impex
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Heinrich Korzil, az SS-tisztből lett üzletember
A múlt rendszer eddig feltárt legnagyobb rablása az iráni olaj Amerikába tranzitálása volt. Képzeletünket messze felülmúló összegek landoltak a korrupt vállalatvezetők számláin. A csalás olyan mértékű volt, hogy még a pártállami viszonyok közötti nehézkes információáramlásban sem lehetett elkendőzni a történteket. Dézsy Zoltán és Ilkei Csaba oknyomozó riportjai már 1989-ben megszellőztették a visszaéléseket. Az általuk megkérdezett kormányzati illetékes azt állította, hogy 20 millió dollárt, vagyis egymilliárd forintot már hazahoztak az elsikkasztott pénzekből. (Ez ma kb. 40 millió dollárnak, több, mint 14,5 milliárd forintnak felel meg.)
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Russay István, a báróból kommunista, panama hőse, kettős ügynök, impexes csúcsvezető
Az Amerikai Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista fordulat és a teheráni túszdráma után embargó alá helyezte a perzsa ország olaját. Szép ez az elkötelezett kiállás a népek „demokratikus” önrendelkezése mellett, de mint minden hasonló történelmi szituációban, itt is arról szólt a játszma, hogy az amerikabarát diktátor puccsal szerzett hatalmát egy nemzeti és vallási alapon álló, Amerika-ellenes rezsim döntötte meg. Vannak tehát a jó diktátorok és a jó szélsőségesek, és vannak a rosszak. Egyvalami viszont nincs: rossz olaj.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Centropa
A hatvanas évek elején egy volt nyilas vezető – aki életfogytiglani fegyházbüntetéséből a forradalom napjaiban szabadult – felajánlotta szolgálatait a kádári kormányzatnak. A nyugati gazdasági kapcsolatok kiszélesítésén dolgozó pártvezetés nem szalasztotta el a lehetőséget, és a nemzetiszocialista eszmékben hívő háborús bűnös svájci cége a kommunista pénzhálózat egyik központjává vált. Fegyháztól a cégalapításig
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Klasszikus impexes üzlet – A nyugatnémet cégek jól jártak, a veszteséget a Lenin Kohászati Művekre hárították
Egy konkrét eset igen jól példázza, hogyan is működtek a valóságban az impexek. A hatvanas években a Metalimpex megállapodott több nyugatnémet céggel, hogy 2796,5 tonna wolframmal ötvözött nemesacélt leszállítanak részükre. Mindhárom cég régi üzletfele volt az impex felsővezetőinek, korrupciós pénzekért cserébe a Metalimpex jogosulatlan előnyökhöz juttatta őket. Az előre is nyilvánvaló hatalmas veszteséget az impexesek a munkát elvégző Lenin Kohászati Művekre terhelték, amelynek alkalmazottai fel is jelentették az impexet. De hiába: a rendőrök nem fordítottak túl nagy gondot a tények felderítésére és az impexesek végül ezt az üzletet is megúszták.
Róna Péter és a Fekete János-féle „külkeres maffia” – Az „amerikás” államfőjelölt kalandjai a kádári Magyar Népköztársaságban
Friss hír, hogy Róna Péter lett az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje. Ennek örömére megpróbáljuk bemutatni őt, vajon megérdemli-e a támogatást. A Hálózat egyik régi cikkéből kiderült, Róna Péter 1990-ben hogyan állt össze Bors Jenővel akkor, amikor utóbbit leváltották a Hanglemezgyár éléről, és ezután rögtön saját vállalatot alapított. Ebben az írásban még visszább megyünk az időben, hogy bemutassuk ifjúkorát. Az ismert jogász-közgazdász szegénységben nőtt fel, édesanyjával ment Amerikába, ahol remek iskolai eredményeinek és nyilván szakértelmének hála, egyre feljebb emelkedett az üzleti világban. Az ex-ÁVH-s filmes Radványi Dezső '88-as alkotása szerint valamiféle cipőüzletet bonyolított a Magyar Népköztársasággal, ő maga később azt mondta, rendszeres kapcsolatot ápolt Fekete Jánossal. Róla – Feketéről – olvasóink pontosan tudják kicsoda. Ő volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és annak a külkeres hálózatnak, még inkább „külkeres maffiának” az egyik kulcsembere, amelynek a vezetésével ez az impexes kör – és a nyugati partnerek – súlyosan eladósították az országot. A maffia kifejezés nem öncélú – a téma legelismertebb kutatója, Borvendég Zsuzsanna nem dobálózik a szavakkal, és a témába belemélyedve én is megerősíthetem: ez a hálózat maffiaszerűen működött. A jó kapcsolatot ismerve nem meglepő, hogy Fekete János halálakor Róna a Népszavában méltatta az ÁVH egykori emberét, akit Soros Györgyhöz hasonlított.
Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amelyről már hónapokkal ezelőtt izgatottan mesélt nekünk. A lényeg: Rákosi, majd Kádár elvileg kommunista külkeresei gond nélkül üzleteltek azokkal a náci németekkel, akik korábban Hitler meghatározó emberei voltak. És ez rendszerszerű volt. Feltűnik a Bródy-klán, Bródy Sándor írónak a leszármazottai, akik közül többen jelentős szerepet játszottak ezekben a játszmákban. Az oldalági rokon, Bródy János zenész apja közben a Magyar Népköztársaság egyik futtatott közgazdász-szakírója volt. Borvendég interjúnkban elmondja: őt magát is megrázta, ahogyan lépésről-lépésre kiderült, milyen hálózat játszott össze. Benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták. „Utat nyitott olyan pénzügyi köröknek, amelyeknek egyetlen célja az ország gazdasági erejének az elszívása volt, de ez nem pusztán anyagi kérdés. A sikerükhöz kellett a nemzet védekező képességének a leépítése is, a nemzeti érzés kipusztítása. Ezt már Rákosiék elkezdték, de a pontot a kádári kultúrpolitika tette ki. A szocialista internacionalizmus remek lépcsőfok volt a későbbi globalizmus felé.”
Tihany díszpolgára lett az a dúsgazdag impexes, akinek vezetése alatt milliárdos veszteség érte Magyarországot
Tihanyi díszpolgári címet kapott idén az a Tóth József, aki a kádári diktatúrában azt a Mineralimpexet vezette, amelynek "köszönhetően" több milliárd forint kár érte az országot. Tóth és elődje közreműködtek abban, hogy svájci cégeken keresztül akkori értéken is több milliárd forintot lopjanak el az iráni olaj Magyarországra nézve borzasztóan veszteséges amerikai exportjából. A Tóthék által okozott kár jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánk a rendszerváltás idejére az államcsőd szélére sodródott. Az 1989-es 19,5 milliárd forintnyi költségvetési hiányból ugyanis 3,7 milliárd forintot tett ki az a népgazdasági kár, amit egy korabeli belső vizsgálat szerint az újdonsült díszpolgár és elhunyt elődje, Russay István (másodállásban hírszerző) idézett elő a gátlástalanságával. Hogy még szebb legyen a történet: Russay ausztriai partnere egy volt SS-tiszt volt, akivel a rendszerváltás után is folytatták az ügyleteket. Tóth a sport világában is magasra jutott a rendszerváltás után, a Mineralimpex pénzéből ő fizette az első Taróczy Balázs-féle teniszgálákat, majd egyszerre lettek a kilencvenes években a teniszszövetség alelnökei. Tóth a rendszerváltás után is a Mineralimpexnél maradt, megmaradtak a közös üzletek a korábbi osztrák SS-tiszttel, majd Tóth átigazolt a MOL-hoz, ahol állítólag ő vitte a kenőpénzt (!) a horvátokhoz az INA-val kötött üzlet során. Természetesen milliárdos. És díszpolgár.
Az impexesek és hírszerzők, akik majdnem csődbe vitték az országot
„A külkeres jól keres” – a Kádár-diktatúra beszervezett külkereskedőiről, az impexesekről és az általuk okozott mérhetetlen anyagi kárról szólt az M5 december 6-ai adása, amelynek Borvendég Zsuzsanna történész és Dézsy Zoltán szerkesztő, rendező mellett portálunk munkatársa, Mező Gábor újságíró, a PestiSrácok.hu A hálózat című rovatának szerzője is a vendége volt.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
