Mansfeld Péter forradalmár az 1956 utáni megtorlás legfiatalabb áldozata, akit a szovjet hadsereggel a hatalomba visszatérő Kádár-Apró-Biszku-féle kommunista klikk kivégeztetett. A pesti srác, Mansfeld Péter a kínvallatások során sem volt hajlandó semmiféle együttműködésre a karhatalommal, így 1959. március 21-én végrehajtották rajta a halálos ítéletet – gyomorforgató módon éppen a magyarországi elvtársak egyik legnagyobb ünnepén, pontban a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján. Tegnap Németh Szilárd államtitkár, a Honvédelmi Minisztérium nevében Wittner Mária halálra ítélt Corvin közi szabadságharcossal helyezett el koszorút Mansfeld sírjánál a fővárosi Új köztemető 301-es parcellájában, ahol a többi szabadságharcossal együtt névtelen tömegsírokban, szeméthegyek alatt pihente örök álmát a fiatal ikon, mígnem a rendszerváltás előtt a legendás Inconnu Csoport tagjai és más ellenállók felkutatták és a rendőri vegzálással dacolva kopjafákkal, keresztekkel ékesítették és rendbe hozták a hősök parcelláját. A kádári puhának hazudott diktatúrára jellemző, hogy Wittner Máriát, bár végül nem gyilkolták meg, de csak 1970-ben engedték ki a börtönből, 13 évvel a forradalom leverése után.
Szintén koszorút helyezett el Mansfeld Péter és több korábbi harcostársa sírjánál Varga János Corvin közi szabadságharcos, aki hat évet töltött börtönben, többek között Mansfeld Péter zárkatársaként is. Vele nemrég a Plebejus Polbeatben beszélgettünk, másik vendégünk Molnár Tamás, a 301 kopjafát megfaragó Inconnu Művészcsoport alapítója volt. “A százmillió áldozat van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni?” című beszélgetésünket ITT nézhetik vissza, de hamarosan külön adásban dolgozzuk fel Varga János személyes emlékeit Mansfeld Péterről.
(Dobrev Klára nevét csak azért citáltuk ide, mert, mint közismert, a DK miniszterelnökjelöltje a mai napig élvezi azt a mesés vagyont, amelyet – az 1956 után még szigorúbb megtorlást és több kivégzést követelő nagyapja tömeggyilkosságok, köztük Mansfeld Péter felakasztása és az ország kifosztása révén harácsolt össze a Rákosi-korszaktól kezdődően. Azt a később részben Dobrev, részben Gyurcsány Ferenc nevére került vagyont, amelyet Dobrev Klára édesanyja, Apró Piroska az átalakulás és a Horn-kormány meghatározó állami banki vezetőjeként fillérekért szerzett privatizációs ékkövek egész sorával segített kiegészíteni, összességében sok milliárd forint értékben.)
Vezető kép: Németh Szilárd Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS