Alapjogokért Központ: az Európai Bizottság nem az emberek gondjaira reflektál, hanem saját politikai ideológiáit erőlteti a társadalmakra

Az Alapjogokért Központ keddi sajtótájékoztatójának fókuszában az Európai Bizottság (EB) munkájának hatékonysága, az uniós polgárok szükségleteire adott válaszok minősége állt. A Központ az Érdekképviseletnek álcázott öncélú politika-alkotás című tanulmányában arra világít rá, hogy a bizottsági prioritások sokszor egy brüsszeli buborékban születnek, és nem reflektálnak az olyan valós problémákra, mint a migráció vagy a koronavírus-járvány. Az Alapjogokért Központ által vizsgált Eurobarometer-felmérések alapján az állampolgárok nem gondolják úgy, hogy az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között ideológiai jellegű kérdéseknek is helye lenne, az EB azonban ritkán veszi figyelembe ezeket az állampolgári igényeket. Jó példa erre, hogy az uniós állampolgárok komoly intézkedéseket vártak a terrorizmus elleni fellépés, a migráció, az egészségügy, a szociális, a munkához kapcsolódó kérdésekben, a bizottság mégsem mutatott érdemi kezdeményezőkészséget ezekkel kapcsolatban. Tovább súlyosítja a helyzetet, hogy a COVID okozta rendkívüli helyzet során sem lépett hátrébb az EB a saját politikai agendájának érvényre juttatásában; ugyanannyi politikai, vagy ideológiai töltetű javaslattal állt elő az idei évre is, mint tavaly. Nem kérdés: ezek az új javaslatok jelentős része azt célozza, hogy az uniós intézmény az általa renitensnek kikiáltott országokat – élükön Magyarországgal – próbálja sarokba szorítani.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a keddi tájékoztatón kiemelte:

Az utóbbi két évet vizsgálva kiderült, hogy az Európai Bizottság abszolút nem az igazán fontos problémákkal foglalkozott, helyette politikai érdekek mentén politizált. Egy 2019-ben és 2020-ban készített Eurobarometer-kutatás jól mutatta, hogy míg 2019-ben a migráció, terrorizmus és klímaváltozás kérdésköreit azonosították az állampolgárok az EU előtt álló legnagyobb kihívásként, úgy 2020-ban, a COVID kibontakozását követően a gazdasági helyzet, a tagállamok költségvetése került előtérbe.

Az igazgató szerint az állampolgárok nem gondolják úgy, hogy az EU előtt álló legnagyobb kihívások között ideológiai jellegű kérdéseknek is helye lenne, nem érzik veszélyben az uniós demokrácia fennmaradását. Míg a magyarok több mint fele gondolja úgy, hogy érdemi beleszólása van az országos ügyekbe, addig például Görögországban az emberek egyharmada véli úgy, hogy rendben mennek a dolgok a  demokrácia szemszögéből nézve, ennek ellenére az EB sosem vizsgálja a görögországi demokratikus feltételeket. Ebből is látszik, hogy a bizottság nem megfelelően foglalkozik az emberek számára fontos dolgokkal, hanem saját politikai motivációjukon mentén dolgoznak.

Kovács Attila projektvezető (b) és Kovács István, stratégiai igazgató (j) sajtótájékoztatója. Fotó: PS

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője hangsúlyozta:

A junckeri gyakorlat folytatódik Ursula von der Leyen elnöksége alatt, közben nagyon jelentősen csökkent azon állampolgárok száma, akiknek a digitalizáció és a zöld politika lenne a legégetőbb kérdés napjainkban, ezek helyett az egészségügy és munkanélküliség került középpontba.

Az EB ugyanakkor nem lépett vissza saját politikai agendájának az érvényre juttatásában, hiszen az összes, tavalyi évre tervezett ideológiai alapú kezdeményezését megvalósította, elindította. Ennek fényében 2021-re tizenhárom új javaslatot fogalmazott meg, amellett, hogy a tavalyi kezdeményezések, így például a demokrácia-akcióterv vagy az Alapjogi Charta tagállami érvényesülésére vonatkozó első értékelések is idén fognak először napvilágot látni. A számok jól mutatják, hogy a szakpolitikai területeken a bizottság idomulni próbált a válság generálta új kihívásokhoz, olyan javaslatokkal élt, amelyek alapvetően megerősítik az uniót, ellenállóképesebbé teszik a COVID-hoz hasonló kihívásokkal szemben. A demokrácia kérdésének előtérbe helyezése egyértelműen a saját politikai érdekeihez rendelt eszközök számának növelését jelenti, és bizonyítja, hogy nem külső igények vagy impulzusok alapján hozza létre a bizottság az ideológiai tartalmú javaslatait, hanem saját politikai kurzusát folytatja ezzel, amitől még a COVID sem tudta eltéríteni.

Forrás: Alapjogokért Központ; Vezető kép:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu