Vajda Zoltánnak a tavalyi költségvetésben az nem tetszett, hogy sokat költött a kormány Paks II-re
A háromnapos parlamenti ülés utolsó napját tartják ma a képviselők az Országgyűlésben és első körben a tavalyi költségvetés végrehajtásáról vitáztak. Bár a kormány részéről Banai Péter Benő ismertette azokat a gazdasági számokat, amelyek bizonyítják, hogy még a koronavírus-járvány okozta többletkiadások sem gátolták a magyar gazdaság növekedését, a családvédelmi intézkedések is megmaradtak, valamint nőtt az átlagkereset és a fogyasztás is, a baloldal természetesen talált fogást a kormányon. A DK például azt hánytorgatta fel, hogy ők tulajdonképpen nem tudtak beleszólni a költségvetésbe, aminek az az oka, hogy a kormánynak kétharmados többsége van, továbbá szerintük a tavalyi büdzsé a szociális és a gazdasági válság leküzdésére is alkalmatlan volt. Az MSZP azért mordult fel, mert szerintük sokat költött a kormány olyan felesleges dolgokra, mint Paks II, aminek köszönhetően egy lépést tettünk az energiafüggetlenségünk felé, de a köztévét sem kellett volna szerintük ennyire támogatni. A Momentum szerint pedig a kormány addig akarta, hogy az emberek jól éljenek, amíg megválasztják őket, most viszont megszorításokat hajtanak végre. Úgy vélik, a megemelkedett rezsiárakról is a kormány tehet, figyelmen kívül hagyva, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is él a rezsicsökkentés és egész Európa küzd a túlélésért.
A koronavírus-járvány felülírta a 2021-es költségvetés terveit
– mondta el Banai Péter Benő az előző évi költségvetéssel kapcsolatban. A pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára elmondta, hogy 2021-ben az EU tagállamaiban átlagosan 5,4 százalékkal nőtt a GDP, de Magyarországon 7,1 százalékot nőtt. A koronavírus-válságot megelőzően, 2019 év végére a 2010-es kormányváltás nyolcvan százalékot meghaladó szintjéről 65,3 százalékra mérséklődött a GDP-arányos államadóság. Az adóság devizaaránya a 2011 végi 53 százalékos értékről több mint feleződött, a külföldi kezekben lévő adóságarány pedig 65 százalékról 30 százalék közelébe csökkent.
A megelőző évek gazdaságpolitikájának köszönhetően tehát Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással rendelkezett, ami lehetőséget adott a széleskörű gazdaságvédelmi és gazdasági újraindítások végigviteléhez
– emelte ki Banai. A vakcináció és a gazdaság újraindítása mellett meg kellett védeni a családvédelmet, az otthonteremtést és a munkahelyeket is. Az államtitkár elmondta azt, hogy az egészségügyi ágazat 2021-ben több forrást kapott, mint a korábbi években. A járvány elleni védekezés központi tartalékából a kormány és az operatív törzs döntése alapján 445 milliárd forint kiegészítő forrást csoportosított át a kormány a járvány elleni védekezésre.
A DK szerint túl hamar fogadják el a költségvetést, amiben az ellenzék érdemben részt sem tud venni
Varju László a DK részéről elmondta, hogy a kormány most megdícsérte magát, hogy milyen jó gazdálkodó, de nézzük meg most, hogy milyen infláció van.
A költségvetési folyamatok a Fidesz alatt teljesen átláthatatlanná váltak, a parlament nem tudja kontrollálni a kormányt. Az éves költségvetések előző tavaszi elfogadása a deklarációkkal ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a kiszámíthatóságot. Tavasszal még nem állnak rendelkezésre az előző évi bázisadatok, a parlamentben még nem fogadták el az előző évi zárszámadást. A költségvetés elfogadása után még fél évig változnak a reálfolyamatok
– tette hozzá a képviselő. A veszélyhelyzet kihirdetése lehetőséget adott a kormánynak, hogy egymaga döntsön a büdzséről. Varju szerint a 2021-es költségvetés nem volt alkalmas a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és szociális válság legküzdésére, nem teremtett hosszútávon fejlődési feltételeket, nem tudta enyhíteni a várható hullámot, egyidejűleg fenntartani a szociális békét.
Más mozit nézett Varju a KDNP politikusa szerint
A KDNP részéről Nacsa Lőrinc elmondta, hogy a tavalyi év egy nehéz év volt, hiszen a Covid–19 újabb hullámával kellett megbirkózni.
Viszont az egészségügyi dolgozókkal megszerveztük Európa egyik leggyorsabb oltási kampányát. Ennek köszönhetően éllovasok lettünk az újraindítás tekintetében. Bár Varju László egy rossz gazdasági évről beszélt, a GDP-növekedés átlagon felüli volt Magyarországon
– emelte ki Nacsa, hozzátéve: továbbá 8,7 százalékban emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, a háztartások átlagfogyasztása pedig 4,2 százalékkal nőtt. 2021-ben 15 ezer milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések, ezért a beruházási aktivitás 5,2 százalékkal lépte túl az előző évi teljesítményt. Nacsa megjegyezte: erre mondja a DK-s politikus, hogy rossz volt a gazdaság abban az évben, tehát vélhetően rossz mozit nézett.
A magyar költségvetési hiány akkor sem szállt el, amikor rendkívül sok többletkiadása keletkezett a magyar államnak a védőfelszerelések és a vakcinák beszerzése, valamint a gazdaságvédemi csomagok finanszírozása miatt
– hívta fel a figyelmet a politikus, megjegyezve, hogy a DK az országvédelmi alapot elköltötte volna az utolsó fillérig mindeféle költségvetési módosításokkal.
A magyar gazdaság tehát sok más európai gazdasággal szemben meghaladta a járvány előtti teljesítményét 2021-ben
– összegzett.
Az MSZP szerint sokat költött a kormány Paks II-re és a közmédiára is, a megemelkedett rezsiről meg a kormány tehet
Az MSZP részéről Vajda Zoltán szólalt fel. A képviselő úgy látja, hogy az állam 2020-hoz képest semmit nem kívánt spórolni a működésén. A jóléti funkciók, mint az oktatás, társadalombiztosítás és egészségügy terén 2020-ban a költségvetés 54,1 százalékát fordították ezekre a területekre, amíg 2021-ben 54,6 százalék volt ugyan ez a szám. Gazdaságra a kormány 2020-ban 20,3 százalékot fordított, amíg 2021-ben 19,3 százalékot. Vajda szerint is egyébként átláthatatlan a költségvetés, hiszen több mint 100 kormányjavaslattal módosították a költségvetést. Kifogásolta, hogy sokat költött a kormány Paks II-re, a Liget Budapest Projektre, kormányzati hirdetésre, a közszolgálati televízióra. Továbbá sérelmezte a Budapest–Belgrád vasútvonalra fordított forrásokat. Megjegyezte továbbá:
a 2021-es költségvetés az ékes bizonyítéka annak, hogy a 2019-es önkormányzati választásokat követően a kormány mindent megtett, hogy éles különbséget tegyen a kormmánypárti és az ellenzéki települések támogatása között. Előbbiek működési, fejlesztési, beruházási támogatásokat kaptak, utóbbiak szinte semmit.
Vajda szerint azokat kellett volna jobban támogatni 2021-ben, akik elvesztették a munkájukat, valamint a kkv-szektort. Azt azonban elfelejtette megjegyezni, hogy a budapesti üzletekről az iparűzési adót Karácsony Gergely húzta le, a vendéglátóhelyeket pedig nem támogatták. Megjegyezte, hogy akik most nem mentek tönkre a koronavírus-járvány alatt, azokat a kormány okozta rezsiárak fogják ellehetetleníteni. Csakhogy az energiaárak növedekéséről a szankciók tehetnek, nálunk pedig egyedülálló módon még mindig rezsivédelem van az átlagfogyasztásig.
A Momentum szerint a választásokig volt fontos az emberek jóléte
A választási kampány miatt a kormány beáldozta a költségvetés stabilitását
– ezt már Tóth Endre, a Momentum politikusa mondta, hozzátéve: továbbá létfentartási gondok közé lökték a magyarokat az élelmiszerár növekedésével. A kormány feladata Tóth szerint, hogy ha válság van, pörgetni kell a gazdaságot, de ha beindul, akkor hűteni kell a folyamatokat, nehogy túlpörögjön a gazdaság és elszálljon az infláció.
Önök most is túltolták a biciklit
– jegyezte meg. Szerinte az volt a cél, hogy 2022-ben jól éljenek az emberek, hogy a Fideszre szavazzanak. Idén már komoly megszorításokat kellett a kormánynak végrehajtani, de erre példákat nem mondott, majd azzal hozakodott elő a politikus, hogy a rezsicsökkentést sem tudták megtartani, ami szintén féligazság. Majd kitért arra, hogy a kormány tehet arról, hogy az EU-s pénzeket nem kapjuk meg. Arról szintén hallgatott, hogy a baloldal Brüsszelben mindent megtesz, hogy gátolja a források megérkezését.
Sok bevétele volt a költségvetésnek, de ennek majdnem dupláját költöttük a Jobbik szerint
Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről elmondta, hogy szerinte a 2021-es költségvetés megvalósulása mutatja, hogy a kormány felfalta a magyar jövőt.
2600 milliárd forinttal több bevételt tett zsebre a költségvetés, mint amennyit várt
– jegyezte meg.
Nagyon-nagyon sok bevétel keletkezett, de ennek majdnem a duplájával sikerült költeni
– mondta. Megjegyezte, hogy a multik zavartalanul tudnak úgy profitot termelni, hogy azt jórészt adózatlanul talicskázzák ki az országból, továbbá vissza nem térítendő támogatásokat is kapnak.
Az államháztartásba áfából több mint 360 milliárddal több folyt be, szja-ból is 176 millárddal több, valamint a társasági adó, az illetékek, de a tranzakciós díj is több volt
– emelte ki.
Nyolcvanötször módosították a költségvetést
A Mi Hazánk vezérszónoka is azt sérelmezte, hogy nem lehet ennyire előre tervezni egy költségvetést, hiszen a 2021-eset még 2020 tavaszán fogadták el. Toroczkai László emlékeztetett, hogy 2021-ben 85-ször módosították a költségvetést. A veszélyhelyzet miatt a parlament elé viszont csak egyszer került módosítási javaslat; a többi alkalommal a kormány egymaga döntött. Kiemelte, hogy nagy költségvetési hiány is keletkezett, miközben a bevételek nőttek.
A kormány végigtrükközte a 2021-es költségvetést
– emelte ki, majd hozzátette: a Mi Hazánknak az a gondja, hogy még midig nem látják azt a stratégiát, amit a kormány úgy szeretne képviselni, hogy a magyarokat, a magyar nemzetgazdaságot támogassa, segítse és azt sem látják, hogy szakítani szeretnének az ad hoc kormányzással.
A baloldali kormányok tettek különbséget a fideszes és a nem fideszes települések támogatásai között
Az általános viták órájában a kormánypártok részéről Tilki Attila elmondta, hogy a kormány elérte a kitűzött céljait, amire a 2021-es költségvetés lehetőséget adott. A családtámogatási programok megmaradtak, a gyerekvállalás gátjait igyekezett feloldani, az otthonteremtésben is lehetőségeket nyitottak. A képviselő kiemete a Magyar Falu programot is, amelynek keretében fejlesztették a falvakat, kistelepüléseket.
Vitáztunk már erről, hogy Magyarország nem csak a fővárosból áll, hanem a vidéki településekből, és igenis érdemes a fejlesztésük, és amikor a baloldal vezérszónoki felszólalásában azt halljuk, hogy nem fordít elegendő figyelmet a települési önkormányzatok fejlesztésére a kormányzat, akkor pontosan a Magyar Falu program fejlesztési lehetőségein keresztül tudjuk ezt megcáfolni. (...) Azt is visszautasítjuk, hogy a kormány különbséget tesz település és település között politikai hovatartozása miatt. Én még visszaemlékszem, amikor polgármester és képviselő is voltam 2006 és 2010 között, és az ott ülő DK-s vezérszónoki felszólaló volt az államtitkár, és milyen nagyvonalúan húzták ki a fideszes települési vezetők által benyújtott kérelmeket és támogatásokat
– mondta Tilki Attila.
Arató Gergely a DK politikusa elmondta, hogy nekik is fontos a vidék, nemcsak a kormánypártoknak, de szerintük Budapest és a nagyvárosok is fontosak. A kormány viszont a politikus szerint kifosztja ezeket az önkormányzatokat. A Fidesz Arató szerint személyes adományként osztogatja a fejlesztési pénzeket, valamint nem oda és nem azoknak osztják ki, akiknek szükségük lenne rájuk.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
