A lakoma

„...ahol a kegyetlenség megszűnik uralkodni a becstelenség felett azért, hogy a becstelenség uralkodjon a kegyetlenség felett.”

Gómez Dávila

Pompeius a Caesarral vívott háborújában leereszkedett a pharszaloszi síkságra és ott fejlődött fel a harchoz. Különösen a tizedik légió – Caesar kedvenc alakulata – tűnt ki a csatában. A csata elveszett a pompeiánusok számára, ahogyan a törtéletíró Plutarkhosz meséli: a „parancsnok megfutamodása után a magukra hagyott cohorsokban teljesen felbomlott a rend, a hadsereg pánikszerűen menekült, s menekült Pompeius is”. Amikor a katonák elfoglalták a tábort, akkor látták „...az ellenség oktalanságát és könnyelműségét. Minden sátrat mirtuszágakkal díszítettek fel, mindenütt tarka szőnyegekkel leterített pamlagok, serlegekkel megrakott asztalok s borral telt edények voltak odakészítve; mindez inkább áldozati lakomára készülőkre, mint csatába induló katonákra vallott. Ilyen hiú reményekkel és ilyen oktalan önbizalommal eltelten mentek az ütközetbe.” A pharszaloszi csata – és vele Pompeius is – elbukott. Mert bizony felesleges előre inni a medve bőrére.

Elém került egy kis hír, miszerint a kitűnő Bige László sikeresen megünnepelte a születésnapját. Ezúton is gratulálunk neki. Az ünnepség oly jól sikerült, hogy még Rod Stewartot is idehozta – repülővel természetesen – az összes léhűtővel együtt. Volt ott konfetti, szerpentin és minden földi jó. A buli kitűnően sikerült, főleg, miután a kissé már megkopott sztár – külön 30 millióért – fel is köszöntötte a baloldali oligarchát. A jeles eseményről még kép is készült, ahol Bige széles vigyorral fogadja a gratulációt. Azt mondjuk nem tudjuk, Maki ott volt-e, de ha nem, akkor sajnálhatja, hiszen fergeteges buli volt bizonyára.

A csillag csak százezer dollárt kért azért, mert felköszöntötte a műtrágyakirályt, és – mint megtudtuk – ez még nem is volt sok érte. Maga a műsor jóval többe került. Mint a cikkből megtudtuk, valamiért a pandémia okán felmentek az árak, és ma már 2,5 millió dollárt kóstál egy ilyen fellépés. Hogy ez miképpen történt, azt nem tudom; bizonyára drágult a művész életmódja is. Összesen csak ez a kis kedveskedés cirka 700 millió került az ünnepeltnek. Reméljük, a nyomkövető nem zavarta a balmilliárdost az ünneplésben, mert kénytelen azt viselni. Persze ha jól fekteti be a pénzét és nyer az ellenzék, akkor a NAV kénytelen hátrébb lépni és ünnepélyesen bocsánatot kér Bigétől. Mindenesetre ennyi az ára a nagy művész fellépésének, és akkor még nem is beszéltünk a vendégsereg egyéb szórakoztatásáról – étel, ital, kokain egyéb.

A jeles balmilliárdos egyébként szerényen él. Nyíregyháza mellett húzza meg magát egy kisebb birtokon, ahol is például quados testőrség vigyáz szerény személyére, akik tízpercenként jelentenek, miközben körbequadozzák a területet. Maga a hacienda „csak” 46 hektár, ami minimálisan elvárható egy ilyen embertől. Van ott minden, mint a búcsúban. Több száz őz és szarvas, tavak, és legbelül maga a ház.

Honnan van ennek az embernek ennyi pénze? Hát az úgy kezdődött, hogy először is lomizott, ami azt jelentette, hogy használt ruhákkal kereskedett. Majd elérkezett az idő nagyobbat akarni. Már milliomosnak számított, amikor 1996-ban sor került a Tiszamenti Vegyiművek privatizációjára. Bige ekkor gondolt egy merészet és megkereste Hornt – hogy mi hangzott el azon a beszélgetésen, azt senki nem tudja, de azért sejteni lehet. Mindenesetre a Gyula szólt Csiha Juditnak – aki akkoriban a privatizációs darabontként szolgált –, és a dolog el is volt intézve. Innen már egyenes út vezetett a harmincvalahány milliárd forint elsikkasztásáig. Így megy ez.

Egyébként Megyóval is vadászott – és még kivel nem –, az egész szocialista kormánnyal jóban volt, így számolatlanul jöttek a milliárdok. Egészen addig, amíg hiba nem csúszott valahogyan a számításba és a Fidesz megnyerte a választásokat. Még ekkor is lett volna egy lehetőség: csak nem kellett volna vagy 36 milliárd forinttal megkárosítani a földműveseket. Ám Bige nem ezt választotta, hanem lopott tovább, kevesellte a pénzt bizonyára. Ebből pedig versenyhivatali eljárás következett, és abból pedig a büntetés. A fák sem nőnek az égig.

Az látszik, hogy a nagy ember nem nyugszik. Látnia kell hogy ő még mindig az égig ér és fejével a felhőket karcolja. Április 3-án majd eldől, kinek lesz igaza.