Az EU nem is igyekszik úgy tenni, mintha jogszerű vagy legalább korrekt döntést akarna hozni a nekünk szerződés szerint járó uniós forrásokról

Bár Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bízik benne, hogy nyáron megérkezhetnek a 2021–2027-es évre vonatkozó uniós források, az Index informátorai szerint ez nem valószínű. Brüsszel ugyanis főként az igazságszolgáltatáson rugózik, de újabban problémájuk van egyes egyetemek alapítványi kézbe kerülésével, és még mindig szúrja a szemüket a gyermekvédelmi törvényünk is, amiről a magyar emberek népszavazáson döntöttek és azzal egyetértettek. Eddig azt ígérték, hogy ha a magyar kormány több feltételüket is teljesíti, akkor a teljes összeget megkaphatjuk, de hiába a korrekció, ma már még több elvárásnak kellene megfelelnünk. Mindeközben a huszonegy hazai egyetem rektora levelet írt az Európai Bizottságnak, mert egyik napról a másikra fagyasztották be a Horizont+ és az Erasmus programot a fejesek, szakmai egyeztetés vagy más demokratikus eszköz bevetése pedig fel sem merült bennük.

Bár az Európai Bizottság már mindent elfogadott decemberben, ami a 2021–2027-es időszak uniós büdzséjének előfinanszírozását illeti, eddig még egy forintot sem láttunk a nekünk járó összegekből. A hat éves időszakra 8226 milliárd forintot kellene kapnunk; ehhez számolódik még az a 3000 milliárd forint, amit az uniós helyreállítási alapból fagyasztottak be. A 2021–2027-es időszakra nyújtandó EU-s források 63 százaléka az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 23,7 százaléka az Európai Szociális Alapból, 12,1 százaléka a Kohéziós Alapból érkezne, valamint egy kisebb összeg az energiaátállást segítő Just Transition Fundból.

Az EB még szeptemberben azonban korrekciós feltételeket szabott, akkor “még csak” 17 pontot. Köztük volt az Integritási Hatóság létrehozása annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a hazánkba áramló uniós pénzek útját. A korrupcióellenes munkacsoport létrehozása is fontos volt – bár erre jelenleg az EU-ban nagyobb szükség lenne –, és az OLAF-fal való együttműködés erősítése is szerepelt a tizenhét pontban. Azóta viszont kitaláltak további pontokat, így a feltételek száma 27-re duzzadt. Ezek teljesítésének határideje pedig 2023. március 31.

Több szinten van probléma a kifizetésekkel

A magyar kormányzat tud már kifizetési igényt benyújtani, ugyanakkor a kifizetések továbbra sem érkeztek meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tagállami végrehajtási rendszer működhet ezeknek a meghitelezésével, viszont a magyar fél nem tud nagy volumenben számlákat benyújtani.

Az EB egyik legnagyobb problémája a bírói függetlenség kérdése, ami azért is érdekes, mert a magyarországi amerikai nagykövet, David Pressman volt az, aki két bírót rendelt magához “elbeszélgetésre”, továbbá sok más országtól eltérően Magyarországon nem a kormány nevezi ki a bírókat (nem úgy, mint például Németországban), hanem az Országos Bírói Tanács tesz javaslatot a személyükre.

A másik problémájuk újabban egyes egyetemek alapítványi fenntartása és az, hogy miniszterek voltak a kuratórium tagjai, de ők azóta már lemondtak annak érdekében, hogy ez ne legyen porbléma. Örökzöld téma továbbá a gyermekvédelmi törvény, amiről a magyar kormány kikérte az emberek véleményét egy népszavazáson és azzal a többség egyetértett.

A probléma az, hogy ezek az úgynevezett horizontális feltételek a kohéziós források közel 98 százalékát blokkolják. A tematikus feljogosító feltételek 45 százalékát viszont blokkolja Brüsszel, 55 százalékát nem. Az uniós források felhasználásának lebonyolítása közös munkamegosztáson alapszik. A tagállamok azok, akiknek a felelősségi köre alá tartozik a projektek kivitelezése és a források megfelelő helyre való eljuttatása, míg az ellenőrzés az Európai Bizottság hatásköre. Ebből vezethető le az is, hogy az uniós források blokkolásának feloldásához vezető folyamat első része a tagállami önértékelés, amire, ha minden igaz, március 31-ig sor kerül. Fontos, hogy ez a határidő nem kötelező, ha viszont később történik meg mindez, akkor értelemszerűen a kifizetések is később fognak majd megérkezni. Ezt követően azonban legalább három hónapot kell várni addig, amíg a Biztosok Kollégiuma elkezdi az egyeztetéseket, majd még akár több hónapos folyamat is vezethet a forrásokkal kapcsolatos döntésekhez, és csak ezután indulhatnak meg az utalások. Ezért mondják azt, hogy nem fog megérkezni a forrás nyárig.

Az egyetemek blokkolása

Derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy az EB a Horizont+ és az Erasmus programot sem támogatja tovább, legalábbis azokat, amelyek 2022. december 15. után esedékesek. A Horizont program azért is különösen visszás, mert a magyar egyetemek így nem tudnak lebonyolítani külföldi egyetemekkel közös kutatásokat. Ez óriási érvágás a magyar felsőoktatás versenyképessége szempontjából, és az oktatók, valamint a diákok külföldi orientációját is felerősítheti. A magyar kormány azonban ígéretet tett arra, hogy az uniós források helyett finanszírozza a csereprogramokat.

A rektorok levelet küldtek Ursula von der Leyennek

Az alapítványi egyetemekkel Brüsszelnek a fő problémája az volt, hogy azok pártpolitikai alapon működnek, hiszen a kuratóriumi tagok között politikusok vannak. A miniszterek éppen ezért lemondtak erről a posztról. A magyar egyetemek közül pedig 24-en levelet írtak az EB elnökének, Ursula von der Leyennek, mert felháborodtak azon, hogy úgy született döntés ezekben az ügyekben, hogy az érintett egyetemekkel erről semmilyen szakmai vagy más egyeztetés nem volt.

Az Európai Bizottság Erasmus és Horizont programokat érintő felfüggesztése korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát, a hallgatókért, oktatókért, kutatókért folyó egyetemek közötti nemes versengést, az adott egyetemi közösség polgárai az Unió másodrendű polgárai lettek, ezzel súlyosan sértve az uniós polgárok közötti egyenlőség elvét

– írták a levélben.

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze