Pesti Srácok

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult a Budapesten megjelent Antifák miatt ifj. Tényi István

Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult a Budapesten megjelent Antifák miatt ifj. Tényi István

Közérdekű bejelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatalnál ifj. Tényi István a PestiSrácok.hu cikke alapján, amelyben beszámoltunk róla, hogy öt-hat embert is agyba-főbe vertek magyar és külföldi antifasiszták a hétvégén Budapesten. A szélsőbalos csoportosulás a Mérce, valamint a Jámbor Andráshoz köthető Szikra Mozgalom szervezésében gyűlhetett össze, válaszul a kitörés évfordulóján, a radikális jobboldal által megtartott Becsület Napja rendezvényre, illetve Kitörés-túrára. Tényi most azt kéri az Alkotmányvédelmi Hivataltól, hogy indítsanak átfogó vizsgálatot, hogy a sajtóanyagban szereplő személy/személyek, illetve szervezetek jelentenek-e kockázatot Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerére.

Ifj. Tényi István a bejelentésben megjegyzi, hogy az antifa mozgalom nevéhez számos erőszakos megmozdulás fűződik több országban is. Bár önmagukról azt állítják, hogy a jobboldali szélsőségesek ellen harcolnak, volt már rá példa, hogy rendőrökre, vagy újságírókra támadtak, mint ahogy azt annak idején az Egyesült Államokban, a Charlottesville-i zavargások alkalmával is megtették. Németországban ennél már nagyobb erőszakos megmozdulások is előfordultak az antifák részéről: 2015 januárjában 600 emberük rohamozta meg Lipcse központját, megtámadták a helyi önkormányzat épületeit, boltok ablakait törték be, rendőrségi járműveket tettek tönkre, és antifasiszta szlogeneket pingáltak fel a falakra mindenfelé. Érdekes módon a magukat antifasisztákként definiálók a boltok ablakainak betörésével éppenséggel a '30-as évek Németországát, és annak szélsőjobboldali őrületét idézték fel.

Tényi megjegyzi továbbá, hogy eddig ugyan hazánkban nem tapasztaltunk az amerikai, vagy a német példákhoz hasonló brutális szélsőbalos akciókat, de épp elég idő telt el a rendszerváltás óta, hogy a mozgalom sok olyan fiatalt találjon magának Magyarországon is, akiknek nincs semmilyen közvetlen tapasztalata a (mindig tragédiába vezető) "nagy eszme" félresikerült megvalósításával. A sajtóban megjelent információk arra engednek következtetni – írja Tényi –, hogy külföldi országhoz kötődő rendszerek és szervezetek próbálnak beavatkozni Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerébe. Ezen befolyásolási törekvések felderítése, akadályozása, a módszerek megismerése a titkosszolgálatok (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal) feladata. Tényi ezért azt kéri, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal indítson átfogó vizsgálatot, hogy a sajtóanyagban szereplő személy/személyek, illetve szervezetek jelentenek-e kockázatot Magyarország politikai, pénzügyi, gazdasági rendszerére.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.