Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket – jelentette ki António Guterres abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott. Az ENSZ főtitkára szerint menthetetlenül elkorcsosult világunkat már csak egy új világkormány, az attól beköszönő világbéke és a globális alapjövedelem mentheti meg, mert az most már végképp tűrhetetlen, hogy vannak gazdag emberek, és vannak szegények is. Az intézkedéscsomag természetesen meggyógyítaná az emberiség jelenlegi legnagyobb kínját, a rasszizmust is.
A Nelson Mandela Alapítvány minden évben felkér egy jelentős személyiséget, hogy tartson előadást fontos társadalmi kérdésekről. Az előadást legtöbbször a néhai Nobel-békedíjas dél-afrikai államférfi születése napja környékén tartják meg. Guterres ezúttal nem a Dél-afrikai Köztársaságban, hanem online közvetítés keretében beszélt.
A Covid-19-et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk
– mondta az ENSZ főtitkára.
A fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot
– mutatott rá. António Guterres előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából.
A világ huszonhat leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé
– jegyezte meg.
Ezek az egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírusteszt készletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez
– mondta.
A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is
– állapította meg a főtitkár.
A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni
– szögezte le.
Erre a reformra tett néhány javaslatot: Guterres szerint új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és – talán – globális alapjövedelemmel. Ennek megteremtéséhez a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk.
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban több, mint a jelenlegi kétszeresére, évi háromezermilliárd dollárra kell növelni 2030-ra az oktatásra fordított összegeket. A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk, nem pedig az embereket
– vélekedett a politikus. Guterresnek az előadás után kérdéseket tettek fel. Az egyikre válaszul azt mondta: a fejlődő országoknak jelentős támogatásokra, egyebek mellett adósságeltörlésre volna szükségük; nem elég, hogy a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoport tagjai megállapodtak az országadósságok törlesztésének felfüggesztésében az év végéig. A főtitkár azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy alakítsa ki a globális kormányzás egy új modelljét, amelyben minden ország egyenlő jogokkal vesz részt.
Látunk elindulni egy új mozgalmat. Ideje kijavítani a múlt hibáit
– hangsúlyozta António Guterres.
Forrás: MTI/PS; Fotó: MTI/EPA/Cyril Zingaro
Facebook
Twitter
YouTube
RSS