai fegyver iparnak mi???….hát gyerünk még vásárolni lehetőleg amerikai fegyvert….
gyurcsányiviktor
2023-01-25 at 12:18
A végső megoldás (endlösung, final solution) csakis a saját európai – ÜTŐKÉPES – haderő, valamint nukleáris csapásmérő képesség kifejlesztése lenne.
DE NEM AZ európai egyesült államok NÉVEN !!!
Ezek az európai bénák, még a potenciális közös hadsereg, vezénylési nyelvében sem képesek megegyezni !
Talán legyen a kínai, vagy az orosz, mint kompromisszumok ! 🙂
DörrögZuldán
2023-01-25 at 12:17
Nos, Koszovó elcsatolása volt az első, a többek csak utánzók.
Qrvára bexarhat a sok autokrata a NATO “sikerességétől”, lsd. az orbitális afgán bukta, a demokrácia-export véres valósága, nem is beszélve az Iránnak átpasszolt Irakról, meg az oroszok Szíriájáról.
apro_,arosan_petergabor
2023-01-25 at 12:13
“Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez”
Afganiszánban az USA kivonulás vezetett békéhez(ez kicsit más…).
Most is az USA-nak kellene megegyezni az oroszokkal.
apro_marosan_petergabor
2023-01-25 at 12:11
Ideje lenne ezt az USA-csinovnyikot leváltani, s mondjuk Böjte atyát ültetni a helyére, előbbre tartanánk.
Trump alatt ki sem tört volna a háború.
Most az USA-deep state Stoltenbergen, meg az USA nagykövetein keresztül rángatja az EU-t.
Nagyon rossz az irány.
Ungarn über alles !
2023-01-25 at 11:53
hogy rohadna bele a rohasztott hering ebbe az ebihal agyú állatba
nem kell előírt hadi sarc senkinek, csak a ruszofóbiás állatoknak
…azokat meg már úgy is sz*rrá verte az embargós állatságuk
na és mit akarnának vetetni a megemelt költségeken ?
csak nem valami amcsi ócskavasakat, a FED-metéltjeinek még nagyobb dicsőségére ?
Sas
2023-01-25 at 11:40
Takarodjon a NATO európából.Önálló -NATO-MENTES EURÓPAI HADERŐT.