Hiába igazolt a Videoton és a Ferencváros magyar szinten klasszisnak számító játékosokat, a labdarúgó-bajnokságot a saját nevelésekre és máshol leírt, kikölcsönzött futballistákra építő Budapest Honvéd vezeti. A tulajdonos szerint az elmúlt évben megduplázódott a szurkolók száma, már a semleges és rivális drukkerek jelentős része is elismeri, igen szimpatikus csapat alakult ki Kispesten.
Bár a Budapest Honvédot nem nevezik Budapest Honvéd Akadémiának, főleg nem Puskás Ferenc Akadémiának – az ő nevét nem is használhatja a legenda egykori csapata –, ez most keveseket érdekel. Amíg az Akadémia néven szereplő Felcsút a másodosztályból próbál feljutni magyar válogatottakkal telerakott csapatával, addig a Kispest az első osztályt vezeti. Érdemes a két keretet összehasonlítani. Amíg a Felcsútnál öt (!) korábbi válogatott és egyetlen akadémista lépett pályára a Csákvár elleni hétvégi döntetlen alkalmával, addig a Honvéd nagyjából hozta az átlagot: a Haladás ellen öt saját nevelésű játékos futballozott. A megszokott színvonalon. Van, amikor hatan-heten is szerepet kapnak.
Nem véletlen, hogy a Kispest úgy előzi meg a kiemelt költségvetéssel dolgozó Videoton, Ferencváros kettőst, hogy hozzájuk képest egészen szerény büdzsével gazdálkodhat.
És ami még érdekesebb: úgy, hogy évek óta nem igazoltak senkit sem komoly átigazolási összegért, és akit lehet, azonnal értékesítenek.
Most télen például Prossert a Felcsútnak, Botkát pedig a Ferencvárosnak adták el (lett is belőle balhé). Ettől függetlenül Marco Rossi vezetésével bebizonyítják, hogy a futball – és a csapatjátékok – alapja ma sem változott: taktikusan játszva, jó öltözői hangulatra, összhangra támaszkodva a papíron erősebb riválisokat is meg lehet előzni.
Említettem, hogy a Haladás ellen a Honvédban öt saját nevelésű játékos lépett pályára. Baráth, Gazdag, Hidi és Nagy kezdett, Koszta csereként állt be. A korábban már leírt Eppel kispesti leigazolása telitalálat volt. A csatár válogatott formában futballozik – nem véletlenül került be a keretbe, egyébként más is megérdemelné a lehetőséget –, könnyen elképzelhető, hogy gólkirály lesz tavasszal. Lanzafame olyan klasszis, aki az egész magyar mezőnyből kiemelkedik, bár mostanában valamivel szürkébb, érdemes megnézni a hozzáállását. A bundázásért eltiltott, büntetését letöltő csatár küzdőszellemével, akaratával igazi vezér lett Kispesten.
Nem mellékes, hogy a Honvéd átalakulásában a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) is komoly szerepe van. A fiatalok játszatását anyagilag is támogató rendszer arra késztette a klub vezetését, hogy átgondolja a korábban joggal kárhoztatott ösvényt.
Amíg évekig tucatjával hoztak játékosokat Afrikából és a Balkánról – amelyeknek jelentős része vagy nem játszott vagy teljesen értékelhetetlen futballista volt, a lelátói p
letykák szerint többségük büfés vagy autómosó lehetett –, most már a fiatalokra és a bizonyított, rutinos légiósokra támaszkodik a Honvéd. Ennek is köszönhető, hogy egyre több néző talál vissza az identitását sokáig csak kereső klubhoz.
Ahhoz a Kispesthez, Budapest Honvédhoz, amely a Rákosi-korszak előtt kiscsapat volt – két zsenivel, Puskással és Bozsik Józseffel –, aztán a diktatúra honvédelmi klubjává dagasztották, majd a Kádár-rendszer egyik kiemelt együttese lett. Hogy aztán a rendszerváltás után különböző kóklerek, szélhámosok – mint az olasz “hentes” Pini – használják pénzmosásra.
Most újra kiscsapatnak kellene lennie, de nem hajlandó. A sikereknek hála az is megtörtént, hogy a tulajdonos George F. Hemingway és a szurkolók között is rendeződött a viszony. Sőt, maga Hemingway szólalt fel a más tekintetben fent dicsért MLSZ érthetetlen büntetései ellen (persze neki is kell fizetnie):
„Az MLSZ büntetése kontraproduktív – mondta az M4-nek. – Először is azért, mert lejárat minket. A kezdettől erőteljesen felléptem a rasszizmus, az antiszemitizmus, a provokálás ellen. Sok pénzünkbe került, rengeteg szurkolót elveszítettünk akkor, két évig tartott, de végül a Honvéd és a tisztesség megnyerte a versenyt.
Ezután azért büntetni, mert a szurkolók szidnak engem, a játékvezetőt vagy mást, a másik csapatot és nem feltétlenül operai stílusban, hanem az utca stílusában, szerintem butaság.
Az MLSZ fegyelmi szabályzatát kellene korrigálni. Szerintem nézőriasztó, ami most zajlik, mert az eljárás nem egyenes a közönséggel. Szurkolóellenes intézkedésekkel nem lehet szurkolókat toborozni. A pirotechnikai eszközöknél meg kellene nézni, hogy azok veszélyesek-e, ha igen, akkor legyen tilos behozni. A csúnya beszédet büntetni nonszensz, az utca népe jön össze a lelátón… Nálunk ötvenegy százalékkal nőtt a nézőszám az utóbbi évben, miközben milliós büntetéseket fizettem.”
Hemingwaytől is tanulhatna sok klubvezető.
A makacs, öntudatos üzletember sokáig nem engedett az elveiből, de aztán rájött, nem minden ultra ellenség.
Tett egy gesztust, aztán a másik oldal is, aztán ő és végül valamelyest kibékült egymással a vezetés és a szurkolótábor. Barátok sohasem lesznek, de most már senki sem szúrja ki az elnök-tulajdonos autójának kerekét.
A pozitív változásban ő játszotta a legnagyobb szerepet, nem volt túlságosan önhitt, küldetéstudatos ahhoz, hogy ez meggátolja a közeledésben, a nyitásban.
Bár még messze a bajnokság vége, a Honvéd így is bizonyított. Lehet normális költségvetéssel, ésszel igazolva, saját fiatalokra támaszkodva – magyar szinten – masszív, stílusos csapatot építeni. Ez akkor is így van, ha végül csak a negyedik helyen végeznek és akkor is, ha akad olyan szerencsétlen, aki ezért a tulajdonos gumiabroncsán áll majd bosszút.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS