A hazai közvélemény talán az emlékezetes a Polip című olasz tévésorozat kapcsán ismerhette meg elsőként a maffiarendszerek minden szintig, akár a politika és az igazságügyi döntések legfelső köreiig elérő hálózatát, annak belső működési elvét. A héten mutatja be a magyar közszolgálati televízió a „Vörös polip” című történelmi dokumentumsorozatot, amelynek központjában az a maffiaszerű hálózat áll, amely a magyar kommunista rendszeren belül, mégis részben külön személyi kör révén működhetett.
A történelmi dokumentumsorozat Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársának az impexek világáról szóló kutatásain alapul, akit elsőként arról kérdeztünk, maga a szocialista rendszer természete volt eleve hasonlatos egy maffiaszerű hálózathoz, vagy ez a kör a szigorú belső párthierarchia ellenére volt képes csápjait szétterjesztve komoly anyagi haszonra szert tenni, súlyos gazdasági problémákat okozva a Magyarországnak.
A polip mindenképpen arra utal, hogy a filmsorozatban egy maffiaszerű hálózatot göngyölítünk fel, és a vörös annak kommunista jellegére utal
-fogalmazott elöljáróban a történész, hozzátéve, a hálózat egy maffiaszerűen felépülő érdekszövetség volt, beépült a pártállami vezetésbe, a korabeli titkosszolgálatokba, a bankszférába, miközben a külkereskedelem leple alatt végezte a gazdasági visszaéléseket. Mint Borvendég Zsuzsanna kifejtette, a kommunista rendszerek ideológiai alapon számtalan olyan akciót folytattak a Szovjetunió vezetésével, amelyeknek rendkívül jó fedőtörténete volt a külkereskedelem. Egészen Lenin óta ezt a tevékenységi kört használták nemcsak illegális pénzmozgások lebonyolítására, de ide tartozott az illegális áruszállítás, fegyver-, és adott esetben drogkereskedelem, valamint a ’70-es, ’80-as évektől kezdve a terrorizmus támogatása is. A történész kiemelte, éppen ezért a szocialista rendszerben a külkereskedelem működése eleve úgy volt megszervezve, hogy bele volt kódolva a korrupció. Magyarország is részt vett ezekben a szovjetek által irányított titkosszolgálati fedett műveletekben, csak idővel az ideológiára rátelepedett egy korrupción alapuló, a haszonszerzés által motivált kapcsolati kör.
Fotó: MTVA/Csöndör Kinga
Borvendég Zsuzsanna hangsúlyozta, az a korrupt hálózat, amely erre az ideológiailag már eleve létrehozott kapcsolatrendszerre rátelepszik, már nem annyira a pártállam által védett vagy ellenőrzött tevékenységet folytatott, noha a szovjet birodalomnak még így is haszna származott a működésükből, például az embargós áruk behozatalával összefüggésben.
A korrupciós mag létrehozott egy offshore céghálózatot Nyugat-Európában a hetvenes évek elejétől kezdve, és ezeken keresztül bár irtózatos mennyiségű pénzt loptak el, de ezzel párhuzamosan szállították a tiltott technológiákat Moszkvának. A ’80-as évekre már Magyarországon keresztül bonyolódik a legtöbb embargós beszerzés a Szovjetunióba
-összegzett Borvendég Zsuzsanna. Arra a felvetésünkre, milyen volt ehhez a körhöz az aktuális kommunista vezetés, különösen Kádár János viszonya, a történész úgy reagált, Kádár valószínűleg nem sokat értett a folyamatokból, neki legfőbb céljai Magyarország kommunista blokkon belül tartása, és a hatalom fenntartása voltak. Ennek érdekében hirdette meg a gulyáskommunizmus politikáját, amely legitimálta a hatalmát, de fenntartásához pénz kellett. Amíg Fekete János, aki a korban a Magyar Nemzeti Bankban különböző vezető pozíciókat töltött be, olcsón tudott hiteleket szerezni, Kádárt nem érdekelte a gazdasági helyzet. Fekete János minden visszaemlékező szerint teljesen szabad kezet kapott Kádártól, így válhatott egyik vezéralakjává a pénzügyi maffiának, ő képviselte azt a banki hátteret, amely az ügyletek bonyolításához kellett. Kádár egészen 1979-ig fenn tudja tartani a gulyáskommunizmus látszatát, akkor kezdődnek az első áremelések, a kommunista vezér alkalmatlanságát ugyanakkor jól mutatja, hogy nem tudta reálisan felmérni az ország anyagi helyzetét.
Fotó: MTVA/Csöndör Kinga
A valóság talaján
Portálunk arról is érdeklődött, hogyan lehet ennek a nagyon bonyolult hálózatnak a működését a filmvásznon is bemutatni, milyen képi eszközök segíthetik a jobb megértést. Borvendég Zsuzsanna kiemelte, a Vörös polip a dokumentumfilmnek egy sajátos formája, amelybe játékfilmes elemek vegyülnek, látványos, hiteles díszletekkel. A forgatókönyvet hárman, Mező Gáborral és Bán Jánossal közösen írták, ezen belül a játékfilmes jelenetek kidolgozása főleg Bán János munkája volt. Egy-egy epizódba három-négy filmes jelenet került, amelyek egy összefüggő, külön történetet mesélnek el, ennek célja a szórakoztatás mellett a kor hangulatának visszaadása volt.
Természetesen a jelenetek, a párbeszédek fikciósak, de a történetek alapja mindig valós. Amitől izgalmas, vagy kicsit a megszokottól eltérő, hogy egybemostuk a szakértői jeleneteket a filmesekkel. Rendszeresen előfordulunk Mező Gáborral a filmes jelenetben, vagy mi kezdjük el, vagy besétálunk a végén a színészek közé, ezzel is azt érzékeltetve, hogy az ott megjelenített fikció nagyon is a valóság talaján áll
-mondta el a történész. Mint kitért arra, mivel a forgatókönyv alapvetően az ő levéltári kutatásain alapul, attól nem tartottak, hogy különösebben kényes lenne megnevezni embereket. Hozzátette, a hatrészes történelmi dokumentumsorozat úgy épül fel, hogy az első három egyfajta alapozó, ahol az olyan alapfogalmakat tisztázzák, mi az Impex, hogyan működött a külkereskedelem. Az első rész általános bevezető, a második-harmadik rész a ’45-től ’56-ig terjedő időszakra fókuszál, a külkeres hálózat kiépítését mutatja be, a negyedik, ötödik, hatodik rész viszont már kifejezetten az impexes lopásokról szól, nevekkel, adatokkal, számokkal.
Közel sem fért bele minden
Végezetül arra kérdeztünk rá, aki Borvendég Zsuzsanna eddigi munkásságát meg akarja ismerni, elég, ha megnézi a történelmi dokumentumsorozatot, vagy az csak egy beugró a könyveihez. A történész kiemelte,
azok a főbb pontok, amelyeket én fontosnak tartok saját munkásságomból kiemelni és elmondani, hogy érthető legyen, én hogyan látom a kommunista és különösen a Kádár-rendszert, azt igyekeztünk megjeleníteni ebben a hat részben, de közel sem fért bele minden.
Mint hozzátette, a témában bőven van tehát mit elmondani,
hogyha lesz rá fogadókészség, akkor örömmel folytatjuk.
Forrás: facebook.com
Vezetőkép: MTVA/Csöndör Kinga
Facebook
Twitter
YouTube
RSS