Az EP öt pártja megfúrná a pedagógusok béremelését (is), levélben kérik Ursula von der Leyentől, hogy büntesse meg Magyarországot

Levélben fordultak az európa parlamenti kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez a státusz- és panasztörvény miatt, mert szerintük ez a két – egyébként még el sem fogadott törvény  – hozzájárul a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához hazánkban. Mindeközben Didier Reynders az unió jogérvényesülésért felelős biztosa Varga Judit, igazságügyi miniszerrel tárgyalt a magyarországi igazságügyi függetlenséggel kapcsolatos reformok áttekintése céljából, amit konstruktívnak ígért és állítólag technikai megállapodás született az igazságügyi csomagról. 

Bár Novák Katalin, köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra az új panasztörvényt és a pedagógusokra vonatkozó státusztörvény pedig még nincs elfogadva, máris akadnak olyanok, akik nagyon aggódnak amiatt, ami nálunk történhet, ha életbe lépnek ezek a törvények. Ilyenek az Európai Parlament bizonyos képviselő csoportjai, akik szerint minden eszközt be kellene vetni ahhoz, hogy ez a két törvény ne lépjen hatályba. Ennek érdekében közös levélben fordulnak az EB elnökéhez Ursula von der Leyenhez.

Érdekes módon ugyanazt a mantrát hallhatjuk a Brüsszelben aggódóktól, amit az itthoniaktól, mégpedig, hogy a státusztörvény nemcsak a tanárokat, hanem a diákokat is súlyosan érintené, az oktatás minőségére menne a változtatás.

A panasztörvénnyel kapcsolatban pedig az LMBTQ emberek jogai és véleménynyilvánításhoz való jogai sérülhetnek, amit az unió nyilván nem hagyhat. Az öt frakcióvezető véleménye szerint ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadná el a törvényeket, akkor Magyarország szembemenne azokkal a vállalásokkal, amelyeket az 5,8 milliárd eurós helyreállítási támogatáshoz és a 22 milliárd eurós felzárkóztatási alaphoz való teljes hozzáférése érdekében tett. Továbbá a jogalkotás minőségének javítására tett vállalásunkat pedig sérti szerintük, hogy a 97 oldalas státusztörvény tervezetnek nyilvános vitájára csak hat napot szán a kormány. Az eljárás ugyancsak sérti a „tanári hivatás vonzerejének javítására” tett magyar vállalást. Mindez lehetetlenné teszi, hogy a Bizottság a helyreállítási alapból kifizesse az első részletet, ha majd a kormány benyújtja a számlát, vélik a parlamenti politikusok.

A brüsszeliták tudják, hogy mi kell a magyar embereknek

Mivel úgy vélik a stáusztörvényben szereplő rendelkezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlásához vezetnének, ezért a kohéziós támogatások egy részének folyósítását ezek visszavonásához kell kötni, javasolják a frakcióvezetők, akik szerint a magyar jogállamiság veszélyeztetése miatt elindult hetes cikkelyes eljárás keretében a tagállami kormányoknak sürgősen ajánlásokat kell tenniük az Orbán-kormány számára. A levél írói éppen ezért felkérik az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt annak vizsgálatakor, hogy a közérdekű bejelentőkről szóló uniós irányelv magyarországi átültetése megfelel-e az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak.

Konstruktív tárgyalások folynak a háttérben

Mindeközben viszont Didier Reynders az unió jogérvényesülésért felelős biztosa tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszterrel a magyarországi igazságügyi függetlenséggel kapcsolatos reformok áttekintése céljából, amit konstruktívnak titulált.

Reynders úgy fogalmazott, hogy:

jól haladtak a technikai megbeszélések az uniós és a magyar fél között. A Bizottság további belső lépéseket tesz majd az elért eredmények elemzése érdekében.