Ellenállás
Gyurcsány Ferenc meghirdette az Ellenállás! mozgalmat, aminek keretében addig az utcán maradnak, amíg le nem mond Orbán és a kormánya. Ennél szánalmasabb „forradalom” még nem nem volt a magyar történelemben.
De itt nem álltak meg, egy hordóra ragasztott Orbán-képet ütöttek bottal, hátha attól megsemmisül a kép eredetije. Néhány tucat fanatikus rohamnyugdíjas ment el a kormánybuktató eseményre, ami még magyar ellenzéki viszonylatban is kínosan kevés. A Demokratikus Koalíció ezután azt közölte, a következő napra már el is marad az esemény.
Eddig tartott a lelkesedés, a kitartás.
De ez nem volt elég. Gyurcsány a múlt hét végén még fellépett veszett, kádárista nyugdíjasaival Szegeden is, Botka szocialista városában. Ott egy jót cigányoztak. Az egyik állampárti, DK-s nyugdíjas
„szarházi cigány”
jelzővel illette azt az idős, mozgássérült férfit, aki kritizálni merészelte idült állapotú prófétájukat, Ferenc testvért.
Most is kiderült, hogy kik az igazi rasszisták, antiszemiták. Azokat is a baloldalon kell keresni.
Nem véletlen, hogy az indulatok egymásnak feszültek, miután az ország legnépszerűtlenebb, a hitelességét 12 éve elvesztő, a megszorításokkal és a hazugságokkal összeforrt Gyurcsány nevű politikusa eleve taszítja nemcsak a kormánypárti, de a bizonytalan szavazókat, sőt, még az ellenzéki szimpatizánsok jó részét is. Botka László politikai pályája is lefelé ível, össze is találkoztak a talajszinten.
A balliberális ellenzék és a Jobbik jelentős része valóban elvesztette a realitásérzékét.
Amellett, hogy a Sargentini-jelentés megszavazásával el kell viselniük a hazaáruló minősítést, 56-os forradalmároknak képzelik magukat. Nem elég, hogy első tüntetésükkel beszennyezték a Bem teret, Bem apó lengyel-magyar szabadságharcos emlékét, hanem odarondítottak az 1956-os forradalom-és szabadságharc első nagy tömegtüntetésének színhelyére is. Ez a szerencsétlen Horváth Csaba szocialista politikus az Orbán-kormánnyal szembeni ellenállásukat 1956-hoz hasonlította, sőt azzal fenyegetőzött, hogy mivel demokratikus úton nem lehet a jobboldalt, a nemzeti oldalt leváltani, így nem jöhet más, mint 1956. Szeretne újra vért látni a pesti utcákon? Hol él ez az ember a többi, kisszámú nemzetietlennel? Biztos Magyarországon? Milyen magyarok ezek?
Még a kisiskolások is tudják – remélem –, hogy egy nép kelt fel ötvenhatban a kegyetlen, kommunista diktatúra ellen, amit tetézett a szovjet katonai megszállás. Ahhoz, hogy forradalom legyen valahol, ahhoz tömegmozgalom kell, amit sok száz diktatórikus, emberellenes intézkedés előz meg. De ilyen ma nincs.
Aki ezt mondja, az hazudik.
Ma demokráciában élnek az emberek, szólás -és sajtószabadság van, jogállamban élünk, független bírósággal, négy évente szabad választásokkal. Mi ellen akarnak Horváth Csaba, Gyurcsány Ferenc és társai felkelni? Ehhez a lázadáshoz maximum néhány vérgőzös, egykori pufajkás és munkásőr nyugdíjast tudnak összeszedni.
Megjegyzem életükben ilyen jól nem éltek. Főként ők. Nyugdíjuk biztosított, az ingyenes egészségügyi ellátásuk az európai színvonal felett van, és ha bajban vannak, segélyben is részesítik őket. Gyermekeik, unokáik a legmagasabb családi kedvezményben részesülnek, nem kell kisnyugdíjasként segíteni őket.
Mikor volt ilyen dolguk az elégedetlenkedőknek?
Kívánom, hogy éljenek csak Sargentini hazájában, Hollandiában, vagy Belgiumban, Luxemburgban, vagy akár Franciaországban, ott komoly meglepetésekben lenne részük, ha nem a felső tízezerhez tartoznak.
Ellenállók ellenálljatok! Jól fizetett provokátorok provokáljatok! Kollaboránsok kollaboráljatok! Kultúrharcosok – Alföldi Róbertek – hazudjatok továbbra is Nyugaton, hogy itt elnyomás van! Hazudjátok azt, hogy itthon nem szerepelhettek, nem játszhattok, nem lehettek színház és egyéb művelődési intézmények igazgatói.
De ne állítsátok be magatokat hazafiaknak, mert hazaárulók vagytok!
Ezt ki kell mondani feketén-fehéren! Akik Magyarország ellen dolgoznak, azok hazaárulók.
Ugyanakkor nem érdemes a tűzzel játszani. A demokrácia türelme is véges, az alkotmányos törvényt be kell tartani mindenkinek. Szokjátok meg, tanuljátok meg – most nincs nácinémet, szovjet, brüsszeli katonai megszállás –, hogy itt a nép többsége dönt szabad választások útján. S ez így lesz évtizedekig. Vége a balliberális kisebbség uralmának. Akár tetszik, akár nem. A magyarok magyarként akarnak élni egy szuverén államban és meghalni.
