A szerdai ülésnapon a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetését fogja tárgyalni a parlament. Ezzel összefüggésben a kabinet a múlt héten nyújtotta be a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti a rendkívüli jogrendet garantáló koronavírus-törvény, azonban megmaradna az egészségügyi válsághelyzet. A napirend előtti felszólalásokban leginkább Trianon századik évfordulójáról volt szó; még azt is lehetett volna mondani, hogy egy viszonylag békés és botrány nélküli ülés lett volna a szerdai, azonban Ander Balázs jobbikos és Vadai Ágnes DK-s politikusok nem bírták ki és egymásra licitálva mondtak botrányosabbnál botrányosabb kijelentéseket.
A napirend előtti beszédekkel kezdődött a szerdai ülésnap. Az első megszólaló Mellár Tamás volt, aki egy Ady-műből olvasott fel elsőnek: ezt azzal magyarázta, hogy 2010 után Magyarországot felzárkózási pályára állították volna, jöhetett volna a fékek és ellensúlyok rendszere, azonban szerinte mindennek ellentéte történt.
A fáraó stadionokat épített
– mondta a konzervatívból lett ősellenzéki politikus, aki olyan sablonokat közölt, miszerint romlik a gazdaság, a sajtószabadság pedig megszűnt.
Tállai András válaszolt Mellár Tamásnak: az államtitkár elmondta, hogy keresni kell, mit is akart mondani Mellár, az azonban nyilvánvaló, hogy az ellenzék és a kormánypárt teljesen másképp látja az elmúlt tíz év munkáját. Az ellenzék nem becsüli szerinte a kormány és a magyar emberek eredményeit. Részletezte, hogy 2010-ben társadalmi és gazdasági válságban volt az ország; ezt 2013-ban sikerült megfordítani, emelkedő pályára állították az országot. Mellár Tamás ekkor hangosan méltatlankodni kezdett, mire Tállai elmondta, hogy a számok mind az ellenzék állításainak cáfolják. Tállai szerint az emberek évről évre egyre többet tudnak vásárolni a jövedelmükből, miközben sikerült megőrizni a nyugdíjak értékét.
Ezután Hohn Krisztina LMP-s képviselő beszélt az oktatás helyzetéről. A papírból felolvasott beszédében kijelentette, hogy számos probléma van az oktatásügyben. Azt mondta, hogy az idei évben egyre többen fogják elhagyni a tanári pályát. Válaszadásra Bodó Sándor államtitkár kapott lehetőséget, aki azt mondta, hogy míg Hohn társadalmi felelősségről beszél, addig az ellenzék nem támogatta a veszélyhelyzetre vonatkozó rendeleteket. Olyan ötleteket vetett fel az LMP-s politikus, amit a gyakorlatban nem támogattak. A kormányzat elkötelezett, hogy megvédjék a munkahelyeket és még több munkahelyet hozzanak létre; ez is szerepel a gazdaságvédelmi akciótervben.
Új munkahelyek teremtése mellett a jelenlegi munkahelyeket is megvédjük
– jelentettek ki.
Semmi újdonság: a legalpáribb beszéd a DK-s Vadai Ágnesé volt
Vadai Ágnes jött ezután, aki a rendkívül jogrenddel kapcsolatban azt mondta, hogy hisztihadjáratot folytat a kormány és nem hajlandóak bocsánatot kérni, amiért most a kormány visszavonja a rendkívüli jogrendet. A DK-s politikus a méregtől megrészegedve azt mondta, hogy a kormány örökké uralkodni akar, majd egyes politikusokat kezdett szapulni. Vadai az unióban kimagaslóan sikeres járványkezelést is megpróbálta kikezdeni: arról azt mondta, hogy amiatt a kormánynak bocsánatot kéne kérnie. Vadai Ágnes szerint a kormány határon innen és túl “szórja a pénzt a csahos kéznyaló kutyáktól”.
A kormány kérjen bocsánatot a transzneműektől
– mondta Vadai, akinek a beszédét alig tapsolták meg.
Dömötör Csaba válaszolt Vadainak, aki szerint a felszólalás szép példája a baloldali retorikának, miszerint zsigerből elutasítanak mindent, amit a kormányt csinál. Bármit tesznek, azt az ellenzék gáncsolja és kritizálja. Az államtitkár szerint a kormány igenis jól kezelte a járványt, köszönhetően az idejekorán meghozott döntéseknek és a remek szakembereknek. Vadai Ágnesék szerinte nem tudnak valós alternatívát felmutatni, tagadásra nem lehet jövőt építeni.
Egyszerre kiáltanak diktatúrát és fenyegetnek azzal, hogy elsöprik a kormányt. A diktatúrázás egy parttalan blöff
– közölte. Dömötör Csaba elmondta, hogy Vadaiék folyamatosan támadták az egészségügyi vezetőket, ezért nekik kéne bocsánatot kérniük. Az államtitkár megismételte, hogy a járvány még nem múlt el. Az önkormányzatoknak is felelősséget kell szerinte vállalniuk; erre a legjobb példa a Pesti úti idősotthon.
Egy üdítő meglepetés: Hiller Istvánnak fáj Trianon
Hiller István MSZP-s képviselő Trianonnal kapcsolatban kért szót. Elmondta, hogy az ellenzék ugyanúgy magyar embereket képvisel; Trianont közös fájdalomnak nevezte, ami a világon minden magyarnak fáj. Szerinte Európában évszázadok alatt létrejött egy konfliktuskezelő mechanizmus, ami arra épül, hogy a győztes hatalmak megalázzák és kizsigerelik a veszteseket. Ezt súlyos hibának nevezte, és ez az alapja a trianoni békének.
Trianonnal az a baj, hogy a szerződés nem volt alkalmas arra, hogy meghozza a békét, ez volt a csírája a II. világháborúnak
– közölte.
Orbán Balázs államtitkárt illette meg a válaszadás joga, aki azzal kezdte: magyar az, akinek fáj Trianon.
Elsősorban saját nemzetünkre számíthatunk
– beszélt a válságos időszakokról az államtitkár.
Budapest, 2020. június 3. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén, 2020. június 3-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hiller Istvántól azt kérte Orbán Balázs, hogy mivel örül annak, hogy számára fáj Trianon, próbálja meg erről meggyőzni a baloldali ellenzéki politikusokat, hiszen azon az oldalon sokan nem így gondolkodnak az elcsatolás 100. évfordulójáról.
Ander Balázs, a Jobbik politikusa következett ezután, aki szerint a kormány riogat a no-go zónákkal. A Jobbik baloldali fordulatát mi sem bizonyítja jobban, hogy Ander a migránsválság következményeit próbálta elmosni és lekicsinyíteni, majd ezek után hazai bűncselekményeket mutatott fel.
Rétvári Bence államtitkár válaszolt Ander Balázs kirohanására.
A Jobbik a széthullás szinonimája
– mondta Rétvári, aki szerint a Jobbik beállt a baloldali pártok sorába, amelyek elbagatellizálják a migráció problémáját. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy csak a Fidesz-KDNP volt az egyetlen, amely megvédte a migrációtól a magyar állampolgárokat. A bűncselekmények számával kapcsolatban elmondta, hogy 63 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben a bűnözés mértéke. Rétvári szerint a Jobbik etnikai kérdésként tekint a hazai cigánykérdésre. A kormány szerint ez nem helyes; a nehéz körülmények között lévők között van cigány és nem cigány is, a kormány szerint szociális úton lehet ezt megoldani, erről szólnak a családtámogatási programok és a radikális minimálbér-emelés. A nélkülözők aránya az elmúlt években nagymértékben csökkent; erről az államtitkár pontos adatokat is közölt. Rétvári Bence azzal folytatta, hogy a rendkívüli jogrend visszaadása azért jöhet létre, mert a kormányzat gyorsan reagálhatott a vírus terjedésére és sikeres járványkezelést folytathatott a magyar kormány.
Nagy bajban lettünk volna, ha az ellenzékre hallgatunk; a Párbeszéd elbagatellizálta a járvány súlyosságát, rendszeresen terjesztettek álhírt
– közölte. Rétvári Bence beszédében felidézte Gréczy Zsolt kijelentését, miszerint az összes beteget és halottat a kormány számlájára kell írni, hogy abból a baloldal politikai hasznot tudjon húzni. Amennyiben a járvány egy baloldali vezetés alatt érte volna az országot, akkor munkahelyteremtés helyett segélyezés lenne, napidíjat kellene fizetni a kórházakban, nem lenne ingyenes parkolás, nem lett volna digitális oktatás és érettségi, a déli határzár pedig nem védené meg az országot és számolatlanul érkeznének az országba az illegális bevándorlók.
Zsigmond Barna Pál fideszes politikus Trianonnal kapcsolatban elmondta, hogy száz évvel a csonkítás után Magyarország felállt és soha nem volt olyan erős, mint most. Elmesélte, hogy Marosvásárhelyen magyarnak született, román állampolgárként, és nem gondolta volna soha, hogy magyar képviselőként dolgozhat majd. A traumát nem lehet teljesen feldolgozni, de valamennyire muszáj elmondása szerint; a kommunista elhallgatás miatt keveset beszéltek a magyarok tragédiájáról és arról, hogy magyarokat kínoztak meg fizikálisan is az elcsatolt területeken. Beszédében elmondta, hogy – egy radikális párt kivételével – a magyarok már tudják, mit is jelent Trianon.
Orbán Balázs államtitkár szerint Trianon egyéni tragédia is, hiszen az emberek életét egyénileg is befolyásolta. Részletezte a Határtalanul program részleteit, amellyel a külhoni magyarokat próbálják segíteni; a külhoni magyarokat különböző kormányzati intézkedésekkel próbálják támogatni.
Nincs olyan magyar közösség, amelyhez nem értünk volna el
– mondta.
A napirend előtti beszédek után jöttek a szavazások
Először az élelmiszerek kettős minőségével összefüggésben fogadott el törvényt szerdán az Országgyűlés, amely jövő évtől betiltotta az avar és a kerti hulladék égetését is, valamint elfogadta a klímavédelemről szóló jogszabályt.
Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását. A törvényben – uniós irányelvnek megfelelően – rögzítették: ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, akkor vagy az élelmiszer előállítója, vagy nem hazai előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozója felelős azért, hogy az itt forgalomba hozott élelmiszer összetételében és jellemzőiben jelentősen ne térjen el a másik tagállamban forgalmazottól. Kivételek lehetségesek “jogszerű és objektív okok” esetén, amelyeket rendeletben határoznak meg. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árul. Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.
Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A törvény indokolásában emlékeztettek arra, hogy a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen, a levegőminőség alakulásában pedig a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban. A jogszabály biztosítja, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférjen az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmével összefüggő feladatai érdekében. A módosítás megszüntet egy mulasztásos alaptörvény-ellenességet is: kötelezővé tette, hogy a közigazgatási hatóságnak közölnie kell azokat a megállapításokat, amelyeket az elbírált ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról tett.
Ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, annak szövege azonban jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt, a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt. Az eredeti javaslat legfontosabb rendelkezése a klímavészhelyzet kihirdetése lett volna, mert az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig van csak esély visszafordítani a klímaváltozás pusztító folyamatát. A kormánynak klímavédelmi törvényt kellett volna kidolgoznia a többi között olyan célok elérése érdekében, miszerint Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását, legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását, és addigra a végső energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri, továbbá 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza az iránt, hogy megvédje természeti örökséget és “annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk”, továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés. A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is és a szennyező fizet elvét, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia. A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásban pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország a 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet – olvasható.
Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Az ellenzéki frakciók nyújtották be az eredeti javaslatot, amelynek címe eltérő volt: az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szólt volna. Hasonlóan a klímavészhelyzetről szóló másik ellenzéki kezdeményezéshez, ezt is jelentősen átírta a kormánytöbbség, így nem szerepel benne a klímavészhelyzet kihirdetésének sürgetése, illetve a szigorúbb kibocsátási és energiafelhasználási célok meghatározása sem. Az Országgyűlés a most elfogadott határozatban megerősíti a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, valamint a kapcsolódó klíma- és energiapolitikai stratégiákat, terveket, amelyek átfogóan rögzítik az éghajlatváltozás megfékezésével, az alkalmazkodás erősítésével, a hazai energiamix átalakításával, az energiahatékonyság növelésével és az áramtermelés dekarbonizációjával összefüggő célokat és feladatokat. Ebben a dokumentumban is megerősítik: Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest, és hogy 2050-re az ország eléri a teljes klímasemlegességet. Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.
Az Országgyűlés 148 igen, hat nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó jogharmonizációs célú törvénymódosítást. A jövőben a hatástalanított tűzfegyvereket nem különítik el a működőképes eszközöktől, de a módosítás nem érinti a 2016. április 8-a előtt hatástalanított példányokat. Az ezt követően deaktivált fegyverek tulajdonosainak 2022. december 31-ig kell bejelentést tenniük. A módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit tűzfegyvernek minősíti át, a 2022 végéig megvásárolt gáz- és riasztófegyvereket azonban nem kell tűzfegyverré minősíttetni.
Vita folyt a veszélyhelyzetről
Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott a határainkon belül és azon kívül is, de az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járvány elleni védekezés sikerét – jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslat vitájában az Országgyűlésben. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédét azzal kezdte: Magyarország és magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl, a koronavírus-járvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt, de sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket, és a járvány esetleges további hullámainak fogadására felkészítették az egészségügyet. Hangsúlyozta: Magyarország az időben tett intézkedésekkel hatékonyan tudott védekezni a járvánnyal szemben, a betegszámhoz képest jóval korábban hozta meg a szigorító lépéseket, mint más európai államok.
Emlékeztetett: a kormány március 11-én hirdetett különleges jogrendi állapotot és március 30-án kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől. Hozzátette: az első pillanattól fogva egyértelművé tették, hogy az Országgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításához adott hozzájárulást visszavonja. Megjegyezte: kétségtelen, hogy ez a jog nem egy-egy ellenzéki törpefrakciót illet meg, hanem az Országgyűlés többségét. Megerősítette: a felhatalmazás végét azért sem lehetett meghatározni, mert ha az Országgyűlés a megbetegedések tömegessé válása miatt határozatképtelenné vált volna, akkor felhatalmazás meghosszabbítására a határidő lejártát követően jogszerűen nem kerülhetett volna sor, és éppen a járvány tetőfokán kerültünk volna jogrenden kívüli, kaotikus állapotba. Hangsúlyozta: a nemzeti egység megteremtéséhez az ellenzék nem járult hozzá, hanem diktatúra kiépítésével vádolták a kormányt, “álhírekkel bombázták” a nemzetközi fórumokat, például azzal, hogy nem ülésezik a parlament.
Úgy értékelt: Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott a határainkon belül és azon kívül is, de az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járvány elleni védekezés sikerét. Hozzátette: történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában alaptalanul kérdőjelezték meg ezeket az intézkedéseket. Megjegyezte: a járvány elleni védekezést övező két hónapos rágalomhadjárat legfőbb mondanivalója az volt, hogy a rendeleti kormányzással Magyarország végleg diktatúrává vált.
De milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja”
– fogalmazott.
Úgy vélte: mindegy mit tesz a kormány, az ellenzék ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg 10 éve, és ezt most sem lesz másként, nem számít, hogy a mindennek az ellenkezője történik, mint ami vádként elhangzott. Kiemelte: a magyar parlamenterizmus és demokrácia 30 évvel a rendszerváltoztatás után kiállta a próbát, miközben a járványügyi védekezés terén is jól teljesített. Az államtitkár megköszönte a nemzeti összefogásban résztvevők munkáját, ugyanakkor higgadtságot és józan belátást kért azoktól a képviselőktől, akik eddig nem támogatták a kormány munkáját. Beszámolt arról, hogy a kormány a különleges jogrend ideje alatt mintegy 140 kormányrendeletet fogadott el, aminek háromnegyedét nem tudták volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény adta felhatalmazás nélkül. Ide sorolta többek között a gazdaságvédelmi akcióterv több intézkedését, így a hitelfizetési moratórium bevezetését, a gyermekgondozási támogatások meghosszabbítását, közteher-kedvezményeket, valamint az ingyenes parkolás bevezetését, az okmányok érvényességének meghosszabbítását, és a felsőoktatással, illetve a közoktatással kapcsolatos döntéseket. Elmondta: jelen javaslat hatályon kívül helyezi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, ugyanakkor a jogbiztonság és járványügyi védekezés peremfeltételeinek biztosítása érdekében számos tárgykörben törvényi szintre emeli a korábban rendeletben meghozott intézkedéseket.
A jobbikos Lukács László György arról beszélt, hogy elfogadják a visszaadott felhatalmazást, de nem is lett volna szükség arra, hiszen mindvégig olyan helyzetben volt a kormány és a parlament, hogy jobb, sikeresebb védekezést tudtak volna megvalósítani, hiszen a parlament mindvégig a helyén volt. Közölte: nem múlt el a veszély Magyarországon, most a jogi helyzetet tisztázzák.
A mostani javaslat annyiban szól a védekezésről, amennyiben jogi értelemben a védekezés egy szakaszát le lehet zárni”
– mondta.
Szabó Tímea és a DK-s Arató Gergely biztosította a gyűlöletcunamit
Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta: a két törvényjavaslat valójában nem a veszélyhelyzet visszavonásáról szól, sokkal inkább arról, hogy a veszélyhelyzetet átnevezik egészségügyi válsághelyzetté. Kijelentette: a parlament előtt fekvő indítványok alapján soha nem fog véget érni az a felhatalmazás, amelyet a kormánypártok látszólag vissza akarnak vonni. A katasztrófavédelmi törvény módosítása pedig fontos garanciákat iktatna ki az alaptörvényből – hangsúlyozta.
Azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy a kormánypártok visszaélnek a felhatalmazással és azt nem a járvány kezelésére fogják felhasználni”
– használta továbbra is bőszen a szemellenzőt a politikus, aki megint a szokásos lózungokat csattogtatta el 220-as pulzus és csapzott kinézet mellett.
Budapest, 2020. június 3.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje felszólal a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetésérõl szóló elõterjesztés vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. június 3-án.
MTI/Bruzák Noémi
Arató Gergely, a DK vezérszónoka egyetértett azzal, hogy Magyarország – hasonlóan más közép-európai országokhoz – szerencsésen átvészelte a járvány legrosszabb részét. Köszönetet mondott szakembereknek, akikre szerinte a kormány az esetek egy részében hallgatott, és megköszönte a védekezés frontvonalában dolgozók munkáját. Hangsúlyozta: az ellenzék a később hatékonynak bizonyuló intézkedéseket nem csak hogy támogatta, hanem sürgette és követelte, ugyanakkor a kormányoldal a járvánnyal szembeni védekezésből politikai ügyet akart csinálni, azt volt a szándéka, hogy ne jöjjön létre egység. Emlékeztetett: az ellenzék támogatta volna a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, ha abban időkorlát is szerepel. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló előterjesztést “kamu” törvényjavaslatnak nevezte, amelyben a kormány saját magától kéri a felhatalmazás visszaadását. Bírálta a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló javaslatot is, amely értékelése szerint arra ad lehetőséget, hogy a kormány a tisztifőorvos javaslatára, minden további egyeztetés és parlamenti felhatalmazás nélkül közegészségügyi veszélyhelyzetet hirdessen. Szerinte a kormány ezzel szinte korlátlan felhatalmazást kapna. Közölte: a DK ezért egyik javaslatot sem támogatja ebben a formában.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt visszafogottabb volt ellenzéki társainál, hiszen megköszönte mindenki munkáját, aki a magyar emberek egészségének megőrzéséért dolgozott és köszönetet mondott a magyar emberek türelméért és fegyelmezettségéért is, amelyet a korlátozó intézkedésekkel és a járvány miatt kialakult politikai vitákkal kapcsolatban tanúsítottak. Úgy vélte: a kormányoldalt terheli felelősség azért, hogy a politikai vita ilyen súlyos lehetett. Köszönetet mondott az önkormányzatoknak is, amelyek szerinte a védekezés első számú bástyáinak bizonyultak.
Visszautasította, gyalázatosnak és a méltatlannak nevezte azokat a kormánypárti állításokat, miszerint az ellenzék a “vírus oldalára” állt, ugyanakkor helytelennek nevezte az ellenzék diktatúrával kapcsolatos megállapításait is. Emlékeztetett: az LMP a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény kapcsán nem beszélt diktatúra kiépítéséről. Úgy vélte: lehetősége volt a kormányoldalnak, hogy nemzeti egységet teremtsen, de ennek ellenkezőjét provokálta ki. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot félrevezetésnek nevezte, amelyből úgy tűnik, mintha az Országgyűlés szüntetné meg a rendkívüli jogrendet, holott ezt a kormány teheti meg. Hozzátette: a javaslatban dátum sem szerepel a veszélyhelyzet megszüntetésére. Az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályokat aggályosnak tartotta, szerinte a bevezetésnek nincsenek garanciái. Az átmeneti szabályokról szólva úgy értékelt: vannak olyan intézkedések, amelyek fenntartása jogos, másokat viszont – így az ingyenes parkolást – meg kellene szüntetni. Kitért arra is: indokolatlan a honvédség fegyverhasználatára vonatkozó módosítás, és elfogadhatatlanok a munka törvénykönyvét érintő változtatások is.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS