A rászorulókon valóban segíteni kell, tízből hét illegálisan Európába érkező ember azonban gazdasági okokból választja a kontinenst – mondta Áder János egy pénteki tanácskozáson. Az államfő kiemelte: az ellenőrizetlenül beáramló embertömegekkel csempészett kábítószer és fegyverek is érkeznek, de a bűncselekmények száma is növekedett. Hangsúlyozta: nem kényszeríthető hazánkra a migráció, ez szuverenitási kérdés.
Az Európai Unió és Magyarország számára a migráció elsősorban szuverenitási kérdés, annak kérdése, hogy meg tudjuk-e védeni határainkat – mondta Áder János államfő pénteken az Arraiolos-csoport máltai tanácskozásán. A köztársasági elnök a fő megoldandó probléma, a határvédelem ügyében a közös fellépést ítélte hatékonynak. A szuverenitás fontosságát kiemelve pedig úgy fogalmazott:
a menekültüggyel kapcsolatos uniós jogalkotás nem eredményezheti az egyes tagállamok döntési jogának elvonását. A bevándorlók befogadása tagállami hatáskör.
Bár több ország a migrációt saját demográfiai gondjainak kezelésére szánja, Magyarország ennek a problémának a megoldásában sem ezt az utat választja, és nem is kényszeríthető az rá – fűzte hozzá. Áder János Európa kiszolgáltatottságára is rávilágított, mondván, nem a közösség saját döntésén múlik, fel tudja-e tartóztatni a menekülteket, hanem azon, hogy Törökország eleget tesz-e az erről szóló megállapodásnak.
Tízből hét migráns gazdasági bevándorló
A köztársasági elnök bírálta azokat a nyilatkozatokat, amelyek kizárólag humanitárius kérdésként tekintenek a migrációra, mert annak biztonságpolitikai és kriminológiai vonatkozásai is vannak. A rászorulókon valóban segíteni kell, tízből hét illegálisan Európába érkező ember azonban gazdasági okokból választja a kontinenst. Az ellenőrizetlenül érkező embertömegekkel csempészett kábítószer és fegyverek is érkeznek, de a bűncselekmények száma is növekedett – mutatott rá. Az államfő mindezek miatt „a megoldás exportálását” javasolta a résztvevőknek „a probléma importálása” helyett, hiszen a jelenséget hosszú távon kell kezelni. Szólt az Afrika egyes térségeiben tapasztalható drámai mértékű népességrobbanásról, amely a víz és az elegendő mennyiségű élelmiszer hiánya miatt azt vetíti előre: újra és újra egyre nagyobb mértékű migrációs hullámokkal kell szembenézni. Áder János arról is beszélt:
Európa ötven- vagy akár százmillió embert nem képes befogadni. Segítség sem nyújtható a rászorulóknak külső források nélkül. Mindez ugyanis nemcsak az Európai Unió felelőssége, így legnagyobb teherviselője sem lehet a problémának, amelynek megoldásához a többi között az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának vagy Kínának is hozzá kell járulnia
Találkozó Steinmeierrel
Az államfő pénteken munkareggeli keretében találkozott Frank-Walter Steinmeier német elnökkel. Erről Áder János az MTI-nek azt mondta: a német államfő megismételte egy évvel ezelőtt, még külügyminiszterként tett kijelentését, miszerint a két nép kapcsolatának ki kell állnia a belpolitikát vagy a menekültpolitikát érintő hétköznapi nézeteltéréseket.
Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio portugál elnök azoknak az európai államfőknek a részvételével, akik parlamentáris köztársaságok elnökei. A csoport tagjai idén tizenharmadik alkalommal találkoztak. A tanácskozáson részt vett még az osztrák, a bolgár, a horvát, az észt, a német, a görög, az olasz, a lett, a lengyel, a máltai, a portugál és a szlovén elnök.
Forrás: MTI. Vezető képünk 2015-ben készült; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ferenc
2017-09-16 at 13:38
Pedig úgy szeretnének egy kis “demokratikus kényszert”! Náluk van ilyen! Csak legyen, aki elfogadja!
Klárika
2017-09-16 at 13:10
“Klíma-menekültek” is lesznek nemsokára, a.túlnépesedés mellett.
Jó, hogy elég sokminden konkrétet is kimondott, amik körül csak úgy mellébeszélt az uniós többség.
Egészen hivatalosan azt nem mondta ki senki,-ha nemtévedek- hogy 2015 ben nem az égböl hullottak mint manna a bevándorlók. Évek óta gyültek Libiában, Töröko.-ban(a szíriai valós menekültek sátortáborán kívül. Hogyhogy nem vette tudomásul öket ott senki? Pedig anno még Ghdafi is megmondta, hogy mi lenne ha ö nem tartaná a határait.
Biztos,hogy nem ingyen, de most sem müködik semmi ingyen, jobban mondva milliárdok árán sem.
Nem volna értelmesebb zárt határokon át csak az ellenörzötteket beengedni? Mint akárkit,holott még Németo.-ban sem sikerültaz eddigieket sem regisztrálni. Ülnek a szállásaikon, dühöngenek, késelik egymást is a vallási különbségek miatt, nem tanulják a nyelvet mert minek, alig egy párat lehet méreg drágán kitoloncolni.
Ez az eljárás humánusabb, emberi méltóságukat jobban tisztelö mintha be sem jöhetnének, a toloncolási “megalázást” elkerülve? Százezreik csatangolnak a senki földjén, változó személyazonossággal és a “maguk erejéböl, de hogyan, megszerzett” szükségleteikkel? Meg a választási hazugságok a lakósságot kitoloncolással ámítva?
Miért gyüjtik ezzela fajta humanitással továbbra is a bünözést s a vétkeket mindkét oldalon?
Képesek a bevándoroltatás pártiak ezeket a méreteket felfogni? A más országok tapasztalainak egyáltalán utánnanézni? Hogy mit lehet s mi a rosszabb ha- valamit folyton csak foltozni lehet,de azt mégis megteszik, mintha nem?
Mese mese, 2 évi ronda tapasztalat után is mindkét fél csak a magáét hajtogatja. A logikus rációt s a humánus szemfényvesztést. Miközben az egész földrészen nö a feszültség. 1238 személy átal megoldottnak látni a helyzetet? Eza gondolatmenet a fejekben korlátoltabb, korlátozóbb mint hat kerítés.
Névtelen
2017-09-16 at 08:59
Kedves Gábor, belenyultál a darázsfészekbe. Kétségtelen, bevándoroltak voltak. Bár egyes történészek szerint a 7 törzsből 3 kazár volt, melyekről tudni vélik, hogy ők felvették az izr. vallást. (genetikailag nem sémifajúak, ezeket nevezik askenázinak)). A 19. sz.-i bevándorlás a kiegyezés utáni fellendülés és liberalizmus hatására, ők átvették a magyar nyelvet, és sokan vallást is váltottak. A megítélés (nem elítélés) szempontjából a Tanácsköztársaság történései, a Rákosi korszak mellett a magyarrá vált zsidók ,- Nóbel-díjasok, írók, művészek, sportolók- dolgait is a mérlegre kell tenni.
khm
2017-09-16 at 12:41
Természetesen.
Rögtön a kártételeik után!
khm
2017-09-16 at 12:52
Ha egy ország lakossága,egy kisebbség miatt,nem tud bejutni az oktatásba,a bankrendszerbe,a művelődésbe(!),egyáltalán a felsőbb képzésbe,vissza fog fejlődni. Elmarad.
Az elmaradt népség,népzenei,és egyéb teljesítményét,szintén ezek akarnák megítélni,annak ellenére,hogy nem értenek hozzá. De a hamu alatt ott szunnyadt a Pernye(Aladár) (ha jól emlékszem,és sikeresen törte le a nép zenei kitörési lehetőségét. (röpülj páva)
Valamennyire más szelek fújnak ma már. És a tehetségeket, egyre inkább sikerül megtalálni.
És nem vagyok ellenére a zsidó gyárosoknak sem. Alighanem az sem lehetett véletlen,hogy egyik sem kaphatta vissza a gyárait,kárpótlás címén. (hogy a háttérben a fajtatársaikkal,hogyan egyeztek meg,az más lapra tartozik!)
A többire vonatkozik,hogy a kivételezettek,csak a kivételezetteknek teremtetek lehetőséget. És ez a pozitív diszkrimináció,bizony a fajfejlődés ellenében mozgott.
Matyko-X
2017-09-16 at 08:48
“Úr”, természetesen.
Matyko-X
2017-09-16 at 08:47
Áder Elnök ór, a nem létező “klíma-menekültek” ügyében is legyen legalább ennyire kemény!