Akár öt év börtönt is kaphatnak, akik az erdőbe hordják a hulladékot

Környezetkárosító hatástól és veszélyességi fokozattól függően akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő az illegális hulladéklerakás, ezt mindenki mérlegelje, aki erre készül – hangsúlyozta Sára Botond fővárosi kormánymegbízott a „Tisztítsuk meg az országot” program pilot projektjének záró eseményén. A szerdai sajtótájékoztatón kiderült, csak az előzetes felmérés alapján megtisztított három hektáros erdőfolton mintegy 170 köbméter illegális hulladéktól kellett megtisztítani a Pilisi Parkerdő területét.

Szerdán zárult a „Tisztítsuk meg az országot” program pilot projektje, amely lényegében csak bevezetője volt egy nagyobb erdőtisztítási kampánynak. Szentpéteri Sándor, erdőkért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, a most lezárult programindító kampányban a Pilisi Parkerdő több mint 3 hektáros erdőfoltját tisztították meg,

ahol az erdőgazdaság munkatársai, közfoglalkoztatottakkal karöltve egy hét alatt 170 köbméter illegális hulladéktól tisztították meg a területet.

A helyettes államtitkár kiemelte, a program második fázisának elindítása előtti felmérés alapján az állami gazdaságok 1,1 millió hektáros területén közel 50 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot derítettek fel, amelynek elszállítása, ártalmatlanítása meghaladja a másfél milliárd forintot, amely az adófizetők zsebét fogja terhelni. Szentpéteri Sándor ugyanakkor kitért arra, az illegális hulladéklerakás megelőzése érdekében országszerte több mint 900 kamerát helyeznek ki az állami erdőterületeken, valamint 300 új sorompót telepítenek, amely a behajtást akadályozza meg.

A helyettes államtitkár kitért arra, az erdők és nemzeti parkok megtisztítása szervesen kapcsolódik az agrártárca Országfásítási Programjához, amellyel nemcsak az erdőterület növelését célozza, hanem a minőségi erdők fenntartását is.

Börtön járhat az illegális hulladéklerakásért

Az állampolgári felelősséget hangsúlyozta Sára Botond, fővárosi kormánymegbízott is, aki portálunk érdeklődésére is megerősítette, környezetkárosító hatástól és veszélyességi fokozattól függően akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő az illegális hulladéklerakás, a rendőrség, az önkormányzatok és a környezetvédelmi hatóság pedig felkészült arra, hogy érvényt szerezzen a vonatkozó törvényeknek. Mint hozzátette, olyan jogszabály van előkészítő szakaszában, amely tovább erősíti a környezetvédelmi hatóságokat mind emberállományban, mind technikai felkészültségben. Sára Botond ugyanakkor kiemelte, a felelősség egyetemleges, tehát az ingatlantulajdonosoknak is fel kell készülniük arra, hogy megvédjék saját területüket, ugyanis az illegális hulladék semlegesítésnek költsége, ha a szabálysértőt nem sikerül elkapni, őket fogja terhelni. A fővárosi kormánymegbízott kitért arra, sajnálatosan nem minden illegális szemétlerakás végződik hatósági eljárással, olyan állami szereplők, mint az egyes önkormányzatok, a vízügyi hatóság, vagy a MÁV sok esetben hatósági eljárás nélkül gondoskodnak a hulladék elszállításáról. Mint kiemelte, ebből is látszik, hogy az állami szervek fokozottan kitettek a szabálysértők illegális tevékenységének.

Hatalmas szeméthegyek tucatja, köztük építési törmelékek, autókarosszéria darabok és sok egyéb mellett háztartási hulladékok találhatók a Tétényi fennsíkon, a természetvédelmi terület szomszédságában, még 2011-ben. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Összefogással gyors és hatékony eredményt lehet elérni

Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ország megtisztítása mindaddig szélmalom-harc lesz, ameddig nem sikerül elérni, hogy az illegális hulladéklerakókat megbüntessék. Ugyanakkor kiemelte, a “Tisztítsuk meg az országot” program pilot-kampánya már bebizonyította, hogy összefogással és odafigyeléssel gyorsan hatékonyan lehet eredményeket elérni. Az államtitkár ugyanakkor kitért arra, a szankciók mellett nagyon fontos a szemléletformálás, különösen a fiatalok körében, hogy nekik már ne legyen természetes a szemetelés. Fontos célként határozta meg, hogy a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervében megfogalmazottakkal összhangban a hasznosítható hulladékok, már mint alapanyagok, visszakerüljenek a gazdaság vérkeringésébe.