Ősszel jöhet az ítélet a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós ügyében
A pandémia miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében egy évet csúszott a Gyurcsány-kormány volt elhárító főnöke, Galambos Lajos, illetve titkosszolgálati osztályvezetője, Gyarmati György és a magyar alvilág ismert alakja, Jakubinyi Róbert titkosított büntetőperének második ítélethozatala. A Kaposvári Törvényszék szeptember 15-re, 16-ra és 17-re tűzött ki tárgyalási napokat a minősített vesztegetési ügyben, ítélet pedig októberben várható – erősítették meg bírósági forrásaink a Magyar Nemzet információját.
Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, majd jogerősen felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a „cég” volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-banfolytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben 2017-ben elsőfokon egyszer már mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott JakubinyiRóbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miattnégy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Gyarmati György harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, Gyarmatit 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte. Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla tavalyelőtt júniusban – eljárásjogi okok miatt – hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki, amely tavaly februárban kezdte meg a büntetőügy tárgyalását.
Titkosszolgálati kifizetőhely?
Ahogy azt már többször megírtuk: a titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, több tonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfélmilliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt férfitól (ezt igazolhatja, hogy a bíróság később hatályon kívül helyezett ítélete százmilliós nagyságrendben rendelt el vagyonelkobzást), akit bírósági eljárásban elkövetettvesztegetés bűntette miatt is jogerősen ítélt el a bíróság.
Írtunk arról is, hogy Jakubinyi „karrierje” az 1980-as évek közepén kezdődött: egy sok vádlottas ügyben volt az egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest, gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy. Még évekkel ezelőtt a Figyelő azt írta meg Jakubinyiről, hogy a férfi – Portikhoz hasonlóan – hosszú időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági vezetőkkel. Jakubinyi állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a legfontosabb csúcsvezetőkkel is szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken. Ezek a felvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett bűnözés összefonódásáról, korrupcióról, pártfinanszírozásról. Noha forrásaink nyomatékosították, hogy a férfi számára a szocialista kormányok „klímája” volt inkább kedvezőbb, Jakubinyi a jobboldal felé is kereste a kapcsolatot.
