Saját társától is milliókat sikkaszthatott a kémalapítvány háttérembere
Újra lezárta a nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatósága abban a titkossá minősített büntetőeljárásban, amelyet az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kulcsszereplője, Jakubinyi Róbert ellen, sikkasztás és más bűntettek miatt indított - értesült a PestiSrácok.hu. Az egyszer már lezárt, de pótnyomozásra visszadobott ügy lényege, hogy a gyanú szerint Jakubinyi „hozzájutott” az egyik alapítványos társa pénzéhez, majd a tízmilliós nagyságrendű összeget elsikkasztotta. A szervezett bűnözői körökben jól ismert férfi védője szerint ismét komolytalan eredménnyel zárult - a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőivel együtt - vesztegetéssel is vádolt ügyfele elleni titkos nyomozás.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A sikkasztási és a vesztegetési ügy szálai is az Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Földesi-Szabó azonban még a jogerős ítélet előtt elkezdett beszélni és kitálalt az ügyészségnek az alapítvány valódi céljairól, ám ennek ellenére a volt rendőrt 2012. november 16-án jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla.
Százmilliókat juttathattak titkosszolgálati vezetőknek
A vallomásból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyiék büntetőügyeit. Szolgálataikért a vád szerint a volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot, a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott. Utóbbi személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A titkosított büntetőügy tavaly április 8-án kezdődött újra a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
A védők a felmentésben bíznak
Jakubinyi védője elmondta, az ügyben folynak a tanúkihallgatások, legutóbb pedig két héttel ezelőtt tartottak tárgyalást. A védő azt is hozzátette, hogy az eljárásban tulajdonképpen „haladnak a felmentés felé”, ítélet pedig valamikor ősszel várható. A felmentésben bízik Galambos Lajos ügyvédje, Molnár Lajos is, aki portálunknak hangsúlyozta, szerinte teljesen felesleges ebben az ügyben a titkosítás, ám amíg ez fennáll, részletekről nem tud beszámolni. Ahogy az ügyfelét szintén érintő kémperről sem, amely ügyben Molnár Lajos szerint ugyancsak „okafogyott” a titkosítás. Ismert, a Debreceni Törvényszék még 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Szilvásy György másodrendű vádlott, a Gyurcsány-kormány titokminisztere felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándor volt dandártábornok, negyedrendű vádlottat az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. A döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, így került az ügy a vesztegetési perhez hasonlóan Kaposvárra. A PestiSrácok.hu összeállítását a kémperről ITT olvashatja el.
Elhúzódik a vádemelés
Visszatérve Jakubinyira, ügyvédje szerint ügyfelével szemben ugyancsak gyenge lábakon áll a szintén az Egymásért alapítványhoz köthető, külön eljárásban vizsgált büntetőügy is, amelyben Jakubinyit sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az adóhatóság. Úgy tudjuk, hogy utóbbi bűncselekményben azt rója a NAV Jakubinyi Róbert terhére, hogy a férfi „hozzájutott” az egyik alapítványos társa pénzéhez, majd azt elsikkasztotta.A kár összege tízmilliós nagyságrendű. Prandler János ennek ellenére leszögezte, nem tartanak az eljárástól, mivel szerinte az egész ügy „komolytalan”, igaz, abban azért biztos, hogy az ügyészség végül vádat fog emelni - mondta az ügyvéd. Információink szerint a vesztegetési ügyhöz hasonlóan ez az eljárás is a milliárdos sikkasztásért és csempészésért elítélt, azóta már szabadlábon lévő egykori rendőr, Földesi-Szabó László tanúvallomásának köszönhetően indult. Jakubinyiék magabiztossága egyébként abból a szempontból érthető, hogy a férfi ügyében jó ideje húzódik a vádemelés. Az eljárás iratait ugyanis az adóhatóság Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya tavaly december 17-én hiába továbbította vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségre, mivel főügyészség úgy döntött, hogy április 29-ei határidővel a minősített nyomozás továbbfolytatását rendeli el. Az adóhatóság ezzel kapcsolatban kedden arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy a pénzügyi nyomozók a vizsgálódást azóta befejezték, az iratokat pedig ismételten megküldték az ügyészségnek, amely csak ezek után dönthet a vádemelésről, vagy adott esetben az eljárás megszüntetéséről.
Már a 80-as években is titkosszolgálati védelem alatt állhatott?
Jakubinyi neve akkor vált igazán ismertté, amikor az 1980-as évek közepén egy sok vádlottas ügyben volt az egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest, gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy. A rövid idő alatt milliós bevételekre szert tevő bűnbanda megfogására 1980-ban Tonhauser László vezetésével külön nyomozócsoport alakult, de vizsgálóként Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter is részt vett a munkában. Tonhauser a Nem kérek bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy nyomozása során világossá vált, összefonódás van a titkosszolgálat és a Jakubinyi által is fémjelzett bűnözői csoport több tagja között. A ma már nyugalmazott rendőrezredes az Országgyűlés olajbizottsága előtt is pontosan erről beszélt:
„1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják”
– nyilatkozta Tonhauser László.
Súlyos látlelet a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról
Pár éve a Figyelő írta meg Jakubinyiről, hogy a férfi vélhetően az Egymásért alapítvány nevében tárgyalva, hosszú időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel. A férfi állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a legfontosabb politikusokkal, titkosszolgálati csúcsvezetőkkel is szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken – írta a szerző. A lap írása szerint a hangfelvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról, korrupcióról, pártfinanszírozásról. A Figyelő emlékeztetett arra is, hogy az alapítvány nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság azt állapította meg, hogy Jakubinyi a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első főigazgatójához, Nagy Lajoshoz volt köthető, de sokan tudni vélik, hogy több európai szakszolgálatnak is dolgozott, illetve sajtóhírek szóltak arról is, hogy Jakubinyi az oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt akkor, amikor az osztrák OMW intenzív támadást hajtott végre a nemzeti olajtársaság ellen.
Címlapfotó: PS
