Micsoda világ volt! Bélyegblokkal jutalmazták a kisrendőröket, miután elkapták a Szépművészeti Múzeumba betörő műkincstolvajokat (videó)
Negyven éve volt november 5-én, hogy két magyar és három olasz bűnöző betört a Szépművészeti Múzeumba és ellopott hét, akkori áron másfél milliárd forintra becsült műkincs festményt. A magyar nyomozók közül azok, akik aprólékos, sziszifuszi munkával két hónap alatt megoldották az évszázad műkincs lopási ügyét, azonosították és elfogták a műkincstolvajokat, mindössze egy-egy, a Magyar Posta által kibocsátott emlékblokkot kaptak. A Pesti Srácok exkluzív részleteket tudott meg a nyomozásról az egyik "talpaló" nyomozótól.
A BRFK TT (Társadalmi Tulajdonvédelmi) - osztály idegenforgalmi alosztálya volt az az egység, amelynek tagjai az úgynevezett talpaló munka zömét végezték 1983. november 5-től. E nap estéjén törtek be akkor még ismeretlenek a Szépművészeti Múzeumba. Az állatkert felőli oldalon felújítás miatt fel volt állványozva az épület. A betörők felmásztak, az úgynevezett olasz teremnél szimpla üvegvágóval kivágtak egy üvegszemet, így könnyedén nyithatták az ablakot. Bemásztak és hét műkincset leakasztottak a falról, simán elvágva a tartókábeleket. Kihordták a képeket az állványra, ahol a vásznakat kivágták a keretükből, és zsákmányukkal lemásztak az utcaszintre.
A műkincstolvajokat bő két hónap alatt azonosították és elfogták, a festmények is előkerültek. A rendőri vezérkart kitüntették, a nyomozást összefogó főtiszteket is, a "talpaló" rendőrök azonban mindössze egy emlékblokkot kaptak a munkájukért.
Mi történt aznap éjszaka a Szépművészeti Múzeumban?
A betörés idején a két riasztórendszer közül egyik sem működött. Két idős teremőr és három fegyveres, úgynevezett polgári fegyveres őr őrizte a múzeumot. Este 9 órakor végeztek az ellenőrző körúttal, minden rendben volt. Amikor három óra múlva újra elindultak, az olasz teremben felfedezték a képlopást.
A BRFK idegenforgalmi alosztályhoz tartozott a műkincsvonal, akkor még nem volt külön, műkincsekre szakosodott rendőri egység. A PS-nek egy neve elhallgatását kérő tiszt beszélt a történtekről. Vidéken volt, és a műkincslopás másnapja reggelén azzal ébresztették, hogy betörés volt a Szépművészeti Múzeumban, bemondta a rádió. A szokásos riadóláncon nem keresték, így csak este tért vissza Budapestre. A lakása leveles ládája tele volt üzenetekkel, hogy amint hazaér, azonnal jelentkezzen a szolgálati helyén, a IX. kerületi Nádasdy utcában. (Akkor még ott volt a TT-osztály.)
Bevonult. Onnantól kezdve gyakorlatilag éjjel-nappal a tetteseket keresték. A nyílt nyomozásban két rendőri egység dolgozott folyamatosan. A BRFK betörési alosztálya helyszínelt napokig, a TT-osztály idegenforgalmi alosztálya pedig a beözönlő információkat dolgozta fel. Az országos rendőrfőkapitány utasítása alapján minden ügy az országban, amiben külföldi, vagy külföldi szál merült fel, hozzájuk került. Információk ezreit kellett "lejárniuk".
Katalin eltűnt egy olasszal, apja keresni kezdte, Papa nem adta fel
Az ügy megoldásához vezető döntő fordulat Érden történt. Egy apa bement a városi kapitányságra, hogy eltűnt a 17 éves lánya, aki állítólag egy olasz fiatalemberrel ment el az országból. Akkoriban nagy divat volt Budapesten az úgynevezett digózás, a fiatal, csinos lányok és asszonyok jómódú olaszokra vadásztak a budapesti éjszakában.
Érdre, Katalin apjához az alosztály Papa becenevű, idősebb nyomozója ment el. (Nem tévesztendő össze a Papa fedőnevű nyomozóval - a szerző.) Meghallgatta a szülőt, majd visszatérve jelentést tett, mire azt mondták neki, engedje el a szálat, nincs benne használható információ. Papa azonban tudott arról, hogy a betörés helyszínén, a múzeum erkélyén egy olasz nemzeti színű kötözőzsineget és egy Olaszországban gyártott, eredetileg amerikai csavarhúzót találtak, így nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a lány tudhat valamit a betörésről.
A határnyilvántartásokból gyorsan kiderült, hogy Romániába ment Jónás Katalin és olasz barátja, lori Graziano.
Mivel operatív nyomozás - ügynökök bevetése, telefonlehallgatás - is zajlott, gyorsan kiderült, Graziano egy másik olasszal, október elején érkezett Budapestre, mindketten az olasz maffiák egyikéhez tartoztak. Őket követte néhány hét múlva három, idősebb olasz maffiózó.
Ám ne ugorjunk előre a történetben, térjünk vissza a szerelmes Katalinhoz, akinek meggyőződése volt, hogy olasz lovagja elveszi feleségül. Miután ez nem történt meg, visszatért Magyarországra. Mivel eltűnés miatt körözték, előállították a BRFK-ra.
Katalin beszélt, mint a vízfolyás, a magyar betörők is
Szinte azonnal bevallotta, hogy ő tolmácsolt az olasz megbízók és a magyar tolvajok között. Utóbbiakat letartóztatták, Kovács Gusztáv és Raffai József szintén vallottak, így Érd határából előkerült Raffaello képe, az Ifjú képmása, amit zálogként tartottak vissza a magyar betörők, ha a megrendelő nem fizetné ki a kialkudott húszezer dollár munkadíjat.
Raffai, Kovács és Jónás Katalin 1983 októberben ismerkedtek meg Ivano Scianti és Iori Graziano olasz állampolgárokkal. Együtt jártak szórakozni a budapesti éjszakába, és Katalin nem sokkal később Graziano barátnője lett. Amikor Scianti pénze fogytán volt, Raffai tizenhatezer forinttal kisegítette, míg Kovács segített értékesíteni a néhány nappal később érkező Giaccomo Morini értékes aranytárgyait.
Végül ötre bővült az olaszok száma, akik aztán elárulták a magyaroknak, hogy a Szépművészeti Múzeumot akarják megfosztani hét festménytől. A hét műkincs akkori áron másfél milliárd forintot ért - akkoriban kimondani sem nagyon tudták, hogy ez mekkora összeg.
Amikor Katalint előállították, a nyomozók nem találtak indokot az őrizetbe vételére. Szabadon sem hagyhatták, így ügyészi utasításra mégis őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba került. Mivel mindenben együttműködött, kintről hozathatott magának ételt, süteményt. A BRFK egyik irodájába bekötöttek egy telefonvonalat, ami az olaszok bérlakásának telefonalát vitte be a rendőrségre. A lány és az olaszok között ugyanis az volt a megállapodás, hogy bérlakás telefonján jelentkeznek majd esténként.
Katalint minden este felvitték a cellából a betechnikázott irodába, ahol fogadni tudta az Olaszországból érkező hívásokat. A beszélgetések alapján az olasz nyomozók elkapták a betörőbanda olasz tagjait, akiket Olaszországban állítottak bíróság elé.
Nem mindenkit ítéltek el, az állítólagos görög megbízók megúszták
Az Index beszámolója szerint Giacomo Morinit és Ivano Sciantit négy és fél évre, míg a banda másik három olasz tagját is több évi börtönre ítélték. A megrendelőként gyanúsított milliárdos görög étolajgyárost, Efthimiosz Moszkoklaideszt és testvérét azonban bizonyítékok hiányában nem tudták felelősségre vonni. A két görög mindent tagadott, és állította: még soha életükben nem hallottak Raffaellóról.
A Fővárosi Ügyészség Kovács Gusztávot különösen nagy értékre, társtettesként elkövetett lopással, devizagazdálkodás megsértésével és – tekintettel arra, hogy élettársát, B. Bélánét az alibijét igazoló vallomás megtételére bírta rá – hamis tanúzásra való felbujtással vádolta. Raffai Józsefet a képlopáshoz nyújtott bűnsegéllyel és a devizagazdálkodás megsértésével, J. Katalint bűnpártolással, míg B. Bélánét hamis tanúzással vádolta.
Kovács előbb elismerte a bűnösségét, majd visszavonta vallomásait, és azt állította, nem vett részt a képlopásban, csak a hetedik kép elrejtésében segédkezett. Állításainak ellentmondtak az ügyben elhangzott vallomások, a tárgyi bizonyítékok, saját korábbi vallomásai, amelyek teljes részletességgel számoltak be olyan körülményekről, amelyeket csak a tettes ismerhetett. Nem vette figyelembe a bíróság Raffai védekezését sem, aki arra hivatkozott, hogy nincs semmi része a képlopásban, és csakúgy, mint társa, mindössze a hetedik kép elrejtésében közreműködött. Ezzel szemben a bíróság megállapította, hogy Raffai részt vett az előzetes megbeszéléseken és terepszemléken, tehát erősítette társai szándékát; a büntetőjogi terminológia szerint pszichikai bűnsegélyt nyújtott a többieknek. Jónás Katalin pedig azzal védekezett, hogy csak a rejtjeles telefonüzenetek továbbítása után tudta meg, valójában miről volt szó. Ám korábban már elismerte, hogy ezt megelőzően is elmondta neki lori Graziano, hogy ők voltak a Szépművészeti Múzeumban elkövetett bűncselekmény tettesei.
Az ügyész súlyosbításért, Kovács és Raffai védői a büntetés enyhítéséért, a másik két vádlott védői felmentésért fellebbeztek.
A Legfelsőbb Bíróság 1984. október 3-án jogerős ítéletet hirdetett. Kovács Gusztáv büntetését tizenkét évre, Raffai Józsefét hét évre emelte, míg Jónás Katalinnak magatartási szabályokat írt elő, így folytatnia kell esti középiskolában megkezdett tanulmányait, rendszeres munkát kell végeznie, és eltiltották a szórakozóhelyek látogatásától is.
Mely műkincseket lopták el a Szépművészeti Múzeumból?
1., Esterházy Madonna
Raffaello, Rómába érkezése után festette 1508-ban. Az alkotás 200 évig Itáliában, többek között XI. Kelemen pápa tulajdonában volt. Az egyházfő 1720-ban ajándékozta III. Károly magyar királynak és Erzsébet Krisztina magyar királynénak. A királyi családtól később Mária Terézia kancellárjához, Wenzel Anton Eusebius von Kaunitzhoz került, akitől Esterházy Miklós József vásárolta meg, 1813 előtt. A kép az Esterházy-gyűjtemény részeként, 1865-ben Pestre került, ahol először a Magyar Tudományos Akadémia épületében, majd a Szépművészeti Múzeumban talált otthonra. Becsült értéke 1983-ban 20 millió dollár volt.
2., Pietro Bembo kardinális ifjúkori képmása
Raffaello 1503-1505 körül, Umbriában készült alkotása. A mű a 19. század elején került az Esterházy-gyűjteménybe. Itt Bernardino Luini, majd Perugino munkájának és Raffaelo képmásának tartották. A mű története során a modellt azonosították még Francesco Maria della Rovere urbinói herceggel, Pietro Bembóval, majd Estei Hippolittal. A festmény 1847-ben már restaurálásra szorult. Ezt Erasmus Engerth végezte el. Az Esterházy-gyűjtemény Pestre kerülése után, 1869-ben egy tűzeset miatt megsérült, ezért 1882-ben ismét restaurálni kellett. Becsült értéke 1983-ban 10 millió dollár volt.
3., Giorgione képmása
1508-ban készült festmény. A 17. században a velencei Bartolomeo della Nave-gyűjtemény része volt. Ezt követően Habsburg Lipót Vilmos főherceghez, majd császári tulajdonba került. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.
4., Női képmás
Jacopo Tintoretto 1550 körül készült festménye. A mű fontos a mester leányát Marietta Robustit ábrázolja. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.
5., Férfi képmás
Jacopo Tintoretto 1551-1553 körül készült műve. Valószínűleg Vilmos császár képtárából jutott Brüsszelbe, majd Bécsbe. Ezt követően Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő pozsonyi palotájában helyezték el. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.
6., Szűzanya hat szenttel
Giovanni Battista Tiepolo 1755 és 1756 között készült munkája. Pyrker János László egri érsek még velencei pátriárkaként vásárolta meg. Gyűjteményét 1836-ban a magyar államnak adományozta. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.
7., Pihenő szent család
Giovanni Domenico Tiepolo 1752 körül festett képe. Adományként került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Becsült értéke 1983-ban 1 millió dollár volt.
Kiemelt kép: Az olasz terem, ahonnan ellopták a hét műkincset 1983-ban (Forrás: Magyar Rendőr)
