Az olimpia utolsó kikötője a békének – Schmitt Pál és az Öreg

A „ne ellenségeket, barátokat gyűjts!” elvet a politikában is alkalmazta Schmitt, persze nem mindig sikerült. Köztársasági elnökként a balliberális oldalról mindjárt politikai támadások össztüzébe került, elindult ellene a lejáratás. Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a kétharmados többséggel, nagy társadalmi támogatással rendelkező Fidesz–KDNP pártszövetség által megszavazott parlamenti törvényeknél soha nem tagadja meg az aláírást. Így aláírta a Nemzeti Összetartozásról és a kettős állampolgárság engedélyezéséről szóló törvényt. A legjelentősebb törvény, amit aláírt, természetesen az Alaptörvény volt, amely több mint hatvan év után végre nem kommunista örökségként határozta meg az alkotmányosságunkat, a jogállamiságunkat, és a süllyesztőbe hajította a ránk erőltetett sztálini törvényeket.

Az Európai Parlament egykori alelnökeként úgy látja, hogy 2010 óta eldurvult az EU-ban a közbeszéd. Magyarországot csak azért támadják, mert védi Európa határait, nem akar országában migránskvótát elfogadni, migránsgettókat létrehozni, és amiért a magyar keresztény akar maradni, meg akarja őrizni identitását, hagyományait, meg akarja élni történelmi múltját.

Nem véletlen, hogy az EU tagállamainak többsége támadja a magyar kormányt a békepártisága miatt is. Schmitt Pál úgy látja, hogy az Európai Unió már nem a régi: a korrupciónak, a Soros által lefizetett parlamenti képviselők ámokfutásának következményei nincsenek, mégis, előbb-utóbb a megtagadott uniós pénzeket meg fogjuk kapni. A jövőre esedékes fél éves uniós elnökséget sem tudják elvenni, se a magyaroktól, se a lengyelektől. A volt köztársasági elnök Magyarország helyzetét egy hánykolódó, de nem süllyedő hajóhoz hasonlította. Mint mondta, Magyarország nem fog elsüllyedni, ki fogja húzni magát a bajból.

A sportról szólva az olimpiai és világbajnok párbajtőröző elmondta, hogy 2010 óta a magyar sportélet rendkívül gyorsan fellendült. A kormány kötelezővé tette az iskolákban a mindennapi testnevelési órát (az SZDSZ-es Magyar Bálint száműzte a mozgást az iskolákból), aminek célja az egészséges ifjúság, egészséges nemzet megteremtése. A stadionépítéseket fontosnak tartja, mert nemcsak a fővárosban, de vidéki városainkban is nagyon leromlott állapotban voltak ezek a létesítmények. Ezek közösségi helyszínek, ahol nemcsak futballozni lehet. De épültek ezenkívül uszodák, iskolai tornatermek, edzőtermek. Schmitt nagyon örül, hogy az atlétikai stadion megépült, a világbajnokságot nálunk rendezhetik, bár ezt is támadta a balliberális ellenzék.

Nagy hiba – fejtette ki –, hogy egyes politikai csoportosulások, mint például a Momentum megakadályozta a nyári olimpia hazai megrendezését. Jövőre Párizsban lesz olimpia, ahol még nem döntötték el, hogy az orosz és fehérorosz sportolók milyen feltételek mellett vehetnek részt a versenyen. Az már biztos, hogy himnuszt nem játszanak nekik, és nem viselhetnek nemzeti színeket sem. Pedig – hangsúlyozta Schmitt Pál – az olimpia utolsó kikötője a békének. Ez ismét nehezen jön létre, hasonlóan a moszkvai és a Los Angeles-i olimpiákhoz; ott is eltiltottak sportolókat. Az augusztusban megrendezendő hazai atlétikai világbajnokságon az angol világszövetségi elnök nem engedélyezi orosz és fehérorosz sportolók részvételét.