Újabb pofon: Éveket csúszik Vizoviczki és a korrupcióval vádolt volt főrendőrök pere

Ahogy arról júniusban a PestiSrácok.hu is beszámolt, a költségvetési csalás miatt már jogerősen hét év fegyházra ítélt Vizoviczki László és rendőr bűntársai vesztegetési perét azért kell elölről kezdeni, mert betegsége miatt egy budapesti bíróra cserélték az ügyben eddig eljáró debreceni hadbírót. A diszkócsászárt, több egykori főrendőrt és társaikat bűnszervezetben,folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel is vádolja a főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A vád szerint az eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van. Ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy a rendszerváltás óta nem volt a magyar igazságszolgáltatás előtt. A vesztegetési ügyhöz hozzátartozik az is, hogy több korábbi érintett is megúszta az eljárást, többek között az a 61 belvárosi rendőr, akiknél ugyancsak azt vizsgálták, hogy kenőpénzekért hozzájárultak-e Vizoviczki szórakozóhelyeinek sikeres működéséhez. Ezekben az ügyekben 2015-ben bizonyítottság hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást.

Több mint négy éve kezdődött a büntetőper

Vizoviczkiék perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az eljárás sokáig csigalassúsággal haladt,a hadbíró két-három havonta tűzött ki kettő, jobb esetben négy napra tárgyalási határnapokat, amelyeken délelőtt, csupán egy-másfél órán keresztül (!) tárgyaltak. A már kihallgatott tanúk közül Vizoviczki egykori jobbkezének, Varga Istvánnak a meghallgatása tartott a legtovább, már csak azért is, mert a vád jó része az ő vallomására épül, amely 1100 oldalt tesz ki. A hadbíró és tanácsa ebben az évben változtatott a tempónés idén minden héten két, egész napos tárgyalást tartottak, márciusig több mint száz tanút meghallgattak, és júliusra tervezték a tanúbizonyítás befejezését, ami a bírócsere miatt így nem valósult meg.

Csak 2021-ben várható elsőfokú ítélet

Az ügyben a bírócsere után megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, Szabó József szóvivő kérdésünkre elmondta, hogy terveik szerint tartható lesz az elsőfokú büntetőper decemberi befejezése, annak ellenére, hogy a pert meg kell ismételni. Mi már – ügyvédi forrásokra hivatkozva – akkori cikkünkben jeleztük: szinte kizárt, hogy ezt tartani tudja a bíróság, hiszen az ezeroldalas bírósági jegyzőkönyv, a százezer (!) oldalnyi nyomozati anyag – még ha csak a lényegét kell is ismertetni – kétségessé teszi, hogy az ügyet decemberig be tudják fejezni, ráadásul a több száz órányi hangfelvétel lejátszásába és kiértékelésébe még bele sem kezdtek (az iratokat és a hangfelvételeket az új határnap előtt a bírónak ráadásul át kell még tanulmányoznia), azt pedig még nem tudni, később milyen indítványoknak fog helyt adni az új hadbíró, ami ugyancsak lassíthatja a pert, ráadásul a huszonkét vádlott és a terjedelmes iratanyag miatt hosszan tartó perbeszédekre lehet számítani. Nekünk lett igazunk, hiszen a Magyar Nemzet pénteki számában azt írta, hogy a korábban az MTV-székház 2006. őszi ostroma és az azt követő hetek zavargásai alatt elkövetett rendőri túlkapások is tárgyaló Kiss Károly hadbíróra szignálták az ügyet, aki százhatvan tárgyalási napot tűzött ki október elejétől 2021 márciusáig. Hozzátesszük: az ügy elhúzódása – ha bizonyítást nyer a bűnösségük – a vádlottaknak kedvez, hiszen a lassan a tescós rablók peréhez hasonlító eljárás már hét évvel ezelőtt kezdődött.

Balsai István: kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása

Korábban az eljárás elhúzódásával kapcsolatban ifjabb Balsai István ügyvéd portálunknak azt nyilatkozta, hogy az ügyek észszerű időn belül való befejezése nem csupán alkotmányos alapjog, hanem követelmény is az igazságszolgáltatás részére. A jogász még azt is hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy ebben az ügyben a közvélemény naprakész módon legyen informálva a büntetőeljárás menetéről. Az ügyvéd szerint kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása, annál is inkább, mert ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy nem járt az igazságszolgáltatás előtt még a rendszerváltoztatás óta. Szerinte, ha kiderül, hogy a nyilvánosság kizárásának és a zárt tárgyalás elrendelésének nem volt megfelelő indoka, akkor az abszolút hatályon kívül helyezési ok lesz a másodfokú eljárásban.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS