A szerdán ismertetett részletek szerint megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.
A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – vagyis az Európai Unióból (EU) és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától. A brit belügyminisztérium által szerdán közzétett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével 130 pont szerezhető, és ebből 70 pontot mindenképpen gyűjteni kell ahhoz, hogy a brit hatóságok jóváhagyják a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát.
A tervezett rendszer lehetőséget ad arra, hogy ha a kérelmező bizonyos kritériumokat nem teljesít, az így kieső pontszámokat más előírások teljesítésével pótolja. Ez azonban nem mindegyik kritériumra érvényes, vagyis vannak olyan előírások, amelyeknek mindenképpen meg kell felelni. Ezek közé tartozik, hogy a kérelmezőnek bizonyítania kell a betöltendő álláshoz megkívánt angol nyelvtudást – ez 10 pontot ér –, hatóságilag jóváhagyott munkáltatótól származó érvényes állásajánlatot kell bemutatnia (20 pont), és demonstrálnia kell azt is, hogy megvan az adott állásajánlathoz előírt szakképesítése (szintén 20 pont). E három feltétel hiánya nem pótolható más előírások teljesítésével.
A javadalmazással megszerezhető maximális 20 pont eléréséhez szükséges éves bérminimumot a brit kormány a korábbi elképzelésekben szereplő 30 ezerről 25 600 fontra (10,3 millió forintra) szállította le, és ez a kategória a más kritériumok teljesítésével pótolható feltételek között szerepel. Így például egy szakképzett kórházi ápoló akkor is számíthat munkavállalási kérelmének kedvező elbírálására, ha évi 22 ezer font javadalmazást ígérő állásajánlatot kap, mivel ez az állás az elbírálási rendszerben hiányszakmaként meghatározott kategóriában szerepel, és az ilyen állásokra szóló foglalkoztatási ajánlatok bemutatása 20 pontot ér az elbírálás során.
Ugyanígy maximális 20 pont szerezhető, ha például egy tudományos, technológiai, ipari vagy matematikai kutatói állásra jelentkezőnek a munkaadó nem ígér évi 25 600 font bérezést, viszont a jelölt az adott munkakör szakterületén szerzett PhD szintű diplomát mutat be. A belügyminisztérium szerdai tájékoztatása hangsúlyozza, hogy jóllehet az új bevándorlási rendszert a gyakorlati tapasztalatok alapján finomítják majd, a jövő évtől mindenképpen véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell majd alkalmazkodnia.
A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől, helyette a technológiai és automatizálási beruházásokra kell összpontosítani a figyelmet. Ennek megfelelően a brit kormány általánosságban nem is készül arra, hogy az alacsony képzettségű külföldi munkaerő számára munkavállalási lehetőségeket biztosítson – áll a tájékoztatóban. A belügyi tárca külön kitér arra, hogy azoknak, akik tartós munkavállalási célból érkeznek Nagy-Britanniába az átmeneti időszak lejárta után, vízumra lesz szükségük, amelynek beszerzése térítésköteles lesz.
A minisztérium megerősíti ugyanakkor, hogy azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a 2020. december 31-éig terjedő átmeneti időszakban törvényesen és életvitelszerűen letelepednek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak az országban megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, ha meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – folyamodnak. A folyamodványok benyújtásának határideje 2021. június 30.
Forrás: MTI
khm
2020-02-19 at 16:29
Nem tudom,nem késtek-e el ezzel?
Már van egy nagy rakás ingyenélőjük.
kbandi1
2020-02-19 at 12:33
Valószínűleg illegális migránsokra az angolok nem alapoznak. Az ingyen jött munkaerő ingyenes szaktudással rendelkezik, még pénzért sem mérhető mértékűben. A multik legyenek velük elégedettek, a Mars nevű bolygón épített gyáraikban. Szédületes fejlődés elé néznek majd ahogy a migrik késsel bűvölik majd össze a gyártmányokat.
Én inkább maradnék az eddigi gyártástechnológiánál.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-19 at 08:44
Úgy néz ki, Nagy-Britannia jól fog kijönni a Brexitből. Mivel erős, el tudja érni, hogy az EU-s hetvenkedések ellenére kimazsolázzon mindent, ami számára jó az EU-ban,és elutasítson mnden EU-s kötelezettséget és hülyeséget. Kérdésem, ha vámunióban lesznek az EU-val, megmarad az áru, a tőke a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása, akkor mit fognak veszteni a Brexittel? Azt nem nevezném veszteségnek, hogy ezentúl nem kell befizetniük a közös alapba… A szolgáltatások szabad áramlása a London számára kedvező jellemzően egyoldalú pénzügyi szolgáltatásokat fogja érinteni, és a London City tovább fosztogathatja Európát. A munkaerő szabad áramlása pedig azt jelenti, hogy korántsem szabad az áramlás, hanem kimazsolázzák a képzett munkaerőt és folytatják az agyelszívást. Mindezt anélkül, hogy pénzügyileg hozzájárulnának a szegényebb országokban a képzett munkaerő felneveléséhez-oktatásához. Meggyőződésem, hogy főleg az EU-n kívüli országoknak, de az EU-n belül is a gazdagoknak meg kellene fizetniük a hozzájuk sereglő munkaerő képzésének árát. Vagyis azoknak a vállalatoknak, gazdálkodó szervezeteknek, amelyek Kelet-Közép-Európa-i munkaerőt csábítanak, fizetniük kellene időarányosan, mintegy óradíjként a munkaerő “előállításának” teljes közösségi költségét. A munkaerőáru előállításának egy órára eső társadalmi költsége könnyen számítható a ráfordított költséget osztva a teljes aktív álettartam alatt várható összes ledolgozott órával. Tehát nem a családi költségekre gondolok, hanem a társadalmira. Mennyibe kerül egy képzett munkaerő a szegényebb országok számára? Kezdjük el: terhesgondozás, szülés, szülési szabadság, GyeD, GyeS, gyermekegészségügy, gyermeknevelési adókedvezmények (nálunk a CSOK és babaváró hitel részleges elengedése is), családi pótlék, óvoda, elemi és középiskola, ingyen tankönyv és étkeztetés, utazási kedvezmények, és végül, de nem utolsó sorban a felsőoktatás társadalmi ráfordításai. (Valamit még biztos ki is felejtettem.) Óriási költség jön ki. Osszuk el ezt a munkában várhatóan eltöltött idővel, kijön egy “óradíj”. Ezt fizesse meg a munkaerőt alkalmazó nyugati cég a kibocsátó állam számára. A családi erőfeszítéseket ne említsük, mert azt minden család a saját örömére és boldogságára fordítja a gyermekre ill. fiatalra. A társadalmi költségeket pedig azért vállalja az állam, hogy a jövőbeni munkaerő rendelkezésre álljon, ha most eltekintünk a nemzet fennmaradásának kötelező voltáról. És ezeket a költségeket a gazdag országok mind szépen megtakarítják, és gőgösen néznek le ránk gazdagságuk magaslatáról. Persze ebből semmi nem valósul meg, mart a legfőbb európai érték az, hogy az erősebb kutya izé… szóval tudják, mit érhet el. Szerintem az egész EU egy nagy rakás …ööö szuperfoszfát.