Portik-Laborc találkozók: "Ha ez nem bűncselekmény, akkor semmi nem az!"

Ugyan még nem érkezett meg az ügyészségi határozat, de nagy a valószínűsége, panasszal él majd Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója azzal a döntéssel szemben, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség május 22-én megszüntette a Portik-Laborc találkozókkal összefüggésben indult nyomozást. Göbölös Lászlónak a döntés kézhezvételétől számítva nyolc napja van arra, hogy eljuttassa kifogásait a Legfőbb Ügyészségnek. Az MSZP-s Molnár Zsolt a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, a Portik-Laborc találkozók körülményeinek vizsgálata során nem találtak arra utaló nyomot, hogy bűncselekmény történt, ugyanakkor súlyos szakmai és morális hibát vétett Laborc Sándor, amelyek Laborc titkosszolgálati vezetői alkalmasságát is megkérdőjelezik. A találkozókat vizsgáló parlamenti ténymegállapító albizottság fideszes tagja, Csampa Zsolt portálunk kérdésére kijelentette, találkoztak olyan tényekkel, amelyek érdekessé teszik a helyzetet.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Ugyan hivatalos döntés még nincs, de minden jel szerint panasszal él majd Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója azzal a döntéssel szemben, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megszüntette a Portik-Laborc találkozókkal összefüggésben indult nyomozást. Mint ahogy azt megírtuk, a főügyészség május 22-én bűncselekmény hiányában zárta le az ismeretlen tettes ellen, hivatalos személy által elkövetett, bűnpártolás gyanújával elrendelt vizsgálatot.

Göbölös Lászlónak a döntés kézhezvételétől számítva nyolc napja van arra, hogy eljuttassa kifogásait a Legfőbb Ügyészségnek. A KNYF az alvilág egyik vezetőjének tartott Portik Tamás és az AH jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója, Laborc Sándor közötti, 2008 nyarán megszervezett két találkozó hangfelvételei alapján folytatott eljárást, amelynek titkosságát az AH tavaly április 25-én oldotta fel. A Laborc-Portik találkozó mindkét jegyzőkönyvét elsőként szerezte meg és adta közre a PestiSrácok.hu, röviddel azután, hogy a két fél közötti beszélgetések titkosítását feloldották. A jegyzőkönyvekbe ITT olvashat bele.

A dokumentumot olvasgatva (és az anonimizált szereplőket beazonosítva) érthetővé vált, hogy a baloldali politikusok (néhány erőtlen cáfolatot leszámítva) miért vették le a kezüket Laborc Sándorról és Gyurcsány Ferenc egykori jobbkezéről, Szilvásy György ex-titokminiszterről. Nem csupán az derült ki – feketén-fehéren – hogy fideszes politikusok kompromittálására akarták felhasználni az éjszakai élet egyik legveszélyesebb alakját, hanem az is, hogy ezért cserében készek voltak (például a rivális felek félreállításával, vagy a kellemetlen rendőrök, ügyészek leszerelésével, sőt, a megfelelő bírók helyzetbe hozásával) segítséget nyújtani a maffiózóknak. Hogy ez valóban megtörtént-e, arra egyenlőre nincs adat.

Ismert, Portik Tamásnak alvilági kapcsolatai révén fideszes politikusok körül kellett volna botrány kavarnia, cserében Laborc Sándorék a nemzeti titkosszolgálatot felhasználva segítettek volna a vállalkozó éjszakai életbeli pozícióinak javításában, rendőrök, ügyészek befolyásolásában. A beszélgetésekből kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle. Laborc arra biztatta a bűnözőt, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá. Az azóta lefokozott tábornoknak csak az számított, hogy a férfi által szállított információ legyen „viszonylag gyorsan fogható és körüljárható”. Laborc egy olyan telefont is biztosított Portiknak, amelyen az egykori Energol-vezér bármikor felhívhatta őt.

Miután a KNYF megszüntette a nyomozást, titkosszolgálati forrásainktól úgy értesültünk, az AH illetékesei kíváncsian várják az ügyészség megszüntető határozatát, mert miként fogalmaztak a PestiSrácok.hu-nak:

"Ha Magyarországon az nem bűncselekmény, hogy egy titkosszolgálati vezető több leszámolásos gyilkosság és robbantás - most már - gyanúsítottjával arra szövetkezik, miként járassa le politikai ellenfeleit, akkor semmi nem az."

Ebből a PestiSrácok.hu arra következtet, hogy igen nagy annak a valószínűsége, hogy az AH fellebbez a döntés ellen.

A PestiSrácok.hu a Belügyminisztériumot is megkereste, megérkezett-e már a határozat az AH-hoz.Csizmadia Tamás, a Belügyminisztérium sajtófőnöke érdeklődésünkre azt közölte, „az Alkotmányvédelmi Hivatal még nem kapta kézhez a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntető határozatát, így álláspontját még nem tudta kialakítani. Ha az ügyészség megküldi az iratot, akkor döntenek arról, hogy fellebbeznek a döntés ellen, vagy nem” - jelentette ki Csizmadia Tamás.

Laborc Sándor ügyvédje, Zamecsnik Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában egyébként úgy nyilatkozott, nem lepődtek meg, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást a Portik-Laborc találkozó ügyében, mert állítása szerint semmiféle bűncselekmény nem történt. Zamecsnik elmondta, az Alkotmányvédelmi Hivatal „tizenvalahanyadik” feljelentése futott lyukra Laborc Sándorral kapcsolatban. A jogi képviselő azt is kiemelte, hogy hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt nyomoztak, de ez nem történt meg. Zamecsnik Péter szerint az egész ügy abból indult, hogy egyszer egy újság azt állította, hogy Laborc Sándor azzal bízta meg Portik Tamást, hogy gyűjtsön vagy gyártson terhelő bizonyítékokat egyes közszereplőkre.

Molnár Zsolt, az előző Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott a nyomozás megszüntetéséről, hogy a Portik-Laborc találkozók körülményeinek vizsgálata során nem találtak arra utaló nyomot, hogy történt-e bűncselekmény.„A politikai ellenfelek lejáratásáról valóban szó volt Portik és Laborc között, történt egy ajánlkozás, amely nem lett elutasítva. Annak nem volt nyoma, hogy realizálódott-e a lejáratás, ugyanakkor

Laborc Sándor súlyos szakmai és morális hibát követett el azzal, hogy találkozott Portik Tamással, és hogy ilyen témákról beszélt vele. Laborc súlyos hibái, mulasztásai miatt a titkosszolgálati vezető alkalmassága kérdőjeleződik meg”

- szögezte le Molnár Zsolt.

A találkozókat vizsgáló parlamenti ténymegállapító albizottság fideszes tagja, Csampa Zsolt portálunk kérdésére kijelentette, találkoztak olyan tényekkel, amelyek érdekessé teszi a Portik-Laborc találkozókat.„Az albizottság vizsgálódása tematika alapján történt, nem az volt a feladatunk, hogy megállapítsuk, történt-e bűncselekmény, hanem az, hogy mi történt a találkozókon” - fogalmazott Csampa Zsolt.

Az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságának LMP-s elnöke, Mile Lajos, az albizottság munkájának befejeztével a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: mindenről nem kaphattak részletes, pontos felvilágosítást, volt olyan dosszié, amelybe nem is tudtak beletekinteni, de ami a bizottság közvetlen feladat volt, azt elvégezte. Az elkészült jelentés legfontosabb része, hogy a két találkozó megszervezése esetén nem zárható ki, voltak politikai motivációk, de arra vonatkozó dokumentumot a bizottság nem talált, hogy a későbbiekben ilyen természetű következményei lettek a találkozóknak. Hogy a háttérben lehettek politikai szándékok, a hangfelvétel és annak leirata is tartalmazza. A későbbiekben azonban erre vonatkozó dokumentumot nem találtak, s Mile Lajos hangsúlyozta: olyan megállapítást nem szeretett volna látni a jelentésben, amely nem igazolható.

A Portik-Laborc találkozók kapcsán a bizottság Laborc Sándort, Szilvásy Györgyöt és a találkozókat megszervező Vajtó Lajos üzletembert is meghallgatta, Portik Tamás kihallgatását pedig a büntetés végrehajtási intézetben bonyolították le a bizottság tagjai. Portikkal mintegy másfél órán keresztül beszélgetett a bizottság. Portik Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre nem emlékezett. Portiknak azokat a kérdéseket tették fel, amik segítettek volna megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját, előkészítését. Ezek között a politikával való kötődésére, kapcsolatokra is rákérdeztek.