Pesti Srácok

Az Európai Bizottság belekötött az autóalkatrész-gyártó üzemünk terveibe

Az Európai Bizottság belekötött az autóalkatrész-gyártó üzemünk terveibe

Az Európai Bizottság kedden közölte, hogy az észak-magyarországi új autóalkatrész-gyártó üzem építésének támogatására irányuló magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak. A testület még 2022-ben indított vizsgálatot az ügyben.

Magyarország 2021-ben értesítette az uniós testületet, hogy 43,76 millió euró (17 milliárd forint) összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban, Felsőzsolcán tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósulna meg.

Az Európai Bizottság 2022-ben vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Magyarország által nyújtani szándékozott állami támogatás összhangban van-e az uniós szabályokkal.

A bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy hátrányos helyzetű régiójában, mindazonáltal kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.

PestiSracok facebook image

Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges. Választ keresett arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a térségben.

A vizsgálat eredményei

A vizsgálat alapján a testület arra a következtetésre jutott: Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra telepítésében. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a kedvezményezett az állami támogatás figyelembevétele nélkül döntött a magyarországi beruházás mellett, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a beruházás máshol valósulhatott volna meg.

– áll a bizottsági közleményben. Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a regionális támogatásnak arra kell ösztönöznie egy vállalkozást, hogy hátrányos helyzetű területen kiegészítő tevékenységet végezzen.

– tette hozzá az uniós biztos.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Kovács Tamás (illusztráció)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.