Többé nem ébredhetünk együtt Máté T. Gyulával, nem kuncoghatunk fanyar humorú, pengeéles írásain.
A Magyar Hírlapnál ismertem meg a halk szavú, csendes külpolost, aki cikkeiben rendre halálpontos elemzéseket adott az aktuális külpolitikai kérdésekről. Hamar összebarátkoztunk, és hamar a külpolitikai rovat vezetője lett. Köztudott volt, hogy a Magyar Hírlap nagyon gyorsan váltott át szélsőliberális lapból polgári, jobboldali, konzervatív napilappá. Sok, régi baloldali munkatárstól megváltunk, de Gyuszitól nem.
Gyuszi igazi baloldali volt és maradt.
A család szocialista hagyományát soha nem adta fel, a T betű emlékeztetett arra, hogy valójában ki ő. Talán ezért is jobban látta, hogy ez a magyar baloldal, az MSZP-től a Demokratikus Koalícióig egy haszonleső társaság, akiknek semmi köze sincs Magyarországhoz, a hazához és a baloldalhoz.
Máté T. Gyula magyar volt, magyar újságíró.
A PestiSrácok.hu-n teljesedett ki. Óriási rajongótábora volt, a napi írásait általában kétezren megosztották. A Kávé mellé igazi mikroelemzéseket adott a balliberálisok aljasságairól, hazaárulásairól, az európai szocialisták és zöldek eszement politizálásáról, az Európai Néppárt liberalizálódásáról, ami ha folytatódik, Európa vesztét fogja okozni. Utolsó írása is Sargentini és társai gazemberségéről szólt. Szokatlanul röviden írt Látványparti Brüsszelben címmel. Már akkor nagyon beteg volt...
„Nagy örömünnepet csaphattak az Európa Parlamentben a tegnapi Sargentini-jelentés után. Gondolom Don Perignon pezsgőt is bontottak, szarvasgombával. Aztán elmentek wellnesselni. Majd elviszik az EP képviselőket állatkertbe. Vesznek nekik felfújható lufikat, mégis demonstrálni kell Brüsszelnek és Strasbourgban, hogy nekik vannak kizárólagos jogaik.Ők a legtökéletesebbek, legkreatívabbak. Bármikor jár nekik okostelefon, nagyon menő ötcsillagos törölköző, vagy bármi, ami elvihető a szállodából. Vagy bárhonnan.Az Európa Parlament irányító hihetetlenül nagyképűek egymásra.Judith Sargentini például tegnap azt mondta Brüsszelben: hibátlan vagyok!Ugyanezt csinálták a többiek is.Vannak ilyen tévképzetek…”
Máté T. Gyula írása volt a hibátlan, a tökéletes. Pótolhatatlan lesz, mert az ilyen groteszkeket – a régmúlt nagy újságírói stílusát – kevesen fogják tudni utánozni.
Gyuszi élete igazi újságíró sors volt. Mindene volt a munkája, mérhetetlenül érzékeny, hiú emberként élte életét, de volt mire. Igazán mély műveltségű, széles tájékozottsággal rendelkező ember volt. Humanista volt, aki soha nem alázott meg senkit sem, távol állt tőle a belvárosi, gonoszkodó, hazudozó, a valóságot megmásító stílus. Fiatal kora ellenére a klasszikus, hagyományos magyar újságírói magatartást követte.
Mostanában egyre több barátunk megy el idő előtt. Máté T. Gyula is barátunk volt a baloldalisága ellenére. Ő szerette a magyarságát és nem gyűlölte.
Drága Barátom, nyugodj békében, ott fent az égi kávézóban, ahová egyszer mindannyian beköszönünk. A PestiSrácok. hu összes munkatársának nagyon fogsz hiányozni.
