Nincs jobboldali meg baloldali klímaváltozás vagy vízválság, mert nemcsak a jobboldali, hanem a baloldali szavazókat is fenyegeti az, ha belefulladunk a műanyagba – mondta Áder János köztársasági elnök a Kék bolygó podcast hétfői adásában.
A rendhagyó adásban Áder János nem kérdezett, hanem válaszolt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóval kapcsolatos kérdésekre.
A beszélgetésben az államfő kifejtette:
nincs jobboldali meg baloldali klímaváltozás, nincs jobboldali meg baloldali vízválság, nemcsak jobboldali szavazókat, hanem baloldali szavazókat is fenyeget az, ha belefulladunk a műanyagba.
Hozzátette: ez egy olyan problémahalmaz, ami mindenkit egyformán érint.
Ha jó döntéseket találunk, mindegy, hogy kinek mi a politikai preferenciája, mindenképpen haszonélvezője lesz a jó döntéseknek és ez a cél
– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ezért a célért
érdemes minél több embernek elvinni a jó hírt, hogy nemcsak probléma van, hanem megoldás is van, mi erre törekedtünk.
Áder János felidézte: a Planet 2021-gyel az volt a cél, hogy hat téma – a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság, a víz és szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, az energiahatékonyság, a közlekedés és az okosvárosok – köré csoportosítva bemutassák 183 kiállító (egyetemek, nagyobb cégek és startupok) tudását, termékeit, innovációit. Mint mondta, azt szerették volna elérni, hogy az eseményre ellátogatók megismerkedjenek a magyar, cseh, lengyel és szlovák innovációkkal, és a kiállítók bemutathassák, milyen javaslataik vannak a problémákra. Az államfő közölte: túlszárnyalta várakozásait az, amit az expón látott.
Nagy baj, hogy feléljük a természeti tőkét
Az államfő szólt arról is, nagyon fontos a fiatalok megismertetése a problémakörrel, ezért készítették az őket megszólító kiállításokat is, ezek egyszerű formában, interaktívan, a tudásukat gyarapítva, érdeklődésüket felkeltve mutatták be, hogyan befolyásolja személyes jövőjüket a kérdés. Áder János kifejtette: a háztartásokra, az iparra és szolgáltatószektorra jellemző túlfogyasztás, a “dobd el!” kultúra miatt elfogyasztjuk az erőforrásainkat, és 50 év múlva, a gyermekeink számára már nem lesz folytatható a jelenlegi életmód.
Okos ember a tőkét nem éli fel. Most mi a természeti tőkét éljük fel, miközben a gyermekeink szempontjából csak (…) a kamatok felélésére lenne jogunk
– fogalmazott.
Az államfő emlékeztetett arra is, hogy a Kék Bolygó Alapítvány készített egy Zöld Föld című tankönyvet a fenntarthatóságról a középiskola 1-2. osztályos diákjainak, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a fenntarthatóság választható tantárgy legyen és a céljuk, hogy érettségizni is lehessen belőle.
Jobb, fenntarthatóbb világ
A találkozó megtérüléséről szólva elmondta: az eddig szervezett három Víz világtalálkozó összesen 1,5 milliárd forint költségvetési forrásban részesült, de a legkonzervatívabb becslés szerint is ennek a háromszorosát hozta vissza azzal, hogy a magyar cégeket “helyzetbe hozták”, terjeszkedni tudtak, új munkahelyeket hoztak létre, miközben az általuk kínált szolgáltatások jobb, fenntarthatóbb világot eredményeznek, csökkentik a környezeti lábnyomot.
Járulékos haszon
Mint mondta, elégedett lenne, ha a költségvetéstől kapott pénzt egy-két éven belül visszafizetnék a költségvetésnek a kiállítók, akik a Planet 2021-en bemutatkozási, üzleti lehetőséghez jutottak, és emellett ott van a járulékos haszon, az edukáció, a gyermekek szemléletváltása, ami pénzben kifejezhetetlen.
Forrás: MTI; Fotó: Origo
Imre
2021-12-07 at 02:30
Kedves “tuti” a kornyezetvedelem elso szabalya: NE SZEMETELJ!!! IGAZ!
De a környezetvédelem második szabálya: Kötelezni a gyártókat és forgalmazókat a a műanyag csomagoló anyagok visszagyűjtésére, újrahasznosítására. Vagy begyűjteni olyan iparnak amelyik az újrahasznosítással foglakozik.
De csak úgy magától senkinek sem érdeke.
Ez az új EURÓPAI GAZDASÁGI MAFFIÓZÓK ÉRDEKE.
Léteznének technológiák a lágy műanyaghulladék és az autógumik újrahasznosítására.
A szelektív hulladékgyűjtés is hasznos lehetne, de épen a gazdagok hajítják fölényes felelőtlenséggel a vegyes hulladékba még akkor is ha volna rá lehetőség válogatva a helyére gyűjteni.
Csak a hasznosítás ipari technológiájának kifejlesztése, és a törvényi feltételek ész szerű szigorítása eredményezhetne javulást.
Az ipari hasznosítás még előnyt hozó eredményeket is elérhet, int ahogy feljebb írtam.
Imre
2021-12-07 at 01:58
Egyetértek a pocsékoló technológiák beszüntetésével.
De azt nem értem, ha a műanyagflakonok és autógumik lebomlási ideje akár 100 év is lehet!
Akkor miért nem hoznak létre a műanyag és autógumik hasznosítására (akár állami ipart) miért nem darálják be finom szemcséjű porrá a műanyagflakonokat és gumi hulladékot?
A finom szemcséjű porrá őrölt műanyag és gumi darálékot miért nem keverik be a forró bitumenbe aszfaltútépítéshez?
Az utakra leterített bitumen sokszor még 1 évet sem bír ki!
A porrá őrölt autógumit forró bitumenbe keverve, még javítaná is rugalmasságával, az útépítő aszfalt rugalmasságát, tagadóképességét. Javítaná az útépítő aszfalt időjárás állóságát.
Még a műanyag flakonok is a 100 éves lebomlási idejével porszerű őrleményként a bitumenbe keverve javítaná a bitumenolvadék tartósságát, időjárás állóságát. Csak együtt kellene működni egy műanyag hasznosító iparnak az útépítő alapanyagot előállító iparral. Néhány kísérletet végezni a gumi és egyéb alapanyag keverési arányok célszerűségével, használhatóságával.
Szinte biztos hogy “egycsapásra két legyet ütnének” vagyis lenne helye az autógumik és a műanyagflakonok felhasználásának.
Eltűnhetne a gumi és a lágy műagyag hulladék.
Tartósabb, jobb tapadó képességű utakat építhetnének.
A műanyag 100 év alatt bomlik le?
Az útépítő aszfaltdarálékba bekeverve volna ideje a műanyagnak lebomlani!
Az útépítő aszfaltot úgy is magas hőfokúra hevített bitumen olvadék és kavics zúzalék keverésével állítják elő. Ennek magas hőfokon úgy is szaga van, de szabadtérben készítik egy kis gimiszag már nem sokat változtatna a használatánál, de az aszfalt út élettartamán sokat javíthatna a 100 éves lebomlási idejű műanyag adalék.
egon samu
2021-12-06 at 20:26
Nyereségvágytól hajtva még mindig tele vannak az üzletek a nem betétes müanyag flakonokkal, agyament nagyságú csomagolásokkal, még a friss zöldséget és gyümölcsöket is müanyag-fóliázzák.
Ha a népek következetesen nem vennék ezeket az árukat, lehetne változást elérni. De senki nem érzi magát “illetékesnek”….
Orientál
2021-12-06 at 14:51
Ezért fontos a nem szemetelés tehát a szelektív hulladékgyűjtés ,sajnos ahol a migránsok elözönlötték a külföldi ,eu-s országokat ott szemetelnek ,el is borították szeméttel a városoknak azokat a részeiket ahol élnek és járnak a migránsok.
Tuti
2021-12-06 at 13:36
a kornyezetvedelem elso szabalya: NE SZEMETELJ!!!
ha mar ezt betartanank/betartatnank, mar jobb hely lenne a Fold!
Namond
2021-12-06 at 13:29
Ejnye már!
Miért nem kötelezik a kormányok a nagy kibocsájtókat csomagolóanyagaik visszagyűjtésére és újra hasznosítására?
Miért nem kötelezik a kormányok a nagy termelőket gyártmányaik élettartama növelésére, miért tűrik az egyszerhasználatos termékeket?
Sőt az orbáni kormány miért nem tiltja az ilyenek és a műanyag csomagoló anyagok importját?
Vladtepesch
2021-12-06 at 12:23
Ez az egy dolog, amiben egyetértek Áderral: az ember okozta környezetszennyezés baromira létezik (ember-okozta klímaváltozás nem, abban nincs igaza Ádernak).
Ahhoz, hogy ne legyen ilyen irtózatos – döntően műanyag alapú – környezetszennyezés alapvetően kellene átalakítani a tőkés – expanzív – piacgazdaságot és az emberek – a mi – szemléletünket.
Rettenetes kimondani, de egyfajta szocializmusra lenne szükség.
Mi azonban tudjuk, hogy a “szocializmus” milyen volt itt nálunk.
Iszonyatos, tébolyult, eszement kretén – a legsemmirekellőbb dumás lumpenproli párttitkár diktatúra volt!
A megvalósult Madách-i falanszter.
És félek, hogy nincs megoldás. Nincs más megoldás.
Mert ha minden visszaváltható csomagolás lenne – a kis májkrémes konzervdoboztól a hűtőszekrény csomagolásáig – akkor meg a szállítási/tárolási költségek nőnének meg exponenciálisan.
A kérdés persze, hogy a NEM BESZENNYEZETT KÖRNYEZET mit ér???
Megér-e minden pénzt???
Én nem tudom a választ.
pölöske
2021-12-06 at 12:04
Miért cserélték le az üveget petpalackra?Az ital is jobban esett üvegből inni.
Amióta a híres kóla cég szivárványos buzi lett azóta nem vásárolok a termékeiből,akkor sem ha üveges lesz.Mercit és VW -t sem tervezek venni!
JG
2021-12-06 at 11:42
OLDJÁK MEG A MULTIK!
Vajon miért is nem tiltjuk be a műanyag csomagoló anyagokat?
10 millió embernél megoldható volt a cserepalackos rendszer 9 milliónál már nem?