Pesti Srácok

Az osztrákok gázprobléma-megoldási kísérlete nem kicsit akasztotta ki a bajorokat – Német–osztrák konfliktus lehet a gázügyből

Az osztrákok gázprobléma-megoldási kísérlete nem kicsit akasztotta ki a bajorokat – Német–osztrák konfliktus lehet a gázügyből

Az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium még kedden közölte, hogy augusztus 1-től el kell kezdeni feltölteni a Salzburg melletti haidachi földgáztárolót, amelyért a rendszer műszaki üzemeltetőjeként a RAG Austria AG a felelős. A Mandiner arról ír, hogy ennek a megoldásnak több pikantériája is van: többek közt az, hogy ezt a tározót eddig a Gazprom használta és ebből mostanáig csak a bajorok kapták a földgázt.

A Mandiner emlékeztet, hogy az orosz Gazprom-csoport Haidachban lévő tárolója üresen állt az orosz invázió óta, ezért az osztrák kormány olyan jogszabályt fogadott el, amely szerint Ausztriában minden tárolót igénybe lehet venni: a gáztörvényben rögzítette a „használd vagy elveszíted” elvet. Ennek alapján az orosz állami Gazprom cég elvesztette a Haidachban (Salzburg) található gáztároló használati jogát. A salzburgi tározó március vége óta áll üresen. Az üzemeltetéssel megbízott cég már megkezdte a kapacitások forgalmazását. Az E-Control szabályozó hatóság most a tárolókapacitások egy részének – összesen 14 terawattóra (TWh) üzemi gázmennyiség – forgalmazásával bízta meg a RAG Austria együttműködő céget. Ez Haidach kapacitása kétharmadának felel meg.

Leonore Gewessler osztrák klímavédelmi és energiaügyi miniszter már korábban úgy érvelt, hogy teljesen jogos az a célkitűzés, hogy Ausztriában minden tároló megteljen; ezért döntöttek úgy, hogy az osztrák területen lévő összes gáztárolót be kell kapcsolni a hálózatukba. Viszont az ausztriai Haidachban található gáztároló eddig elsősorban Bajorországot látta el, amihez most Bécs is hozzáférést akar, és ez kiverte a bajoroknál a biztosítékot – jegyzi meg a Mandiner cikke. Azt is hozzáteszik, hogy a haidachi Európa egyik legnagyobb gáztárolója, amely 2,9 milliárd köbmétert képes befogadni. Markus Söder (CSU) bajor miniszterelnök kijelentette, hogy a tároló közelgő csatlakozása az osztrák hálózathoz érintheti a fogyasztók érdekeit, különösen Dél-Németországban.

PestiSracok facebook image

– jelezte.

Leonore Gewessler osztrák klímavédelmi és energiaügyi miniszter azzal próbálta enyhíteni a konfliktust, hogy azt állította: lépésük nem jelenti azt, hogy az egyik ország el akarja venni a gázt egy másik országtól.

Forrás: Mandiner; Vezető kép: globeecho.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.