“A Fidesz-KDNP kormányzásának elmúlt csaknem tizenkét évében egymás után újultak meg műemléki épületek, így az Ybl Miklós által tervezett Várkert Bazár és a Hauszmann Alajos által tervezett Budai Vár” – jelentette ki L. Simon László a Boomerlázadás hétfői adásában. A József Attila-díjas író, költő úgy fogalmazott: a balliberális elit képtelen volt szembesülni a valósággal, és támadta a régi épületek korábbi formájukba való visszaépítését.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint az ellenzékben egy identitásprobléma van:
“Ma azok, akik szakmai érvekre hivatkoznak, és elítélik a kormány munkáját, azok a saját szakmai identitásukat akarják védeni, hiszen ők részt vettek abban a lakótelepi programban, amely alapvetően idegen a magyar építészettől. Ennek áldozatául esett Óbuda, Tabán és nagyon sok városrész Budapesten.”
A műsor elején Stefka István arról érdeklődött, hogy vajon a Demeter Szilárd által nemrégiben tett nyilatkozat milyen súlyosságú, és egyáltalán a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójától elfogadhatóak-e a magyar kultúrával kapcsolatos sarkos kijelentései. L.Simon László ezzel kapcsolatban azt mondta:
“Van egy velünk élő szocializmus, aminek nagyon komoly hatásai vannak a művészeti és kulturális életben. Mindezek tudatában sokkal komplexebben kell nézni Demeter Szilárd nyilatkozatát. Ugyanis ő sok mindent mondott, amelyeket aztán ő maga is kommentált.”
Stefka István azzal a kérdéssel folytatta, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki a tehetségével ki tudjon emelkedni az írók közül? Mire L.Simon azt mondta:
“mindig is voltak és vannak tehetségek, de az irodalomtörténet kegyetlenül kirostálja azt, aki egyébként nem méltó a kollektív emlékezetbe való bekerülésre.”
Az alkotók és műveik politikai vonatkozását tekintve ezt követően Szakál Borostyán azt vetette fel, hogy a politikai hovatartozás befolyásolja az irodalmi díjak odaítélését. A műsorvezető kérdésére válaszolva L. Simon László úgy nyilatkozott:
“hát is-is. Ne felejtsük el, hogy a legtöbb díjat Magyarországon mégiscsak a politika által kiválasztott testületek ítélik oda. Ez így volt a mostani kormányzás, de az előző kormányoknak az idején is. Nyilván sok-sok szakmai szempont érvényesül, de álszentség lenne azt állítani, hogy a díjak odaítélésénél ne érvényesülnének politikai szempontok. A baj az, amikor a politikai szempontok felülírják, vagy teljes egészében negligálják a művészeti, szakmai szempontokat.”
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ezután még részletesen beszélt arról, hogy a mai Magyarországon van egy lelki-szellemi rehabilitációs adósságunk, feladatunk:
“most már tizenegy év kormányzás után azt gondolom, hogy a dolog, többé-kevésbé kiegyenlítődött.”- tette hozzá L.Simon László. Majd kiemelte: “és hogy mindeközben vannak olyan szerzők, akik magukat akár baloldaliként, akár liberálisként, akár jobboldaliként aposztrofálják, és a sikertelenségüket a politika rovására írják, ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni.”
A politika sok évig L. Simon életének szerves részét képezte – hiszen 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, 2011-től a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, majd államtitkár is volt – és akkoriban is számos kritikát kapott, sőt, még a saját párttársai is ellenszenvüket fejezték ki felé. Ennek már-már természetessé vált okairól hosszasan beszélt L. Simon László. Az igazgató véleménye pedig az, hogy “nagyon nagy a felelősségünk, nekünk, mostani kulturális vezetőknek.” Ehhez hozzátartozik, hogy korábban egy új épített környezet létrehozásán ügyködtek a kommunisták, a lakótelepek létesítése programszerűen működött az országban. “Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország egyik legromosabb épületét akkoriban a magyar kormány rendbe tette, és örülök, hogy ezt a munkát én magam vezethettem, vezényelhettem le.” – nyilatkozta L. Simon. Bár aztán megjegyezte, hogy ha rajta múlna, még több műemléket újítana fel. Az igazgató szerint ma Magyarországon ütközik a hagyomány és a múlt tisztelete, azon emberek ideológiájával, akiknek nem jelent semmit a magyarság léte, a saját gyökerei. Viszont azt ki kell emelni, fontos, hogy abban a környezetben éljünk, amit még az eleink megteremtettek.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – aki 2021. július 31-e óta tölti be ezt a posztot – a Boomerlázadásban azt mondta, hogy számos elképzelése és terve van az intézménnyel. Elsősorban a pandémia másfél éve alatt okozott kulturális romokat, a múzeumok iránti csökkent érdeklődést szeretné növelni. Illetve fontosnak tartja, hogy a közeljövőben az állandó kiállítást is megreformálják, például a 2006-os eseményeket feldolgozó tárlatok felállításával.
A műsor végén Stefka István az idei Fidesz Kongresszus legfőbb, legjelentősebb üzenetéről, a magyar konzervatív-kormányzás jelentőségéről kérdezte a vendégünket. L. Simon László azzal zárta a mondandóját, hogy az elmúlt több mint 10 évben számos olyan kulturális beruházásokat indítottak el a magyar kormánnyal, ami korszakos jelentőségű. 100 évig nem épült Magyarországon múzeum, ehhez képest most múzeumi negyed jön létre a Ligetben. “Olyan mértékű kulturális infrastrukturális fejlesztés indult meg az egész országban, amelyek példaértékűek. Én azt szeretném, ha ez a munka egy pillanatra sem hagyna alább.” Orbán Viktor november 14-ei beszédét L. Simon László úgy véleményezte: “a miniszterelnök azt fogalmazta meg, ami egyébként István király művét is jellemzi, hogy egyszerre kell a saját utunkon járni, szuverén Magyarországot, egy nemzetállamot létrehozni, és egyszerre kell az európai közösségnek a többiekkel azonos jogú tagjának lenni. Eszünk ágában nincs kilépni az unióból, ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy védjük meg az értékeinket, a határainkat, a saját kulturális identitásunkat.”
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
Etel
2021-11-18 at 10:27
A kegyetlenül rostáló irodalomtortenetbol nem mindenki hullik a Nemzeti Múzeum főigazgatói székébe.
Naprózsa
2021-11-16 at 16:54
A műemlékfelújítás számos olyan hagyományos szakembert alkalmaz, akik fenn tudják tartani az ősi szakmákat. Ha járvány idején leállna az építkezés, az minimum két dolgot érne el. Egyrészt ezek a szakik lennének munkanélküliek(vagy át kellene állniuk kevesebb tudást igénylő munkára), másrészt egy félbehagyott felújítás állapotromlásban sokszor károsabb, mintha el se kezdték volna.
Aki nem áldoz a múlt méltó megőrzésére, az nem becsüli a jövőt sem, se saját magát, mert az ilyen mentalitású aztán hiába várja el, hogy őt, és munkáját azért mégis tisztelje az utókor. Másrészt csak az lehet hazafi, aki nem a multikultis sokszor lélektelen olcsóbb förmedvényeket akarja megépíttetni a hazájában. Ha minden kor utáni nemzedék nem becsülte volna az előzők alkotásait, ma az egész világon dísztelen afrikás vályogviskókban élnénk, mert nem lenne építőipari fejlődés, és persze műemlékfotózó, élményvadész turizmus sem.
Ákossy
2021-11-16 at 16:42
Bár utálom azt a mondást, hogy az igazság középen van, ezúttal tényleg ott van.
BŰN minden olyan helyreállítás, ahol a látogató nem képes különbséget tenni az eredeti és a helyreállított között.
De BŰN az is, ha úgy hagyjuk a romot.
IDEÁLIS MEGOLDÁS: pl. Esztergom vagy Zsámbék, ahol a rekonstrukciót más építőanyaggal végezték.
(Hogy egyes hozzászólók még ebből is a járványt hozzák ki, az már őket minősíti.)
Tibor
2021-11-16 at 15:11
Cancel Culture ! 2.0 A Nagy “része “ már kivan dolgozva , mi jön egy kormány váltás után ! Ez csak egy kis része !
ERZSI
2021-11-16 at 14:24
1 millióval több munkahely van (10 évvel ez előtthöz képest) és inkább munkaerő hiány van egyes területeken, akkor ne beszéljünk a munkahely elvesztéséről, az veszíti el aki nem akar dolgozni. Az egészégügyről lehet beszélni, és a felelőtlenségről, ezt az oltatlanok nagy önérzete és végtelen tudása, vagy másképpen internetes hülyítése motiválja.
Vannak emberek akik a jogaikat nagyon gyakorolják a kötelességüket meg hanyagolják, és panaszkodnak. Osztrák módszer szerint az oltatlanoknak kijárási tilalom, megszegése estén 500.000 Ft büntetés.