Nagy port kavart Olaszországban az Il Giornale cikke, ebben arról írnak, hogy egy kínai tudóscsoport 2015-ben olyan kísérletbe kezdett, amelynek eredményeként egy szupervírus jött létre. A Twitteren egyre több olyan bejegyzést olvasni, amiben azt fejtegetik, hogy a koronavírus-járvány nem a véletlen, hanem tudományos munka eredményeként szedi áldozatait világszerte. Mások persze ezt a gondolatmenetet egészen egyszerűen “összeesküvés-elméletnek” tartják. Mindenesetre mégis érdekes a témát annak fényében vizsgálni, hogy a RAI- olasz állami televízió 2015. november 16-án, a Leonardo című tudományos ismeretterjesztő műsorban azt mutatta be, hogy kínai kutatók denevérekből nyert koronavírus-fehérjét oltottak SARS vírusba, majd egerekbe, akut tüdőgyulladást okozva. Ezzel a kísérlettel pedig egy olyan szupervírus jött létre, amely az embert is megtámadhatja. A műsorban az is elhangzott: “természetesen a labor zárva marad és kizárólag tanulmányos célokra használják, de felmerülhet kérdésként az, hogy vajon érdemes-e csak a kutatás kedvéért egy ekkora fenyegetést kreálni és kockáztatot vállalni?” (Portálunk természetesen nem száll be a közösségi médiában tonnaszámra terjedő összeesküvés-elméletek gyártásába, csupán bemutatjuk, hogy a mértékadó olasz médiát foglalkoztatja egy újrafelfedezett tudományos riport.)
Öt évvel ezelőtt kínai tudósok egy csoportja meglehetősen nagy vitát kiváltó kísérletbe kezdett – minderről az olasz RAI állami televízió számolt be 2015 novemberében. A kutatók a patkósdenevérek családjából nyert koronavírus- fehérjét az akut, de nem halálos tüdőgyulladást okozó SARS- vírust hordozó egerekbe oltották. Feltételezték ugyanis, hogy ez a fehérje megtámadhatja az embert – a kísérlet ezt igazolta is. A kutatások során bebizonyosodott: az ShCo14 – molekula lehetővé teszi, hogy a koronavírus az ember légzőszerveihez tapadva a tüdőgyulladás tüneteit váltsa ki. A kutatók szerint – akik mérnöki becslések alapján vonták le a konzekvenciát – az így előállított vírus közvetítő nélkül is megfertőzheti az embert. Ez volt az a pont, ami sok vitát váltott ki, az USA is felfüggesztette a vírusra irányuló kutatások finanszírozását, ez azonban nem állította meg a kínai tudósokat abban, hogy folytassák munkájukat.
A kísérlet számos kérdést vetett fel és megosztotta a tudományos élet szereplőit is. Volt olyan tudóscsoport, amely azt hangoztatta, hogy a kísérlet/kutatás emberi fajra vonatkozó veszélyessége elhanyagolható és inkább előnyökkel jár, mintsem veszéllyel. Mások pedig azt hangsúlyozták, hogy óvatosabban kell bánni az olyan organizmusokkal, amelyek könnyen kicsúszhatnak a laboratóriumok ellenőrzése alól.
Fordította: Miklósi Klára, a videó magyar változatát készítette: László Petra/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS