Soha?

A 2016-os óév utolsó napjaiban a magyar belpolitikát egyvalami tartotta izgalomban a súlyának megfelelően: Medgyessy Péter, volt szocialista miniszterelnök az ATV-ben azt találta mondani, hogy kormányváltás csak abban az esetben történhet meg, ha az MSZP, a DK és a Jobbik összefog. Szokás szerint az érintett pártok elhatárolódtak, tagadtak, szörnyülködtek.

A Jobbik szerint teljes agyrém Medgyessy Péter felvetése. Mirkóczki Ádám kijelentette, bukott gazemberrel, tolvaj párttal vagy politikussal nem akarnak összefogni. Az MSZP hivatalosan nem reagált a volt szocialista politikus szavaira, de a szocialistákhoz közelállók kizártnak tartják, hogy egy ilyen összefogás összejöjjön. A balliberális kis ellenzéki pártok közül az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor nem régiben kifejtette: „a mi politikai identitásunkkal ellentétes, hogy a megosztó Gyurcsány Ferenccel közös listán induljunk”. Gyurcsány viszont arról beszélt, nem tudja kizárni, hogy a kétharmados törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők, mert ő akár az ördöggel is szövetkezik. Haraszti Miklós, volt SZDSZ-es politikus azt javasolta, hogy a Fideszen kívül az összes politikai erő - tehát a baloldal és a Jobbik együtt - közösen kényszerítse a kormányzó pártokat egy arányos választási rendszerben lebonyolított voksolásra.

Egyszóval: a miniszterelnökként sikertelen Medgyessy Péter felvetésére dühös elhatárolódás a válasz.

Pedig a magyar politikatörténetben nem különleges a tagadás, a soha, és utána rendre az ellenkezője történik, a letagadott forgatókönyvet valósítják meg a szereplők. Ki ne emlékezne az antikommunista SZDSZ-re, akiknek politikusai 1994-ben mégis összeálltak a hatalomra kerülés érdekében az MSZP-vel. Az MDF-kormány előre látható bukása és a választások előtt hónapokkal Kis János, a szabaddemokraták fő ideológusa tárgyalt a fúzióról Nagy Sándor egykori szakszervezeti vezetővel, a Horn-kormány későbbi gazdasági csúcsminiszterével. Magyar Bálint nagy hangon nyilvánosságra hozta, hogy az SZDSZ olyan kormányba nem lép be, ahol egy pufajkás a miniszterelnök, majd Horn Gyula kormányában oktatási miniszter lett. Kuncze Gábor belügyminiszter és még jónéhány szabaddemokrata politikus fontos pozíciókat töltött be az 1956-os forradalom- és szabadságharc egyik leverőjének kormányában.

Ennyit az SZDSZ rendszerváltó szerepéről és arról, hogyan árulta el ez a párt a rendszerváltozást.

A hatalmat akarták csak, és ennek érdekében a kommunisták szellemi utódaival, sőt, magukkal a kommunistákkal együtt beültek a bársonyszékbe. Ezért nem kell hangoztatni, hogy soha. Velük kapcsolatban soha ne mondjuk, hogy soha! Erre mondta Orbán Viktor abban az időben, hogy összenő, ami összetartozik. Medgyessy Péter ajánlata tehát nincs messze a valóságtól. Hiszen megtanulta a saját bőrén, hogy a saját pártja, az MSZP bárkit elárul egy tál lencsénél többért, a hatalomba maradásért cserébe bármilyen árat hajlandó megfizetni az SZDSZ-nek. Így kapott az ország egy olyan politikust Gyurcsány Ferenc személyében, aki neoliberális, még balliberálisabb, mint az eredeti SZDSZ és gyökereiben – mint volt KISZ funkcionárius – magával hozta mindazt a rosszat, amit az MSZMP képviselt: a mohó hatalomvágyat, a haza kiárusítását a külföldi multik általi pártkasszába való visszacsorgatás kedvéért. Ne felejtsük, a most aggódó tekintettel figyelt uniós felzárkóztató pénzek kontroll és legfőképpen látható eredmény nélkül folytak ki, cserébe 10-10 százalékot visszacsengettek blumen (MSZP) és vogel (SZDSZ) címszó alatt. A Jobbik szörnyülködése, tiltakozása egyenesen nevetséges. Hiszen már most számos helyen összefogtak Vonáék a szocialistákkal. Ez történt Tapolcán, Gyöngyösön és Szentendrén. De a parlamentben is számos esetben szavaznak együtt a szocialistákkal.

Ennek legeklatánsabb példája, hogy nem szavazta meg a Jobbik a kötelező kvóta elleni alkotmánymódosítást.

Összegezve, a mérhetetlen hatalomvágy, az Orbán-fóbia a szélsőbal és a szélsőjobb, azaz a bal-jobb összefogását fogja eredményezni a 2018-as választásokra. Ez pedig, azaz az MSZP, a Jobbik, a DK összefogása valódi káoszt hozhat Magyarországra. Egy kilúgozott szocialista párt, egy identitászavaros Jobbik és egy mérhetetlenül hataloméhes, etikátlan Demokratikus Koalíció, melynek vezetője egyszer már a gazdasági csőd szélére vitte az országot. Három ilyen párt szellemisége, összetétele a magyarság jövőjét veszélyezteti.