Az arany dollárban kifejezett ára minden idők legmagasabb szintjére emelkedett. A közgazdászok találgatják ennek okát és nem tudják eldönteni, hogy az arany ennyire erős vagy a dollár ennyire gyenge? Egy biztos: az arany drágulásának fő nyertese Oroszország, a világ legnagyobb exportőre.
A koronavírus-válságnak és ennek következményeként kialakuló káosznak az arany az egyik nagy nyertese. A sárga fém ára dollárban kifejezve elérte a történelmi legmagasabb árát (unciánként több mint 2000 dollár) és úgy néz ki, hogy az emelkedés töretlenül fog folytatódni. Az arany árát hagyományosan unciában adják meg (1 uncia kb. 28 gramm). Néhány éve ez az ár 1000-1100 dollár körül mozgott.
Az utolsó kiugrás az árban 2001 szeptemberében volt, amikor ledőltek az ikertornyok. Akkor 1 uncia arany 1900 dollár be került, amit most meghaladott az árfolyam. New-Yorkban. De most más a helyzet, most nincs háborús krízis. Most pandémia van, lezárások és állami segélycsomagok. De az arany töretlenül megy felfelé, úgy, mintha háború lenne. Egyből az alapvető kérdés: most az arany ilyen erős vagy a dollár ennyire gyenge? Úgy tűnik, hogy az utóbbi válasz a helyes. Az aranytartalék helye és formája a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdések egyike
Az arany a tartalékképzésben már évtizedek óta tulajdonképpen a dollár vetélytársa. Egyes államok, jegybankok úgy tekintenek a sárga fémre, mint a dollár alternatívájára. Amikor az államok hosszútávú tartalékot igyekeznek kialakítani, akkor mérlegelik, hogy aranyban, vagy dollárban, esetleg más valutában helyezzék el a pénzüket. Manapság az országok jobbára az aranyat választják. A döntésben számtalan szempont játszik szerepet, mint például politikai motívumok.
Az elmúlt években Oroszország például szinte eladta az összes 10 éves amerikai államkötvényét, aminek fő indoka volt kialakult hidegháborús légkör. Moszkva nem bízik abban, hogy egy politikai válság idején kézhez kapná az amerikai értékpapírjait. Legutóbb az USA és Nagy-Britannia éppen Venezuelával játszotta el azt a játékot, hogy nem fizette ki a kormány pénzét. Egyszerűen lenyúlta Venezuela arany- és devizatartalékát, mondván, nem ismeri el az ottani kormányt törvényesnek.
Láthatjuk, hogy a tartalék helye és formája mindenhol a legfontosabb nemzetbiztonsági kérdések egyike. Az aranynak megvan az az előnye, hogy szinte bárhol tárolható és ezért könnyebb megakadályozni, hogy illetéktelenek rá tegyék a kezüket.
Inflációs félelmek
Másik baj a dollárral az infláció veszélye. Jelenleg a Covid-válság miatt az USA kormánya pénzgyártásba fogott. Rengeteg pénzt “nyomtattak” és ezt osztják szét a munkanélküliek és a bajba jutott cégek közt. Ennek hosszabb távú hatása ma még kiszámíthatatlan.
Lehet, hogy a világpiac simán felszívja ezt a hatalmas dollármennyiséget és alig fog inflációt okozni, de az is lehet, hogy nem lesz képes elnyelni a világgazdaság ezt a rengeteg pénzt. Vagyis, ha arra számítunk, hogy a dollár gyengülni fog, akkor aranyba menekíti a pénzét az, aki teheti.
Természetesen ilyenkor megindulnak azok a spekulációk, hogy a dollárkorszaknak vége és újra visszatér a világ az aranyalapra. És nehogy azt higgyük, hogy ilyen hangok csak Oroszországban vagy Kínában vannak, mivel ezen országok vetélytársai Amerikában. Magában a dollár hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban is létezik egy “arany párt”, vagyis olyan szakemberek és üzletemberek csoportja, akik szeretnék, hogy az USA-dollár árfolyamát ismét az aranyhoz kössék.
Nemrégiben például beválasztottak egy új tagot az amerikai jegybank, a FED vezető testületébe, aki az arany híve és Trump embere. Judy Shelton szerint egy új, a Bretton Woodsihoz hasonló egyezményre lenne szükség, hogy a globális monetáris politika keretrendszerét megreformálják – olvasható a Portfólió egyik cikkében.
Részben az aranysztenderd felújítása szerepel a céljai között, 2012-ben például arról írt, hogy egy globális jegybankra lenne szükség. A részletekről nem sokat árult el akkor, szerinte ennek a globális jegybanknak arra lenne jogosultsága, hogy a saját eszközeiből vásároljon, amelyek például az aranyhoz lennének kötve. Ráadásul a Bloomberg és a Wall Street Journal is arról írt, hogy Shelton lehet Jerome Hayden Powel potenciális utóda a FED élén, vagy „akár előbb is”.
Ki más mint Oroszország?
Az oroszországi hullámzó aranyexport első alkalommal haladta meg a földgáz kivitelét – mutatják az orosz Szövetségi Vámszolgálat és a központi bank adatai. A statisztikák szerint áprilisban és májusban az orosz bányászati társaságok 65,4 tonna aranyat értékesítettek külföldön 3,55 milliárd dollár értékben. Az orosz gázkivitel ugyanebben az időszakban 2,4 milliárd dollár volt. Előzetes értékelés szerint a 2020 második negyedévére a gázkivitel 3,5 milliárd dollár bevételt hozott Oroszországba – kevesebb, mint mindössze két hónap alatt az aranykivitelből származó bevétel. Tavaly Oroszország 5,7 milliárd dollár értékű aranyat exportált, szinte teljes mennyiségét az Egyesült Királyság vásárolta meg. Az adatok szerint az aranyexport Nagy-Britanniába érték szerint több mint tizenötszörösére nőtt, és elérte az 5,33 milliárd dollárt. Ez az orosz aranykivitel 93 százalékát tette ki, ami mutatja, hogy még mindig London a világ aranykereskedelmének központja.
Fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS