Pesti Srácok

Gyárfás Tamás a PS-nek: életemben ekkora ütést nem kaptam, a bírói ítélet számomra olyan volt, mint egy atomcsapás

Gyárfás Tamás a PS-nek: életemben ekkora ütést nem kaptam, a bírói ítélet számomra olyan volt, mint egy atomcsapás

Amint az várható volt, mind a vádlottak, mind védőik, mind a vádhatóság megfellebbezte a Fenyő-gyilkosság kapcsán ma a Fővárosi Törvényszéken meghozott ítéletet. Gyárfás Tamást bűnsegédként 7 év fegyházra ítélte Póta Péter bíró, míg Portik Tamást felbujtóként életfogytiglani fegyházra. Az ügyészség Gyárfás esetében súlyosításért és a tényállás megváltoztatásáért – bűnsegédlet helyett felbujtás –, Portik esetében súlyosításért fellebbez, azért, hogy Portik ne 20 év, hanem hosszabb idő letöltése után szabadulhasson feltételesen. Az ügyésznő Gyárfás letartóztatását is indítványozta, amit a bíró elutasított.

Gyárfás Tamás a mai tárgyalás befejezése után az alábbiakat közölte a PestiSrácok.hu bűnügyi tudósítójával:

Ahogy arról ma beszámoltunk, a Fenyő-gyilkosság miatti perben a Fővárosi Törvényszéken Póta Péter bíró bűnösnek mondta ki Gyárfás Tamást mint bűnsegédet, és Portik Tamás perújrafelvételi eljárását sikeresnek minősítve bűnösnek mondta ki Portik Tamást mint felbujtót. Gyárfás Tamást 7 év fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés négyötödének letöltése után szabadulhat feltételesen. Ez – ha jogerőssé válik ez az ítélet – 5 év 6 hónapot jelent Gyárfás számára. Portik Tamást életfogytiglani fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban 20 év letöltése után szabadulhat feltételesen.

PestiSracok facebook image

Póta Péter összesen 6 óra hosszan indokolta szóban az ítéletét. Ebből kiderült: a bíró szinte mindenben osztotta a vádhatóság álláspontját, kivéve, hogy Gyárfás felbujtó lenne.

A Fenyő-gyilkosság miatti ítélet indokolása

A bíró a váddal megegyezően bizonyítottnak találta, hogy Gyárfás és Fenyő a sajtópiacon kiélesedett gazdasági ellentétei olyan szinten elmérgesedtek, hogy 1996-ban Gyárfás elhatározta: megöleti üzleti ellenfelét. Megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Tasnádi elvállalta a megbízást 12 millió forintért, amiből 6 milliót fel is vett, ám nem hajtotta végre a megbízást. Ezért fordult Gyárfás Portikhoz.

Póta Péter bíró hangsúlyozta: a Gyárfás és Fenyő közötti konfliktus olyan súlyos volt, hogy még Horn Gyula miniszterelnök is megpróbált közvetíteni közöttük.

A szóbeli indokolásban elhangzott: Gyárfás 1994-től ismerte az (olajozás zászlóshajójának számító – a szerző) Energol Rt. egyik tulajdonosát, Portik Tamást. Portik tőle bérelte a budai villáját. Gyárfás tudta Portikról, hogy az éjszakai életben hangsúlyos szerepet tölt be. Az ítélet szerint 1997-ben Gyárfás attól tartott, hogy az energolos kör az olajozás miatt börtönbe kerül, ezért nem az időközben megszökő Portikot, hanem Tasnádi Pétert bízta meg Fenyő meggyilkoltatásával. Tasnádi 12 millió forintért elvállalta, 6 millió forint előleget fel is vett, de nem hajtotta végre a megbízásban foglaltakat. Az, hogy ezután mikor bízta meg és hogyan az állítása és az amerikai hatóság szerint az USA-ban tartózkodó Portikot, nem szerepel az ítéletben (legalábbis a szóbeli indokolásban nem hangzott el).

Jogászok értékelése szerint a mai nap fő kérdése az volt, hogy lehet-e közvetett bizonyítékok alapján valakit elítélni. Az ítélet bizonyítja, hogy igen, lehet.

A szóbeli indokolás után a vádat képviselő Pappné Jenei Andrea ügyész emelkedett szólásra és közölte: Gyárfás esetében súlyosításért és a tényállás megváltoztatásáért – bűnsegédlet helyett felbujtás –, Portik esetében súlyosításért fellebbez, azért, hogy Portik ne 20 év letöltése után szabadulhasson feltételesen, hanem hosszabb idő letöltése után.

– közölte ezután Gyárfás Tamás.

Portik Tamás (k) vádlott a Fővárosi Törvényszéken 2023. június 16-án. A bíróság húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merénylet és gyermekkori barátjának 1999-es meggyilkolása ügyében első fokon. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Portik Tamás a felmentését kérte, visszautasítva a vádakat, ahogyan azt is, hogy a Prisztás- és a Boros-gyilkossághoz felbujtóként köze lett volna. Ehhez csatlakozott az új, megbízott ügyvédje is. (Portikot egyébként két ügyvéd is képviselte ma, az új, megbízott ügyvéd és a korábban kirendelt védő.)

Végezetül az ügyésznő Gyárfás letartóztatását is indítványozta szökés, elrejtőzés veszélye miatt, amit álláspontja szerint a vádlott anyagi hátterének köszönhetően könnyen meg is tudna valósítani.

Gyárfás Tamás kérte, hogy továbbra is védekezhessen szabadlábon, ha nagyon muszáj, akkor némi korlátozással. Póta Péter elutasította az ügyészség indítványát, és azt sem látta indokoltnak, hogy elrendelje Gyárfás bűnügyi felügyeletét. A döntéssel szemben az ügyésznő fellebbezett, így az nem jogerős.

Mint ahogy az ítélet sem: a Fenyő-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a per másodfokon. Kivéve, ha a fellebbviteli főügyészség jogi problémákat, például törvénysértéseket, mint a büntetőeljárásról szóló törvény előírásainak a megsértését tárja fel és vissza nem adják az ügyet elsőfokra.

Kiemelt kép: Gyárfás Tamás és védője, Zamecsnik Péter a törvényszék folyosóján. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.