Pesti Srácok

Áder János visszadobta a szélerőművek építését szigorító törvényt

Áder János visszadobta a szélerőművek építését szigorító törvényt

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek pénteken a köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, amely szigorított a szélerőművek létesítésének szabályain. Áder János szerint a módosítások ellehetetlenítik az ilyen erőművek építését.

Az államfő visszaküldő levelében - amely az Országgyűlés honlapján érhető el - azt írta, azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott módosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be. Áder János emlékeztetett, hogy a párizsi klímamegállapodásban célul tűzték ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Ehhez szinte minden gazdasági ágazatban előrelépésre van szükség - jelezte -, különös tekintettel az energiatermelésre. Szerinte Magyarország érdekét az szolgálja, ha a lehető legnagyobb mozgásszabadsággal választhatja ki a további energetikai modernizációs erőfeszítések módját. A hosszú távú dekarbonizációs fejlődés megvalósíthatóságát támogatja - folytatta -, ha az ország rendelkezésére áll minden tiszta energiaforrás felhasználásának lehetősége. A szélerőművek - időjárásfüggő teljesítményük ellenére - a megújuló forrásból előállított energiával a dekarbonizációhoz járulnak hozzá - hangsúlyozta a köztársasági elnök. A törvénymódosítás és különösen a mögöttes szabályzás szerinte azonban nem a dekarbonizációhoz való hozzájárulás lehetőségét erősíti, hanem a szélenergia jövőbeli felhasználásának lehetőségeit szűkíti. Jelezte továbbá, hogy ebben a tekintetben visszalépést mutat a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervben foglaltakhoz képest, ami 2020-ra 750 megawatt szélerőművi kapacitást irányzott elő. Azzal kapcsolatban, hogy a megszavazott jogszabály a szélerőművek és szélerőműparkok építésének, használatbavételének szabályozását kormányrendeleti hatáskörbe utalta, Áder János úgy foglalt állást: a megújuló energia hasznosításának bővülését az szolgálja, ha a jogalkotó törvényben határozza meg a szélerőművek és szélerőműparkok létesítésének lényeges feltételeit annak érdekében, hogy a beruházásokkal kapcsolatos döntések jól megalapozott, garanciális feltételek között születhessenek meg. Azt azonban üdvözölte az államfő, hogy megtiltották szélerőművek és szélerőműparkok létesítését világörökségi és védett természeti területen. Azzal viszont megint csak nem ért egyet az elnök, hogy az ilyen létesítmények építésére adott engedély hatálya nem hosszabbítható meg. Ez szerinte ugyanis aránytalanul megnehezíti az építést, korlátozva ezzel a megújuló energia hasznosításának bővülését.

PestiSracok facebook image

Összegzése alapján a módosítások ellehetetlenítik szélerőművek, szélerőműparkok építését, és veszélyeztetik a szélenergia részarányának növelésére vonatkozó célt. Ezért Áder János a parlamentet a törvény újratárgyalására és olyan szabályok megalkotására kérte, amelyek támogatják a gazdaság "dekarbonizációs pályán tartását", megőrzik az összes elvi lehetőséget "energiakosarunk tisztulásához", és hozzásegítik az országot klímavállalásainak teljesítéséhez.

Az Országgyűlés a múlt héten 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a villamosenergia-törvény módosítását a kormány javaslatára. A változtatást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell - magyarázta.

Forrás: MTI

Fotó: blikk.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?