Fenyő-gyilkosság pere: Gyárfás védője a nyomozást ostorozta, Portik közben húzná az időt
Befejezte négy napos védői perbeszédét ma délelőtt a Fenyő-gyilkosság ügyében, a Fővárosi Törvényszéken zajló perben Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője. A 403 írott oldalnyi védői beszédet közbeszúrásokkal, rögtönzésekkel 406–407 oldalra duzzasztó védő szerint a bizonyítási eljárásban bizonyságot kaptunk, hogy a negyedszázada vagy még régebben történtekre sokan rosszul emlékeztek és ez szinte természetes. A rendőrségi jelentésektől azonban elvárható, hogy pontosak, korrektek, hibátlanok legyenek, annál is inkább, mert a vádirat ezekre épült. Portik közben húzná az időt. Kérdés, megteheti-e.
Zamecsnik Péter ma sorra vette a Fenyő-gyilkosság miatt indult nyomozások során készült legkirívóbb megalapozatlannak bizonyult vallomásokat, rendőri jelentéseket és azok tévedéseit. Ezekből idézünk néhányat.
Tévedések sorát követték el a nyomozók?
A tárgyaláson azt már többször említette a védő, hogy olyan soha nem hangzott el a Portik Tamás és Gyárfás Tamás közötti beszélgetésekben, hogy "letettük a fenyőfát". Erre sem írásos bizonyíték, sem tanúvallomás nincs, sőt, a Portik által titokban felvett hanganyagokon sem hallható ilyen. Mindez azért lényeges kérdés, mert a Nemzeti Nyomozó Irodában a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát végző egység vezetője 2018. január 6-i jelentésében a következőket írta: „Portik Tamás vonatkozásában... álláspontom szerint gyanúsítás közölhető, utalva a beszélgetésben tőle elhangzó „letettük a fenyőfát” szóösszefüggésre...”, valamint „Gyárfás Tamás vonatkozásában tekintettel a bűncselekmény súlyára illetve nyomozati taktikai szempontból is indokolt lenne az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás...”
Védői perbeszédét mondja Gyárfás Tamás ügyvédje, Zamecsnik Péter. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Gyárfás Tamás védője szerint a rendőrség mindenáron fel akart mutatni valamit Gyárfás ellen. A védő idézte Istók Barnabás főhadnagy 2019. június 14-i értékelését az 1996. szeptember 20-án készült, Monaco című hangfelvételről. A főhadnagy szerint a hangfelvételen Gyárfás Tamás „...a Fenyő-gyilkosság nyomozásában betöltött szerepét írja körül... elhangzik... Gyárfás szájából, hogy nem ő volt a felbujtó...”
Ez a rendőri megállapítás is képtelenség Zamecsnik Péter szerint, hiszen Gyárfás a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban 1996. szeptember 20-án nem szólhatott, hiszen Fenyő Jánost később, 1998. február 11-én ölték meg. Annyi igaz, hogy Gyárfás Tamás a felvételen valóban kijelenti, hogy „nem ő volt a felbujtó”. Ez azonban nem a Fenyő-gyilkosság nyomozására vonatkozik, hanem Kormos Valériának a Magyar Nemzetben 1996-ban megjelent, Fenyő János üzleti vállalkozásait leleplező cikksorozatára. Gyárfás az ominózus Monaco c. hangfelvételen azt hangsúlyozza, hogy nem ő bujtogatta Kormos Valériát, hogy mit írjon Fenyőről, az újságírónak nem ő volt a „felbujtója”.
Kovács Lajos egykori főnyomozó a V.A.M. Design Center cégtől azt a tájékoztatást kapta, hogy Gyárfás Tamás 1993-ban tőlük vásárolt bútort. Ebből Kovács arra következtetett, hogy Gyárfás azzal fizetett Portiknak Fenyő meggyilkolásáért. Az ügyvéd rámutatott: Fenyő Jánost csak öt évvel később, 1998. február 11-én gyilkolták meg. Kovács Lajos ezredes állítása szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás évekig pereskedtek a Színes RTV Újság miatt. A bizonyítási eljárásban bebizonyosodott, hogy emiatt sosem pereskedtek. A védelem megcáfolta a vádiratnak azt az állítását is, hogy 1993-ban – tehát öt évvel Fenyő halála előtt – Gyárfás Tamás az RTV Újság kiadói jogának átadásakor becsapta Fenyőt. A legilletékesebb, dr. Csúcs László a tárgyaláson elmondta: a Magyar Rádió Fenyő János módszerei miatt nem hosszabbított szerződést a VICO Rt-vel. Ebben Gyárfásnak nem volt szerepe.
Az ügyésznő egyébként a vádbeszédében a bíróságtól azt kérte, hogy Csúcs vallomását ne vegye figyelembe, csakúgy, mint dr. Kitanics Márk igazságügyi klinikai szakpszichológus szakvéleményét. Mint arra a védő rámutatott, bennük az a közös, hogy mindkettejük szakvéleménye Gyárfás Tamásnak kedvező.
Tasnádi megbízásának hírét maga Tasnádi terjesztette?
Kovács Lajos 2005. március 22-i jelentése szerint a vád egyik koronatanúja, Sass László (Tasnádi Péter egykori munkatársa – a szerző) 1999. december 2-án az Alex cukrászdában beszélt Tasnádi megbízásáról. Eszerint 1997 nyarán az előszobában ülve hallotta, hogy bent Tasnádi azt mondta sógorának, üzlettársának, Láposi Lőrincnek, hogy Gyárfás megbízta őt Fenyő kivégzésével. Zamecsnik Péter felvetette: ha a rendőrség 1999 decemberében ilyen fontos információhoz jutott, akkor erről miért hat évvel később, 2005-ben írtak jelentést? Az szintén érthetetlen, hogy Sass rendőrségi kihallgatására miért csak a cukrászdai beszélgetés után 13 évvel, 2012-ben került sor. Sass László ekkor, majd 2022-ben a bíróságon is ugyanazt vallotta:
„Csak azt mondtuk, amit a városban hallottunk... de ezek csak találgatások voltak.”
Az ügyvéd külön értékelte az ügyészség pótvádját. Óvári Győző 1996. március 29-én írt levelet a Bank Austria–GiroCredit Investment Ltd-nek. Fenyő János ügyvédje a bíróságon is elmondta: azt kellett ezzel elérnie, hogy egy esetleges, a kereskedelmi tv-re pályázó befektető Gyárfás Tamástól elpártoljon. Az ügyészség pótvádja szerint a levélben az állt, hogy Gyárfás Tamás ellen adócsalás miatt büntetőeljárás folyik. A védelem megtette azt, amit a vádlóknak kellett volna. Megszerezte és átadta a bíróságnak a szóban forgó levelet, amelyben szó sincs semmiféle Gyárfással szembeni büntetőeljárásról.
Végezetül dr. Zamecsnik Péter felidézte, hogy Gyárfás Tamást 2018. április 17-én a nyílt utcán vették őrizetbe. Mindaddig sikeres ember volt. Amit kitartó munkával több évtizeden keresztül felépített, hirtelen semmivé lett. Az ügyvéd idézte Denis Diderot szavait: „Az emberek általában teli szájjal zabálják a kellemes hazugságot, viszont csak cseppenként nyelegetik a keserű igazságot.”
Portik Tamás még napokat beszélne az utolsó szó jogán
A mai tárgyaláson Portik Tamás ismét látványosan akarta húzni az időt. A hatodik (első) ügyvédje, a Bólyai és társa ügyvédi irodából, ahova Szikinger István is tartozik, ma Bólyai János volt jelen a tárgyalóteremben. Ő – vagy Szikinger István – a következő kitűzött tárgyalási napon fogja elmondani védői perbeszédét. Az ezúttal is zárt távközlési hírláncon a terembe kapcsolt Portik erősen szorgalmazta Bólyainál, hogy "nyugodtan beszéljen csak néhány napot", ám Bólyai ragaszkodott két órányi időtartamhoz, ennyi elegendő számára a perbeszéd elmondásához. Portik mindez megtromfolta még azzal, hogy neki legalább egy nap kell, hogy az utolsó szó jogán elmondja a mondandóját, de lehet, hogy inkább két-három nap.
A tárgyalás kitűzés szerint november 7-én és 9-én folytatódik, ítélet november 14-én várható.
A vád bizonyított az ügyésznő szerint
Korábban a vádbeszédében fenntartotta a vádat Pappné dr. Jenei Andrea ügyész. Gyárfás Tamást és Portik Tamást felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja, mivel szerinte bizonyított, hogy 1998-ban megölették Fenyő János médiacézárt. A vád szerint Gyárfás Tamás 1997 szeptemberében elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. Gyárfás Tamás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János sértett, aki egy videókazetta-terjesztő és egy napilapot kiadó gazdasági társaságnak is vezérigazgatója volt. A vádlott és a sértett között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti a sértettet. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta az éjszakai életben közismert Tasnádi Pétert a gyilkossággal, aki 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Emiatt Gyárfás Portik Tamást bízta meg – akit 1994 óta ismert –, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Roháčot a sértett megölésére. Roháč 1998. február 11-én, a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcában a piros lámpánál gépkocsijában várakozó sértetthez lépett, és gépfegyverrel kivégezte.
Kiemelt kép: Nyomozók állják körbe Fenyő János médiacézár holttestét 1998. február 11-én Budapesten, a Margit utcában. Rendőrségi felvétel
