Pesti Srácok

Aggódnak a németek a gazdasági helyzet miatt: mélypontra süllyedt a kormány támogatottsága

Aggódnak a németek a gazdasági helyzet miatt: mélypontra süllyedt a kormány támogatottsága

Új mélypontra süllyedt az Olaf Scholz vezette kormány támogatottsága Németországban, és egyre többen aggódnak a gazdasági helyzet miatt – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók csupán 19 százaléka elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával. Ez 2 százalékpontos csökkenés augusztus elejéhez képest, és a legalacsonyabb érték a 2021 decemberében hivatalba lépett kormány történetében. A kevéssé, vagy egyáltalán nem elégedettek aránya 1 százalékponttal, 79 százalékra emelkedett.

A választókorú népességre reprezentatív felmérés szerint a németeket egyre inkább nyomasztja a recesszió szélén egyensúlyozó gazdaság helyzete: míg tavasszal mindössze 7 százalékuk gondolta, hogy a gazdaság állapota az ország legnagyobb gondjai közé tartozik, nyár végén már 28 százalék vélekedett így. Ezzel a gazdaság áll az első helyen a leggyakrabban említett gondok augusztus végi rangsorában. A második a bevándorlás és a menekültügy 26 százalékkal, amely ugyancsak jelentős növekedés az áprilisi 19 százalékhoz képest. Az éghajlatváltozás és a környezetvédelem ügye a harmadik helyre szorult, a tavaszi 26 százalék helyett 18 százalék tartja kiemelt fontosságúnak.

Erősödik az AfD

PestiSracok facebook image

A kormányzati munka megítélésének romlása és az ország előtt álló kihívások fontossági sorrendjének átalakulása mellett meghatározó trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése is. Az ellenzéki párt a szavazatok 22 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Ennél magasabb értéket sohasem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében. A 22 százalék azt is jelenti, hogy az AfD megduplázta táborát a legutóbbi, 2021 szeptemberében tartott Bundestag-választáson elért 10,3 százalékhoz képest.

Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely 29 százalékon áll, jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest. A második helyen álló AfD után az SPD következik, 16 százalékkal, nagymértékben gyengülve a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest. A Zöldek 14 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz viszonyítva, az adat mégis gyengülést jelez, mert egy éve, 2022 nyarán még a választók 20–21 százaléka támogatta őket. Az FDP-re 6 százalék szavazna, a liberálisok tábora így nagyjából megfeleződött a 2021-es 11,5 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt, és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.