Áder János és Polt Péter szerint Magyarország büszke lehet az igazságszolgáltatási rendszerére

Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére – mondta a köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián, pénteken, Budapesten.

Áder János megnyitó beszédében kifejtette, hogy büszkén mondhatjuk: ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó, minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere van.

Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője

– fejtette ki.

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében

– jelentette ki. Áder János felidézte: a kiegyezés korát – amely az igazságszolgáltatás egészét megújította – nem kis büszkeséggel szoktuk jogi honfoglalásnak nevezni.

Magyarországon minden jogkereső állampolgár számára kiszámítható, a rendi különbségektől a törvény előtti egyenlőség irányába elmozduló, törvények által uralt igazságszolgáltatás jött létre. A bírósági szervezet 1861-ben újult meg, tíz évvel később pedig létrejött az állami vádhatóság. 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elsőként határozta meg a magyar igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplőjének, az ügyésznek a státusát. A központosított magyar ügyészség létrehozása a késő XIX. század nagy kodifikációs korszakának alkotása

– mondta.

Ha a kiegyezést követő igazságügyi reformot jogi honfoglalásnak nevezzük, akkor a második világháború utáni évtizedeket a jogi megszállás időszakának mondhatjuk

– folytatta.

A szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok. Néhány évtized alatt csökkent az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás, de a jogi felszabadulás időszaka csak a rendszerváltással jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás – hasonlóan a kiegyezés korához – valódi és radikális reformot indított el, és ez a folyamat 2011-ben, az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be

– fogalmazott Áder János.

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott, hogy az ügyészség fő feladata az anyagi jogi igazság törvényes keretek közötti keresése.

1871-ben született meg az első modern magyar ügyészségi szabályozás, amely egy hierarchikus, a bírósági szervezet szintjeihez igazodó vádhatóságot hozott létre. Az ügyészség az igazságszolgáltatás meghatározó szereplője lett

– idézte fel. A legfőbb ügyész a jelen problémái közül felhívta a figyelmet a korrupcióra, a határon átnyúló gazdasági bűnözésre és szervezett bűnözésre.

A korrupciós bűncselekmények nyomozása elkülönült struktúrában zajlik Magyarországon, amely a joguralom talaján az egyik legbiztonságosabb országgá vált

– jelentette ki. Polt Péter beszélt a modernizációs trendek és a kommunikációs technológia új kihívásairól is. A büntető igazságszolgáltatásról pedig azt mondta, hogy a jövőben is nagy felelősség hárul erre a területre; a nemzetközi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz többek között a kiberbűnözés és a korrupció elleni harcban.

Az ügyészség jelmondata: “Törvény és igazság!”; a jogállamot ennek szellemében “védjük és szolgáljuk”

– fogalmazott a legfőbb ügyész.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi