Alakul a metróbotrány: Százmilliárd forintért lízingelne buszokat a BKK

Meghökkentő információkkal találkozik, aki részletesen elolvassa a Közbeszerzési Döntőbizottság legutóbbi határozatát a Budapesti Közlekedési Központ busztendere ügyében. Ez a határozat és a beszerzés volt a mai Fővárosi Közgyűlés legpikánsabb vitatémája. A botrány Dabóczi Kálmán hétfői kirohanásával vette kezdetét, amivel a BKK-vezér a döntőbizottság 40 millió forintos bírságot kirovó határozatát kritizálta. Az iratból ugyanakkor kiderül: az elmeszelt közbeszerzéssel Tarlós István hivatala 97 milliárd forintért (!) bérelte volna ki sofőrrel és szervizzel a 150 csuklós buszt, a 3-as metró ideiglenes pótlását is szolgálva. A főváros ezzel a PestiSrácok.hu számításai szerint felállította az eddigi “kiszervezés-rekordot”. Összehasonlításul: a teljes metrófelújítás várható költsége 200 milliárd forint, míg a 150 buszt 13 milliárdért örökre meg is vehetné a főváros.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója hétfőn a Népszavának nyilatkozva azt mondta:

“mondvacsinált, szakmailag elfogadhatatlan okra hivatkozva semmisítette meg a 3-as metrópótlóbusz-tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság”.

A D.8444/13/2016. számú döntés ugyanakkor nyilvános, a 38 oldalas indoklást végigolvasva pedig számos meglepő információt találunk a főváros által beszolgáltatott adatok között. A határozat 37. oldalán olvashatunk arról, hogy a főváros a döntőbizottság eljárásában úgy nyilatkozott, hogy a 150 csuklós busz üzemeltetési szerződésének értékét a 4 éves futamidőre 39,1 milliárd forintra becsüli, de a buszokat összesen 10 évre kívánja bérelni, 97,8 milliárd forintért. Bár a fő vitatéma a kormány és Tarlós István között az, hogy Budapest miért nem vásárol inkább magyar buszokat a kormány támogatásával, ez esetben maradjunk a Demszky-korszak óta ismert kiszervezéses megoldás vizsgálatánál. Azaz amikor a BKV infrastruktúráján üzemeltetett saját buszok helyett inkább szolgáltatást vásárol a főváros, s kilométerdíjat fizet a szervizelt, sofőrrel ellátott buszok használatáért. Korábban több közgyűlésen, legutóbb például tavaly júniusban is éles vita pattant ki a drága szolgáltatásvásárlásokról, de akkor még az volt a kritika tárgya, hogy például a VT-Transmantól, vagy a Volán társaságoktól drágán, 7-800 forint kilométeráron rendeli meg a szolgáltatást a főváros. Az akkori adatokból tudjuk, hogy egy-egy busz esetében évi 60 ezer kilométeres átlagos futásteljesítménnyel szokás számolni.

Így könnyen kiszámolható, hogy a Dabóczi Kálmán vezette BKK ezúttal felállította a költségrekordot, hiszen a megadott árakból és buszszámból 1.088 forintos kilométerdíj jön ki.

Ráadásul a főváros először még kölcsönzés helyett lengyel buszokat vett volna a 3-as metró felújítása idején szükséges pótlóbuszok biztosítására. Az akkori sajtónyilatkozatokból kitűnik, hogy 13,2 milliárd forintos áron jutottak volna hozzá a 150 új csuklós járműhöz, amihez a kormány ugyanakkor nem kíván segítséget nyújtani, mert a magyar buszgyártás támogatását venné szívesebben. Az is igaz, hogy forrásaink szerint a magyar buszok valamivel drágábbak, miközben csak az összeszerelés egyes fázisait végzik hazánkban.

Hiába kerestük a vezérigazgatót

Ma délelőtt telefonon kerestük Dabóczi Kálmánt, hogy miként drágult meg ennyire a buszok kölcsönzési díja és van-e értelme egyáltalán egy-egy busz életciklusa teljes időtartamára bérelni azt? Továbbá, hogy mennyibe kerülne a fővárosi adófizetőknek a saját buszok rezsiköltsége a BKV-nál? A vezérigazgatót ugyan elértük, de írásban ígért választ, amely délután ötig nem érkezett meg.

A döntőbizottság határozatát olvasva egyébként felmerül a gyanú, hogy “testre” szabták a méregdrága busztendert, azon ugyanis a legesélyesebb, legkomolyabb gépparkkal bíró hazai szereplő, azaz a Volánbusz Zrt. nem is tudott elindulni. A Közbeszerzési Döntőbizottság hosszan sorolja a BKK busztenderénél tapasztalt súlyos visszázsságokat. Felróják például: az ajánlattevőknek úgy kellett volna a százmilliárd forintos tenderen elindulniuk, hogy

a június 17-i kírásban nem szerepeltek olyan alapvető információk, minthogy kell-e sofőr a buszra, vagy, hogy mikortól és napi hány órában kell rendelkezésre állniuk a buszoknak? A bizottság törvénysértőnek ítélte azt is, hogy a BKK az ajánlatkérésben nem adta meg a közbeszerzés becsült értékét, azt csak külön felhívásra a döntőbizottságnak árulta el. Ekkor derült ki az is, hogy egy 42 oldalas dokumentációt készítettek elő a pályázati felhíváshoz, a pályázók mégis csak egy fél oldalas tájékoztatót ismerhettek meg belőle.

Az ominózus Népszava cikkben amúgy Dabóczi ezt is visszautasította, közölve: ők megadták, hogy olyan pályázó indulhat, aki képes 4-500 sofőrt felmutatni, ebből pedig szerinte következtetni lehet az árra és az igényekre.

A miniszter kezdeményezte az eljárást

A közbeszerzési eljárást Seszták Miklós fejlesztési miniszter kezdeményezte hivatali úton, éppen a felügyelete alatt működő Volán-társaságok kiszorítása miatt. Dabóczi mindezek ellenére úgy nyilatkozott a Népszavában, hogy ha a megsemmisített tender helyett ismét szolgáltatásvásárlásra kell pályázatot kiírniuk, a korábbin érdemben nem tudnának mit módosítani.  

A hétfői vezérigazgatói nyilatkozat egyébként futótűzként terjedt el a médiában, olyan címekkel, mint a “pótlóbuszok helyett 40 milliós bírság”. Csakhogy utánajártunk, s kiderült: a Közbeszerzési Döntőbizottság igencsak kesztyűs kézzel bánt a közbeszerzési törvényt számos ponton megsértő fővárossal, hiszen a 4 éves beszerzési érték (39,1 milliárd forint) 0,1 százalékára rúgó bírságot rótt ki. Úgy tudjuk, a bírság általában 1-2 százalék körül mozog, például a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is ekkora büntetést kaptak, pedig ott nem törvénysértést, csak adminisztratív szabálytalanságokat talált a döntőbizottság. A törvény amúgy 10 százalékos, esetünkben tehát 4 milliárd forintos bírság kirovását is lehetővé tenné.

Több fővárosi politikust is felhívtunk az ügyben. Az ellenzék részéről eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre, míg több fideszes polgármester azt mondta: ez eddig is Tarlós István és a kormány csatája volt, szeretnének belőle kimaradni.

Ma mindenki hátrébb lépett egyet

A Fővárosi Közgyűlésben ugyanakkor körvonalazódik a kompromisszum: ma 23 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, hogy

“a BKV és a BKK vezérigazgatója útján gondoskodjon a 3-as metró felszíni pótlásáról a metróvonal infrastruktúra rekonstrukciójának kezdő időpontjáig, és a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések haladéktalan megtételéről. A járműpótlást a BKV a jelenlegi járműállománya forgalomszervezési átcsoportosításával, illetve a rendelkezésre álló beruházási források igénybevétele mellett járművásárlással és felújítással, továbbá a BKK a jelenleg már megkötött, érvényes és hatályos szolgáltatásbeszerzési szerződések opcióinak kihasználásával teszi meg.” Azt is tartalmazza a határozat, hogy a “járműpótlás ne a korábbi közgyűlési határozaton alapuló, új szolgáltatás megrendelése útján valósuljon meg, ugyanakkor a BKK a jogsértés hiányának megállapítása és a bírság eltörlése érdekében kezdeményezzen jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben.”

Na erre varrjatok gombot! – mondhatnánk, remélve, hogy Dabóczi Kálmán egyelőre késlekedő nyilatkozata segít eligazodni: orvosolja-e a főváros a jogsértést, vagy kitart a méregdrága és a hazai szereplőket kiszorító elképzelése mellett?

(Az egyes bal- és jobboldali körökben is otthonosan mozgó Dabóczi Kálmán BKK-vezér kalandos előéletével a PestiSrácok.hu több cikkben is foglalkozott, többek között ebben.)

A vezető képet Dabóczi Kálmánról és Tarlós Istvánról az MTI/Illyés Tibor készítette.