A VIP-listás bankelnök, aki mindent megúszott – Princz Gábor portréja

Sokakat megdöbbentett a szombati hír, hogy tragikus hirtelenséggel, 62 éves korában elhunyt Princz Gábor. A Postabank egykori vezérigazgatója a magyar rendszerváltás után pár évvel már a magyar közélet befolyásos és megbecsült tagjai közé tartozott. Cikkünkben felidézzük a kiváló rendőri és baloldali politikai kapcsolatokkal is rendelkező ex-bankelnök életének meghatározó szakaszait, a Postabank-botrányt, a hírhedt VIP-listát, az 1998-ban meggyilkolt Fenyő Jánossal kialakult konfliktusát, de szemezgetünk Princz rendőrségi vallomásából is.

Princz Gábor Moszkvában született, gimnáziumi és felsőfokú tanulmányait is ott végezte, majd a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, amikor is a Postabank alakuló közgyűlése az akkor még csak 32 éves üzletembert az elnök-vezérigazgatói székbe röpítette. Az új kereskedelmi bankot a Magyar Állam 22%-nyi részesedéssel, a Magyar Posta 28%-os részesedéssel, valamint 94 részvényes hozta létre 1988. június 28-án. A Postabank kezdettől fogva lakossági betétgyűjtéssel és számlavezetéssel is foglalkozhatott, holott korábban ezt csak az OTP csinálhatta. Princz Gábor bankja segítségével komoly befolyást szerzett: mondhatni, tenyeréből evett az akkori politikai elit, ami nem is csoda, hiszen a Horn Gyula miniszterelnökkel baráti kapcsolatokat ápoló Postabank-vezér támogatta a Fradit, felépítette a rendőrségnek a Teve utcai székházat, valamint hatalmas méretű médiabirodalmat hozott létre: a Postabankhoz tartozott egyebek mellett a Magyar Nemzet, a Kurír, a Világgazdaság, a Pesti Műsor, a Szabad Föld, a Tallózó, a Magyar Narancs, a Beszélő, a Nemzeti Sport, a 168 Óra és több megyei napilap is.

Princz Gábor (b) illusztris társaságban, Medgyessy Péterrel és Horn Gyulával. Fotó: MTI

Kitört a bankpánik

1997. február 27-én kiszivárgott a sajtónak egy biztosító társaság állítólagos tisztviselőjének körlevele, amelyben a Postabank várható csődjére figyelmeztetett. Ez azonban nem volt igaz, másnap viszont aggódó betétesek akarták kivenni a pénzüket, akik megrohamozták a Postabank-fiókokat és csaknem 70 milliárd forintot vettek ki. Kitört a bankpánik. A Postabanknak egyébként 1996 volt az utolsó nyereséges éve, az állami bankfelügyelet kétéves szokásos átvilágítása év végén egy nem nyilvános jelentésben kimondta: a Postabanknak növelnie kellene tőkeerejét, több milliárd forintnyi céltartalékhiányt kell pótolnia, továbbá körültekintőbbé és óvatosabbá kell tennie a befektetéspolitikáját. Erre reakcióként több bank is szigorította, hogyan és mennyit lehet üzletelni a Postabankkal. Az 1998-as kormányváltás és Princz távozása utáni hosszú vizsgálatokból derült csak ki, hogy óriási, 100 milliárd körüli lyuk tátongott a kasszában. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1999-es jelentése szerint a bank színlelt szerződéssel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amelyekkel manipulálni tudták a mutatókat, hogy ne derüljön fény a bank valódi helyzetére. Az összeomlás után Princz Bécsbe költözött. Sokan tényként kezelték, hogy Princz nagy titkok tudója, kiváló politikai, rendőri és titkosszolgálati kapcsolatainak köszönhetően pedig sokat tud az elit piszkos ügyeiről.

Ennél enyhébb büntetést nem lehetett kiszabni

Emiatt senkit nem lepett meg, hogy az elindult rendőrségi nyomozás során nem tartóztatták le, mindvégig szabadlábon védekezett. Princz Gábort és helyetteseit 2004-ben 36 milliárdos hűtlen kezelés vádjával állították bíróság elé. A vád szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. A 2004-ben kezdődött per 2009-ben ért véget jogerős ítélettel: Princz Gábort hanyag kezelés miatt mondák ki bűnösnek. Princz három és félmillió, három egykori helyettese pedig fejenként másfél millió forint pénzbüntetést kapott. A szocialisták egykori igazságügyminisztere, Bárándy Péter, aki Princz Gábort védte ügyvédként a perben, a jogerős döntés kimondása után a sajtónak mosolyogva csak annyit mondott: „ennél enyhébb büntetést nem lehetett kiszabni”.

Perczel Tamás szerint Fenyő információkat gyűjtött Princz Gáborról. Fotó: youtube.com

Zsebben lévő politikusok?

Az csak a kormányváltás után, 1999-ben derült ki, hogy létezett egy bizonyos VIP-lista is: politikusoknak, tévéseknek, színészeknek, sportolóknak adott a bank – összesen 1,3 milliárd forint értékben – olyan kedvező kamatfeltételű hitelt, amiket más nem érhetett el. Az akkori sajtó megírta, a listán szerepelt többek között Nagy Sándor (MSZP), Csiha Judit (MSZP), Sándor László (MSZP) és Herényi Károly (MDF) egykori országgyűlési képviselő is. A VIP-listán rajta volt a leszámolásos gyilkosságok miatt felelősségre vont Portik Tamás egyik embere, H. Tibor is. Erről az olajvállalkozó említést is tett a 2008-as Portik-Laborc találkozón: „’96 előtt ugye én olajoztam, és hát rajta volt az egyik barátom az ominózus VIP-listán” – mondta Portik, aki arról is beszélt, baráti kapcsolatokat ápolt Princz Gáborral. Portik a beszélgetésen azt is felvetette, hogy nem érti, a Fenyő-gyilkosság ügyében Princz Gáborra, mint felbujtóra, miért nem gyanakodott úgy az NNI, mint Gyárfásra. A találkozó szervezője, Vajtó Lajos szerint neki Princz egyszer azt mondta:  „Hát, ha haragudtam is rá, ha át is baszott, nekem egy Fenyő nem tétel.” Vajtó elmondta még, hogy Princz még életében kibékült Fenyővel, ráadásul nem voltak egy súlycsoportban: az ex-bankelnök haragudott ugyan Fenyőre, amikor a médiavállalkozó átverte, de „megtörölte a száját” és tovább lépett.

Princz Gábor vallomása a Fenyő-ügyben.

Eltűnt a Postabankra terhelő dokumentum?

Az 1998-ban meggyilkolt Fenyő János és Princz a már fentebb említett, Postabankhoz tartozó sajtóportfólió miatt keveredett konfliktusba. A médiacézár egykori pszichológusa és tanácsadója, Perczel Tamás szerint főnöke kerek-perec megmondta Princznek, hogy vonuljon ki a médiából. A bizalmas erről Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt. A pszichológus Fenyő üzleti magánháborúi kapcsán Gyárfás Tamás és Székely Herbert mellett Princzet is komoly ellenfélként említette, és Perczel szerint Fenyő Princzről is gyűjtött információkat, páncélszekrényében pedig ott volt a Postabank eredeti és a meghamisított mérlege is, ám ezek a dokumentumok Fenyő halála után rejtélyes módon eltűntek – állította a bizalmas. Információink szerint a gyilkosság után a rendőri vezetés megtiltotta a Fenyő-gyilkosság ügyében eljáró rendőröknek, hogy „rádolgozzanak” Princz Gáborra. Úgy tudjuk, Gyárfás vonatkozásában már nem volt ilyen nagy a  „szigor”, ezért az úszószövetség volt, a merénylet ügyében azóta meggyanúsított elnökét 1998 augusztusától egy ideig a rendőrség kérésére lehallgatták a szolgálatok.

Princz cáfolta Radnai állításait.

Tisztázta a rendőrségi nyomozás

Princz esetleges érintettségéről Radnai László is beszélt a nyomozóknak. Az egykori keresztapa Portik albán katonájától, Salihi Meadtól hallotta, hogy az olajos nagyvállalkozó jóban volt a bankárral. A külföldi gengszter arról is beszélt a Conti-Car főnökének, hogy nem sokkal Fenyő János médiacézár halála után Portik Tamás megbízta egy ismerősét, T. Tamást, hogy a Keleti pályaudvarnál lévő egykori Postabank-fiókból vegyen föl részére 120 millió forintot. Más kérdés, hogy a bankvezér tanúvallomásában elmondta, abban az időben nem is volt a Keleti pályaudvarnál Postabank-fiók. Princz a rendőröknek 2012-es kihallgatásán az állította, hogy Fenyő Jánossal nem volt üzleti konfliktusa, a rá barátként hivatkozó Portikot pedig csak 2009 környékén ismerte meg, amikor az Energol-vezér egy kávézóban odalépett hozzá és bemutatkozott. Úgy tudjuk, hogy a ma már a Fenyő-ügyben Gyárfás Tamással együtt felbujtással gyanúsított Portikról nem véletlenül kérdezték az egykori bankelnököt, hiszen a rendőrség sokáig Princz szerepét is vizsgálta. Ennek oka, hogy kiderítették, egyik hölgyismerőse révén ismerte az 1998-as merénylet helyszínén is felbukkanó albán Salihi Meadot. A hatósági nyomozás során végül azonban kiderült, hogy a volt Postabank-vezérnek nem volt köze a Fenyő-gyilkossághoz.

Vezető kép: MTI