Pesti Srácok

Akár öt év börtönt is kaphatnak, akik az erdőbe hordják a hulladékot

Akár öt év börtönt is kaphatnak, akik az erdőbe hordják a hulladékot

Környezetkárosító hatástól és veszélyességi fokozattól függően akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő az illegális hulladéklerakás, ezt mindenki mérlegelje, aki erre készül – hangsúlyozta Sára Botond fővárosi kormánymegbízott a „Tisztítsuk meg az országot” program pilot projektjének záró eseményén. A szerdai sajtótájékoztatón kiderült, csak az előzetes felmérés alapján megtisztított három hektáros erdőfolton mintegy 170 köbméter illegális hulladéktól kellett megtisztítani a Pilisi Parkerdő területét.

Szerdán zárult a „Tisztítsuk meg az országot” program pilot projektje, amely lényegében csak bevezetője volt egy nagyobb erdőtisztítási kampánynak. Szentpéteri Sándor, erdőkért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, a most lezárult programindító kampányban a Pilisi Parkerdő több mint 3 hektáros erdőfoltját tisztították meg,

A helyettes államtitkár kiemelte, a program második fázisának elindítása előtti felmérés alapján az állami gazdaságok 1,1 millió hektáros területén közel 50 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot derítettek fel, amelynek elszállítása, ártalmatlanítása meghaladja a másfél milliárd forintot, amely az adófizetők zsebét fogja terhelni. Szentpéteri Sándor ugyanakkor kitért arra, az illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében országszerte több mint 900 kamerát helyeznek ki az állami erdőterületeken, valamint 300 új sorompót telepítenek, amely a behajtást akadályozza meg.

PestiSracok facebook image

A helyettes államtitkár kitért arra, az erdők és nemzeti parkok megtisztítása szervesen kapcsolódik az agrártárca Országfásítási Programjához, amellyel nemcsak az erdőterület növelését célozza, hanem a minőségi erdők fenntartását is.

Börtön járhat az illegális hulladéklerakásért

Az állampolgári felelősséget hangsúlyozta Sára Botond, fővárosi kormánymegbízott is, aki portálunk érdeklődésére is megerősítette, környezetkárosító hatástól és veszélyességi fokozattól függően akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő az illegális hulladéklerakás, a rendőrség, az önkormányzatok és a környezetvédelmi hatóság pedig felkészült arra, hogy érvényt szerezzen a vonatkozó törvényeknek. Mint hozzátette, olyan jogszabály van előkészítő szakaszában, amely tovább erősíti a környezetvédelmi hatóságokat mind emberállományban, mind technikai felkészültségben. Sára Botond ugyanakkor kiemelte, a felelősség egyetemleges, tehát az ingatlantulajdonosoknak is fel kell készülniük arra, hogy megvédjék saját területüket, ugyanis az illegális hulladék semlegesítésnek költsége, ha a szabálysértőt nem sikerül elkapni, őket fogja terhelni. A fővárosi kormánymegbízott kitért arra, sajnálatosan nem minden illegális szemétlerakás végződik hatósági eljárással, olyan állami szereplők, mint az egyes önkormányzatok, a vízügyi hatóság, vagy a MÁV sok esetben hatósági eljárás nélkül gondoskodnak a hulladék elszállításáról. Mint kiemelte, ebből is látszik, hogy az állami szervek fokozottan kitettek a szabálysértők illegális tevékenységének.

Hatalmas szeméthegyek tucatja, köztük építési törmelékek, autókarosszéria darabok és sok egyéb mellett háztartási hulladékok találhatók a Tétényi fennsíkon, a természetvédelmi terület szomszédságában, még 2011-ben. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Összefogással gyors és hatékony eredményt lehet elérni

Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ország megtisztítása mindaddig szélmalom-harc lesz, ameddig nem sikerül elérni, hogy az illegális hulladéklerakókat megbüntessék. Ugyanakkor kiemelte, a "Tisztítsuk meg az országot" program pilot-kampánya már bebizonyította, hogy összefogással és odafigyeléssel gyorsan hatékonyan lehet eredményeket elérni. Az államtitkár ugyanakkor kitért arra, a szankciók mellett nagyon fontos a szemléletformálás, különösen a fiatalok körében, hogy nekik már ne legyen természetes a szemetelés. Fontos célként határozta meg, hogy a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében megfogalmazottakkal összhangban a hasznosítható hulladékok, már mint alapanyagok, visszakerüljenek a gazdaság vérkeringésébe.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Ki ne hinne a csodákban? – Boros Imre lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről (Polbeat – javított kiadás!)

‎Polbeat 2022 december 10.
Boros Imre a PestiSrácok.hu Polbeat című élő műsorában lerántotta a leplet a nagy olajösszesküvésről. Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve elmagyarázta, milyen játszma zajlik az unió szankciós politikája mögött, hogyan mesterkedett a magyar olajmulti, a Mol, hogy kikényszerítse az üzemanyagár-stop feloldását még a kormány által tervezett szilveszteri időpont előtt, és hogy miként fog megfizetni – a teljes szankciós nyereségének kormányzati elvonásával – mindezért. Felmerült az is, hogy ki hisz még a csodákban, hiszen a Mol százhalombattai finomítóját több hónap küszködés után, az árstop visszavonása után néhány órával sikerült megjavítani, az addig minden mérnökön kifogó repedéseket behegeszteni. A műsorban a neves közgazdász beszélt Matolcsy György és a kormány vitájának hátteréről is, és természetesen a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben jelen lévő vendégek ezúttal is kérdezhettek, sőt, komoly világnézeti polémia is kibontakozott a kérdezők és Boros Imre között.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.