Több százan gyűltek össze pénteken délután a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetnél, hogy a még mindig börtönben fogva tartott Budaházy György és társai szabadságáért tüntessenek. A békés – és mint hangsúlyozták, politikamentes – demonstráción felszólalt Budaházy György testvére, Budaházy Edda, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, dr. Drábik János, a Magyar Trianon Társaság elnöke, Beke István, a Romániában terrorcselekmény miatt korábban elítélt egyik székely magyar, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és Sziva Balázs, a Romantikus Erőszak zenekar frontembere. Budaházy György levélben üzent a mellettük tüntetőknek. Azt írta: ha őrizetbe vétele után egyszer sem fellebbezett volna, hanem belenyugszik és elfogadja, amit rá akar mérni a gyurcsányi rendszer, most szabadulna. Arra is kitért: szerinte a legfőbb bűnük az, hogy lerántották a baloldal álhumánus álarcát és megmutatták, hogy ezek ugyanazok a tömegbe lövető, bolsevik gazemberek, akik voltak.
Mint ismert, a közelmúltban, az események után 15 évvel, megismételt eljárásban első fokon Budaházyt 17 év, több társát 10 év feletti fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Ahogy arról beszámoltunk, a letartóztatottak, a II. rendű S. J., a VIII. rendű T. Cs., a IX. rendű N. Z., valamint a XI. rendű vádlott, F. R. kényszerintézkedését enyhítették és kiengedték a börtönből.
Az egyedüli kivétel Budaházy György, akinek helyzetét még tovább nehezítették egy LMBTQ-szervezet elleni megmozdulás miatt. Azt követelte, hogy a személyiségfejlődésre rendkívül káros propagandát tiltsák ki az iskolákból, ezért a Háttér Társaság feljelentésére büntetőeljárást indítottak, Budaházy Györgyöt pedig közösség tagja elleni erőszak elkövetésével gyanúsították meg. Bár a rendőrség kétszer is elutasította a feljelentést, a Háttér Társaság panaszára – kvázi nyomásgyakorlására – a Fővárosi Főügyészség utasította végül a BRFK-t a büntetőeljárás lefolytatására.
A Hunnia-ügy vádlottjai most köztársasági elnöki kegyelemben bíznak. A családtagok kegyelmi kérvényét több hét után továbbította csak a bíróság az Igazságügyi Minisztériumnak, így Áder János volt államfő elé már oda sem kerülhetett.
A több száz szimpátiatüntető a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet előtt felállított pulpitusnál, békésen, méltóságteljesen hallgatta végig a beszédeket, jelenlétükkel nyilvánították ki tiltakozásukat a példátlanul súlyos ítélet ellen. A rendezvényt a testvére mellett mindvégig kitartó, szabadságáért minden követ megmozgató Budaházy Edda köszönetnyilvánítása nyitotta. Mint mondta, több ezer, ha nem több tízezer támogató üzenetet, levelet kaptak eddig, ami erőt ad ahhoz, hogy ne adják fel a harcot.
Budaházy György: “Ha az elején beletörődök, most szabadulnék”
Majd felolvasta testvére – aki jelenleg az egyetlen letartóztatásban lévő vádlottja a Hunnia-ügynek – a börtönben írt levelét.
Ma van pont 13 éve, hogy 2009. június 17-én a rendőrség egy tüntetéssel kapcsolatban becsalogatott egyeztető tárgyalásra a Teve utcai rendőrpalotába, ott lefogtak, majd letartóztattak a Hunnia-ügyben. Ha beletörődtem volna ebbe a koncepciós eljárásba és soha nem fellebbeztem volna sem a letartóztatás, sem a 2016-ban hozott 13 éves ítélet ellen, akkor pont ma szabadulnék
– írta Budaházy. Szerinte elég morbid helyzet – pláne azért, mert ahelyett, hogy az ügy már régen véget ért volna, most is folyik –, hogy ő most is börtönben ül, és azt sem látja, hogy egyáltalán véget fog-e érni valaha is ez a büntetőeljárás.
Ez a nap pont alkalmas arra, hogy végiggondoljam, mi is az én bűnöm, amivel kiérdemeltem mindezt
– hangsúlyozta. Visszaidézte, hogy 2001-ben lépett be a közéletbe, amikor az általa alapított Magyar Revíziós Mozgalommal a trianoni igazságtalansággal foglalkoztak. Felvilágosító utcai demonstrációkat tartottak, Nagy-Magyarország-matricákat osztogattak és a nemzet egységének fontosságát hangsúlyozták, ahol csak módjukban állt. Ugyanezzel a körrel vett részt a határon túli magyarok kettős állampolgárságáért szóló népszavazási kampányban is.
Gyurcsányék mocskos ellenkampánya ellenére is az igenek kerültek többségbe. Ez az út vezetett oda, hogy ha nem is akkor, de lett kettős állampolgárság. Ezek a témák ma már a kormány stratégiájának részei, amelyekben társadalmi egyetértés van
– áll Budaházy levelében. Megemlítette a Szabadság téri szovjet emlékmű elbontásának ügyét, amiért még sokat küzdött, de vágya, hogy a szovjet emlékmű helyén a régi trianoni emlékművet állítsák helyre, még nem valósult meg.
“A nemzeti ellenállás egyik kulcsfigurája lettem”
2002 nyarán váltam országosan ismertté, amikor végső elkeseredésünkben, nehogy egy elcsalt választással a baloldal újra hatalomra kerüljön, július 4-én néhány hazafival a szavazatok újraszámlálását követelve lezártuk az Erzsébet hidat
– írta.
A kísérlet elbukott. A baloldal hatalomra került és az országot újra tönkretette
– emlékeztetett Budaházy, hozzátéve, hogy 2006 őszén hazugságaik lebuktak, a társadalom pedig elemi felháborodással fordult ellenük. Budaházy György a kibontakozó nemzeti ellenállás egyik kulcsfigurája lett.
Ennek a nemzeti ellenállásnak döntő szerepe volt abban, hogy a baloldalról letéptük az álhumánus álarcot és megmutattuk, hogy valójában ugyanazok a tömegbe lövető, bolsevik gazemberek, akik régen is voltak
– hangsúlyozta. Véleménye szerint ez a legfőbb bűnük, amiért minden áron revansot akar venni rajtuk a gyurcsányi rendszer és annak ilyen-olyan pozíciókban maradt hívei.
Gaudi-Nagy a gyurcsányi idők boszorkánykonyhájáról
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője a Hunnia-ügy, a büntetőeljárás, illetve a perek anomáliáról beszélt. Mint mondta, “ezt az ügyet a gyurcsányi idők boszorkánykonyhájában rakták össze, az arra az időre jellemző tisztességtelen, erőszakos és nemzetellenes módszerekkel. Több esetben törvénytelen bizonyítékokkal, még kényszervallatással is éltek. Így vettek rá két embert is, hogy olyan terhelő vallomásokat tegyen, amire fel lehet építeni egy súlyos ítéletet.”
A gyurcsányi rendszer – most már végképp tisztán látjuk – nem ért véget 2010-ben; ez az ügy is ennek a lenyomata. Joggal tehetjük fel most is a kérdést, hogyan fordulhat elő az, hogy a szélsőséges balliberális rendszer, egy ilyen eljárást mozgatni tud, amelyben március 16-án megismételt eljárásban megszületett a jogtalan, drákói ítélet
– fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: itt emberi életekről van szó, ezért kellő fegyelemmel és odafigyeléssel kell eljárni. A döntéshozók számára pedig szeretnék az a világos üzenet küldeni: “ez így nem maradhat”.
Ha feltesszük a “qui prodest” – “kinek az érdeke” kérdést, ha józan, felelős, nemzeti fejjel ezt végiggondoljuk, láthatjuk, hogy ennek a rendszernek, ennek a kormánynak nem érdeke, nem lehet érdeke ilyen eljárás folytatása
– húzta alá Gaudi. Megjegyezte, hogy talán éppen ezekben a napokban születik döntés, és még a nyáron elnyerheti végső formáját is a határozat, amely a Hunnia-ügy hazafi vádlottjainak sorsáról dönt. Biztatásul felidézte, hogy még a választás előtti kampányban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:
normális ítélet nem hozható 15 év után, 14, 13 év után.
2006-os, 2007-es eseményekről van szó, 13–14 év után született elsőfokú ítélet és jelenleg már egy megismételt eljárás zajlik. Gulyás Gergely korábbi szavai szerint “ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt. Elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy egy ilyen ügyben nincs jogerős döntés 14 év után. Így pedig jó döntés nem születhet.”
Budaházy Edda végül felolvasott számos idézetet olyan neves közszereplőktől, újságíróktól, mint Wittner Mária, Bencsik András, Bayer Zsolt, Földi László, Pilhál Tamás, Skrabksi Fruzsina, Kondor Katalin, dr. Schiffer András, akik szintén kiálltak Budaházyék kegyelme mellett. Majd elénekelt egy megrendítően időszerű népdalt és átadta testvére üzenetét, miszerint Budaházy György nem adja fel, a végsőkig kitart és bízik a mielőbbi szabadulásban.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS