A némaság törvénye - Az Öreg vendége Felvidékről Somogyi Alfréd lelkész

Az Öreg vendége Somogyi Alfréd felvidéki -Apácaszakállas- református lelkész, a komáromi Selye János Egyetem teológia tanára beszél a büntető törvénykönyv létrejöttének hátteréről. A Szlovák Földhivatal és a Szlovák Erdőgazdaság 2018-tól elkezdte a Benes dekrétumokra hivatkozva átírni, államosítani azokat a Pozsony környéki földeket, amelyeknek nem volt rendezett tulajdonviszonyuk, de bizonyíthatóan magyar vagy német tulajdonban voltak a háború utáni években. 

Az Öreg: Félnek a Szlovákiában élő magyarok

Félő -magyarázta a református lelkész-, hogy ezt az újjáélesztett törvényt bármikor alkalmazhatják a valóságban is az egész dél-szlovákiai magyarságra. Somogyi Alfréd úgy látja, hogy a Benes dekrétum 143 paragrafusa -ebből 13 érinti a magyarokat és németeket- mélyen érintette a kisebbségben élő magyarokat 1945 után: megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, több mint hatvanezer embert a kollektív bűnösség alapján Csehországba deportáltak, 1950 szeptemberében nyíltak meg csak a magyar anyanyelvű iskolák és 200 ezer magyarnak - lakosságcsere - kellett elhagynia a szülőföldjét. Félnek a Szlovákiában élő magyarok, - erősítette meg a református lelkész - hogy ez az etnikai tisztogatás megismétlődhet, pedig úgy látszott, hogy a megbékélés eljött, főként, hogy az utóbbi időben Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök szorosan együttműködése miatt a politikában. 

Beszélünk még a kisebbségi magyarság széthúzásáról, arról, hogy Duray Miklós halála s pártszövetségének széthullása óta a magyarok nem kerültek be a szlovák parlamentbe. Pedig fontos lenne az erős érdekképviselet a parlamentben is. Somogyi Alfréd úgy látja, hogy a magyarok összefogását újra fel kell építeni és dolgozni kell azon, hogy a némaság törvényét  a jó szomszédság, a politikai szövetség jegyében módosítani lehet.