Pesti Srácok

Az ellenzéket továbbra sem érdeklik a vidéki emberek: polgármester-jelöltek helyett hídfőállásokat akarnak kiépíteni a kormány ellen

Az ellenzéket továbbra sem érdeklik a vidéki emberek: polgármester-jelöltek helyett hídfőállásokat akarnak kiépíteni a kormány ellen

Lassan a kampány finisénél járunk: érdemes megnézni, hogy a kormánypártok és az ellenzék milyen arányban indított jelölteket országszerte. A Fidesz által indított és támogatott polgármester-jelöltek száma 1136, míg az ellenzék ezzel szemben mindössze 286 polgármester-jelöltet tud felmutatni. Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét kérdeztük az arányok hátteréről, hogy vajon miért alakulhatott ez így, és az ellenzék milyen okokból nem foglalkozik a vidékkel, valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hídfőállások megszerzése az adott városok fejlődésére milyen hatással lehet.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy 2010-re az MSZP jórészt elvesztette vidéki bázisát; szinte megszűntek létezni olyan térségekben, ahol korábban meghatározó erő voltak. Jelenleg már csak nagyon kevés helyen tartják a pozíciójukat, és az utóbbi években még jobban erodálódott a népszerűségük vidéken. Deák elmondta, hogy 2010-2014 között a szocialisták helyét a Jobbik vette át, akik az MSZP-s bástyákat és szavazóik nagy százalékát is átcsábították magukhoz. Ez azonban pünkösdi királyságnak bizonyult az elemző szerint, hiszen a Jobbik pálfordulása oda vezetett, hogy ők is meggyengültek vidéken, a masszív bázisuk ugyancsak szétmorzsolódott. Ma már elmondható, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken is tartósan 10 százalék alá kerültek.

A tendenciák alapján a falvak, községek és kisebb városok nagy hányadában várható akár 60 százalék feletti fideszes siker, hiszen az összellenzék jelentősen visszaszorult a kisebb településeken és nem is koncentrálnak rájuk. Ezt bizonyítja az is, hogy rendkívül kevés saját jelöltjük van: a közel 1200 kormánypárti polgármester-jelölttel szemben még 300 indulójuk sincsen. Deák hozzátette, hogy nyilvánvalóan látszik, hogy az ellenzék minimális energiát fektetett a vidéki települések megnyerésére, hiszen minden erejüket Budapestre és több nagyobb városra koncentrálják.

A polgármester-jelöltek száma a kormánypártok és az ellenzék oldalán
PestiSracok facebook image

Deák Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy a Budapesten, illetve a nagyobb városokban elért ellenzéki győzelem hídfőállások kiépítését szolgálná, hogy minél több helyről támadhassák az Orbán-kormányt. Ezen kívül a vezető elemző azt is megjegyezte, hogy ezeknek az ellenzéki jelölteknek az elsődleges célja nem az, hogy a városokat fejlesszék és nyugalmukat biztosítsák, hanem hogy országos szintű politikai botrányokat kavarjanak. Annak is nagy az esélye, hogy Karácsony Gergely már 2022-re tekint előre, hogy ismét miniszterelnök-jelöltként mérethesse meg magát Orbán Viktor ellen.

Deák szerint az ellenzék vidéki hídfőállásainak megszerzése azért is fontos, hogy a kispesti szocialista modellt lemásolhassák és vidéken is alkalmazhassák. Ismert, hogy a kispesti szocialista Lackner Csaba azzal kérkedett, hogy aki nem tud több, mint 100 millió forintot ellopni az önkormányzat büdzséjéből egy év alatt, az tulajdonképpen hülye. Ezért ezek a bástyák a kormány elleni harcot és a saját anyagi jólétük megalapozását, a pénzügyi javak felhalmozását is szolgálná az ellenzéki jelöltek számára.

Fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.