A mai napon elfogadta Magyarország 2023-as költségvetési tervezetét a Költségvetési Tanács (KT). A háromfős testület tagjai közül Matolcsy György a korábbi verziót nem látta el aláírásával, azonban az újabb változatot – a csütörtökön megjelent hivatalos dokumentum alapján – már igen. A 2023-as költségvetés módosítására benyújtott tervezet hitelessé vált, a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései, ugyanakkor a testület figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési célok teljesíthetőségét számos kockázat övezi – számolt be a KT a csütörtöki ülésén megfogalmazott állásfoglalás.
A KT honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest. Azonban továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra – az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben – 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Leszögezték, hogy a növekedés meghatározó arányban az export-importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól. Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul, mivel a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások pedig csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.
A tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek
– húzták alá.
A tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt – a nyugdíjprémiumon felül – a hiány mérséklésére fordítják. A KT megállapította, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetési tervben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok – így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése – megvalósítását. Hozzátették: a törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására. Mint írták, az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék), amennyiben nem lépnek fel újabb negatív hatások.
A kockázatok közül megemlítették
- az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét;
- az ellátási láncok töredezettségét;
- valamint az energia- és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.
A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését.
Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz
– fejtették ki. Mint fogalmaztak, az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz. Emellett megerősítették, hogy az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint – erősítették meg az MTI szerint.
A KT háromfős testület, tagjai Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke; elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök. Az Index nemrég arról számolt be, hogy az aláírók között korábban nem szerepelt a jegybankelnök és tanácstag aláírása. Most azonban változott a helyzet, és az új verziót már Matolcsy György is aláírta, egyúttal áldását adta a 2023-as év költségvetési tervezetére.
Forrás: index.hu; Fotó: MTI/Rosta Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS