Pofátlanul alacsony használati díjakról, milliós prémiumokkal kitömött menedzsmentről, külsős vállalkozásoknak versenyeztetés nélkül kiszervezett alapfeladatokról, jó áron bérbe adott nagy értékű saját gépekről és milliárdok leköltségeléséről értesült a PestiSrácok.hu az állami erdőgazdaságok gazdálkodásával kapcsolatban. Portálunk megtudta, miközben a 22 állami erdészet évente mintegy 94 milliárd forintos nettó árbevételt produkál, az általuk használt, állami tulajdonban lévő erdőterületek hektárjaiért átlagosan, évente mindössze 70-100 forintos használati díjat fizetnek a társaságok, holott az erdőterületek átlagos piaci haszonbérleti díja 14-16 ezer forintra rúgnak. Az államkincstár tehát kétszázszor nagyobb, évente mintegy hatmilliárd forintos bevételt is elkönyvelhetne, ha az erdőgazdaságok hektáronként nem száz forintos vagyonkezelői díjat fizetnének. Közben persze az erdőgazdaságok tehették zsebre a területek után járó agrártámogatásokat. Volt olyan erdészet, amely a lakosságon nyerészkedett, miközben egy tőkeerős erőműnek baráti áron szolgáltatott. Tovább dagad az erdőgazdaságok körül kirobbant botrány.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Mind a 22 állami tulajdonban lévő erdőgazdaságra kiterjesztette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azt a vizsgálatot, amelyet hat állami erdőgazdasági cégnél kezdett el – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bőcz Sándor, a Kehi kabinetfőnöke. “A vizsgálat kiterjesztését Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelte el, miután a vizsgálat alá vont hat erdészeti cégnél alapvető és súlyos hiányosságokat tártunk fel” – ismertette Bőcz Sándor. Ismert, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón úgy fogalmazott, amíg a Kehi-ellenőrzés nem zárul le, nem kíván megjegyzéseket fűzni az erdőgazdaságok gazdálkodásához, az eddig nyilvánosságra kerültek alapján azonban szerinte az a legenyhébb kifejezés, hogy jó néhány dolog nincs rendben a társaságokkal.
Átláthatatlan gazdálkodás
Bőcz Sándort azok után kerestük meg, hogy a PestiSrácok.hu pofátlanul alacsony használati díjakról, milliós prémiumokkal kitömött menedzsmentről, külsős vállalkozásoknak versenyeztetés nélkül kiszervezett alapfeladatokról, jó áron bérbe adott nagy értékű saját gépekről és milliárdok leköltségeléséről is értesült az állami erdőgazdaságok gazdálkodásával kapcsolatban. A kabinetfőnök értesüléseinket nem kívánta kommentálni, leszögezte, folyamatban lévő vizsgálatról van szó, annak lezárultáig nem számolhat be a megállapításaikról. Emlékezetes, az Index szerdán egy Kehi jelentés összefoglalójára hivatkozva írt arról, hogy 2010-2013 közötti időszakban az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte.
Súlyos kár éri az államot
A hat erdészeti cég közleményben utasította vissza a vádakat, s állították, nem ismerik a Kehi anyagát, ezért kérik annak rendelkezésükre bocsájtását. “Tiltakozunk az állami erdővagyont kezelő társaságokkal kapcsolatban, a sajtóban megjelent súlyos vádakkal szemben. A médiában megjelent vádakat aljas támadásnak tekintjük és alaptalannak tartjuk. Visszautasítjuk ezeket a rágalmakat” – tartalmazza a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., az Egererdő Erdészeti Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., a Verga Zrt. és a Zalaerdő Erdészeti Zrt. által jegyzett közlemény. Érdekes ugyanakkor, hogy a társaságok egyetlen cáfolatot sem közöltek közös közleményükben, az információkra nem reagáltak, nem válaszoltak. Az Egererdő Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. például a PestiSrácok.hu kérdéseire sem volt hajlandó válaszolni, telefonon egyetlen vezetőt sem kapcsoltak nekünk, és a portálunk értesüléseire sem kívántak reagálni. Pedig a PestiSrácok.hu megtudta, miközben a 22 állami erdészet évente mintegy 94 milliárd forintos nettó árbevételt produkál, az általuk használt, állami tulajdonban lévő erdőterületek hektárjaiért átlagosan, évente mindössze 70-100 forintos használati díjat fizetnek az államnak, holott az erdőterületek átlagos piaci haszonbérleti díja 14-16 ezer forintra rúgnak. Az államkincstár tehát kétszázszor nagyobb, évente mintegy hatmilliárd forintos bevételt is elkönyvelhetne, ha az erdőgazdaságok hektáronként nem száz forintos vagyonkezelői díjat fizetnének. Úgy tudjuk, az ellenőrzött erdészetek által fizetett vagyonkezelői díj mértéke annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a 2010 és 2013 közötti időszakban összesen több mint 1,7 milliárd forint agrártámogatásban részesültek, amiből a területalapú támogatás önmagában 1,1 milliárd forintos összeget tett ki. Az ellenőrzött erdészetek emellett annak ellenére sem fizettek magasabb, jelentősebb összegű vagyonkezelői díjat az államnak, hogy az év végi pénzeszköz és értékpapír záró állományuk a 2010 és 2013 közötti időszakban átlagosan 7,6 milliárd forint volt.
Az állami erdőkből évi hatmilliárdos bevétel is befolyhatna, ha az erdőgazdaságok nem 100 forintos díjat fizetnének. Fotó: hunting.parkerdo.hu
Az alapfeladatokat is kiszervezték
Az államot ért kár mértékét azért sem lehet pontosan megállapítani, mert az erdőterületek és az ott található faállomány értékét évek óta nem becsülték fel, így azt sem lehet tudni, hogy az erdészetek vagyonkezelésébe adott érték miként változott az évek alatt. Információink szerint az erdészetek eközben nem fukarkodtak, ha vállalatirányítási költségekről volt szó, amelyekre összesen hatmilliárd forintot fordítottak, vagyis a teljes bevétel 17 százalékát, de a Verga Zrt. például az árbevételének a 48 százalékát fordította a vállalat irányítására. A PestiSrácok.hu úgy tudja, az erdőgazdaságok az összes alapfeladatukat, így például a fakitermelést, az erdőművelést is külsős vállalkozásoknak szervezték ki, ráadásul ezt versenyeztetés nélkül tették. Évente tehát milliárdok vándoroltak külsős vállalkozásokhoz. A versenyeztetés hiánya a vállalkozói díjak jelentős eltérését is okozta egyes erdészeteknél. Értesüléseink szerint 2013-ban ugyanannak a fakitermelési módnak az átlagos nettó díja köbméterenként mintegy 3500 forint volt a Bakonyerdő Zrt.-nél, míg a Zalaerdő Zrt.-nél már majdnem 5000 forint. Pikáns, hogy a megbízott vállalkozók ráadásul úgy végezték a feladatukat, hogy a szükséges eszközöket, gépeket és berendezéseket az erdészet vásárolta meg és adta bérbe nekik. Értesüléseink szerint a Zalaerdő Zrt. például a gépek beszerzését is a vállalkozók igényeihez igazította, az összesen mintegy 510 millió forint értékben megvásárolt kilenc új gépet már a beszerzéskor kölcsön adta az egyik cégnek. A bérbeadással – bevétel realizálása helyett – tovább nőttek a társaságok költségei, mivel a gépek javítási költségeit is az erdészetek állták. A Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 között olyan javítási költségeket is kifizetett, amelyeket a szerződés alapján a bérlőnek kellett volna viselnie. Ráadásul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a gépjárműadó újabb tízmilliókat vett ki a társaság kasszájából.
Fizessen a lakosság!
Az ésszerűtlen gazdálkodásra az Index is példát hozott a cikkében. Eszerint az Egererdő Zrt. az ellenőrzött időszakban a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 000 forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy 8 millió volt ebben az időszakban. Portálunk egy másik, hasonlóan kirívó példáról értesült, amely a Zalaerdő Zrt. gazdálkodását érintette. Úgy tudjuk, a társaság 2005-ben évi egymillió forint plusz áfáért úgy adta bérbe a Faguss Kft.-nek a csömödéri fűrészüzemet, hogy a bérlőnek egyúttal vételi jogot is biztosított az ingatlanra. Mindezt ráadásul úgy tette, hogy a nettó 30 millió forintos vételárat a már kifizetett bérleti díjjal csökkentették, így a bérlő 2010-ben ötmillió forinttal kevesebbért vásárolhatta meg a fűrészüzemet, azaz öt évig valójában ingyen használhatta azt. Volt olyan erdészet, amely a lakosságon nyerészkedett, miközben egy tőkeerős erőműnek baráti áron szolgáltatott. A SEFAG Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. esetében ugyanis olyan esetről is értesültünk, hogy a cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták a fát az erőműveknek, miközben esetükben még a szállítási költséget sem számolták fel. A Sefag Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára. Az apríték egy részét azonban úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először egy vállalkozásnak eladták, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek. A Sefag Zrt. így mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió bevételtől esett el.
A magyaroktól megkérték a fa árát, a külföldiektől és a tőkeerősektől nem. Fotó: Shutterstock
Tízmilliós prémiumok a vezéreknek
Úgy tudjuk, az ellenőrzött erdészetek abból sem csináltak lelkiismereti kérdést, hogy a külföldieknek összességében olcsóbban értékesítették a rönkfát, mint a magyaroknak. A rönkfa átlagos belföldi értékesítési ára 2013-ban 28.390 forint volt köbméterenként, külföldi ára pedig 29.130 forintra rúgott, de az ár a külföldi értékesítés esetében jellemzően tartalmazta a szállítási költséget is, míg a belföldi áraknál ez nem minden esetben fordult elő, vagy kisebb távolságra vonatkozott. A szemmel látható hiányosságok és a rendkívül alacsony eredménnyel járó gazdálkodás ellenére a vezérigazgatók minden évben jelentős összeget vehettek fel prémiumként. Egy-egy vezetőnek átlagosan 8,4 millió forintos jutalmat fizettek ki egy évben, de volt olyan erdészet is, ahol 2013-ban 10,8, illetve 11 millió forintos prémiumot (Zalaerdő Zrt. és Bakonyerdő Zrt.) fizettek a vezérigazgatóknak. A helyettesek sem jártak rosszul: ők évi 5,5 millió forintos jutalmat markolhattak fel minden évben.
Amennyiben az erdőgazdaságok mégis válaszolnak kérdéseinkre, azt azonnal közöljük.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS