Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerdán határozatot fogadott el a vallási gyűlölettel kapcsolatban. A lépés ugyanakkor aggodalomra adott okot a nyugati országok körében, amelyek szerint ezzel megkérdőjelezik az emberi jogok védelmének eddigi gyakorlatát.
A határozatot a Svédországban történt Korán-égetést követően Pakisztán terjesztette a testület elé az 57 országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) képviseletében. Egy iraki bevándorló június végén égette el a Korán lapjait egy stockholmi mecset előtt, ami hatalmas felháborodást váltott ki a muszlim világban. A határozat felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy derítsék fel és orvosolják azokat a törvényi hiányosságaikat, amelyek akadályozzák a vallási gyűlölet motiválta cselekmények megelőzését és üldözését.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió, amely elítélte a Korán elégetését, ellenezte a határozat elfogadását, azzal érvelve, hogy az sérti az emberi jogokat és a véleménynyilvánítás szabadságát. Mint hangsúlyozták, az OIC által kezdeményezett határozat inkább a vallási szimbólumokat, mintsem az emberi jogokat védi.
A határozat mellett 28 ország foglalt állást, 12 ország pedig ellenezte azt a szavazáson. Hét ország tartózkodott. A határozat elfogadását több ország képviselője megtapsolta. A szavazás után Halíl Hasmi, Pakisztán állandó ENSZ-képviselője azzal vádolta a Nyugatot, hogy csak szavakban áll ki a vallási gyűlölet megelőzése ellen. Mint mondta:
Egyes nyugati országok nem hajlandók elítélni a Szent Korán vagy bármely más vallási könyv nyilvános meggyalázását.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ahmed Sayed (Korán-égetés elleni tiltakozás Egyiptomban)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS