Áder: Magyarország a 2030-ra elhatározott klímavállalásait teljesíteni fogja
Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit - jelentette ki a köztársasági elnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a klímapolitikáról adott interjúban.
Áder János idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás - több uniós tagállammal ellentétben - Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint az emberek fejében "a klímabajnokként" élő Dániában. Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága, és az erdősítési program folytatódni fog.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország azon kevés állam közé tartozik - 21 ilyen ország van az egész világban -, amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából; e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye - közölte. A jövőben pedig, ha folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz - fejtette ki Áder János.
Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét - de lehet, hogy mindegyikét - be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra. A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak. Azt is fontosnak tartja - tette hozzá -, hogy a szennyezőbb tömegközlekedési járműveket környezetbarátabbakra cseréljék.
Megjegyezte: a jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030-2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy végre lássunk hozzá a munkához
- mondta az elnök, hozzátéve:
ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz.
Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a párizsi klímamegállapodás óta eltelt időben világszerte nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás, hanem nőtt. Azt a példát is megemlítette, hogy Kanadában a parlament klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később az észak-amerikai ország kormánya egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. Az egy főre eső széndioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak - jegyezte meg az államfő.
Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, Áder János azt felelte: egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket.
Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból: a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás
- hangsúlyozta.
Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista mozgalmával kapcsolatban úgy fogalmazott: a diáklány jogosan emeli fel a szavát, hiszen "az ő jövőjükről is szó van", és helyes, hogy ez nagy nyilvánosságot kap.
A probléma ott van, hogy néhányan úgy gondolják, hogy önmagában az, hogy ha ebből egy politikai pr-akciót csinálnak, akkor onnantól mi, politikusok, döntéshozók, kormányzati szereplők elvégeztük a feladatunkat és nyugodtan hátradőlhetünk. Ez nem igaz
- mondta.
Ön tudta?
Mint az az ÜHG-kibocsátás európai táblázatából is világosan látszik, Magyarországon 1990 óta 32 százalékkal csökkent, s a csökkentés több, mint felét 2000 után értük el. Ezen kívül azon 21 ország közé tartozunk, amely úgy érte el ezt az eredményt, hogy közben jelentősen növelte a gazdasági teljesítményét, s csökkentette energiafogyasztását. Magyarország az egyik legalacsonyabb lábnyomot érte el az iparosodott országok között, 2010 óta pedig 24 százalékkal csökkentettük az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátásunkat. Hazánk 24 legnagyobb városa tagja a legambíciózusabb nemzetközi klímaszövetségeknek, ez pedig lefedi az ország lakosságának 40%-át és a gazdasági teljesítményünk 2/3-át. Végül, de nem utolsó sorban amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy 100 év alatt megkétszereztük az erdőink területét, miközben a világ erdei egyre fogyatkoztak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
