A keresztyén élet dinamikája a szabadulás a “világi kötöttség fogságából” és az odafordulás a világ és “embertársunk felé”. Erről beszélt Balog Zoltán református lelkész, püspökjelölt szombaton, a reformáció emléknapján, a csömöri református templom megépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten.
Balog Zoltán igehirdetésében kiemelte: a reformátorok vallották, és “mi is valljuk”, hogy az újjászületett ember Isten igéjének teremtménye, az egyház pedig az “Ige, Isten szava által teremtett közösség”.
Keresztyén szabadságunk záloga a bizonyosság, hogy az ember a létét és megmaradását nem valamilyen véletlennek, determinációnak, a természet törvényének, hanem Isten akaratának, az ő teremtő igéjének köszönheti. Ez a bizonyosság szabadít meg bennünket minden világi kötöttség fogságából, és ez fordít a világ felé, embertársunk felé szabad szeretetben
– fogalmazott. Hozzátette, ezt ismerték fel elementáris erővel, és ezt hirdették a reformátorok. Nem új dolgot fedeztek fel, “nem reformerek voltak, hanem visszahívók, visszatérők”. Ők azok, akik visszahívtak és “azóta is visszahívnak bennünket az egyetlen alaphoz”: Isten teremtő és újjáteremtő igéjéhez.
Nem újdonság ez, és mégis mindig új: ezt hirdette Ézsaiás próféta, ezért jött el Jézus Krisztus, ezt írja Péter apostol a levelében, erről beszél Pál apostol, Szent Ágoston, Szent Ferenc és Aquinói Szent Tamás is, sorolta, majd megjegyezte, kár, hogy nem lehetett minden kereszténynek együtt maradni és együtt szolgálni ebben a megújulásban. Isten szava, Isten igéje nem egyszerűen könyv, hanem egy személy, maga Jézus Krisztus
– mondta. A református lelkész felidézte: Szent Ágoston, miután “különös látomásában” hallotta a felszólítást, “tolle, lege!”, “vedd és olvasd”, kezébe vette a Bibliát, olvasta, és megváltozott az élete. “Van-e nekünk ilyen tapasztalatunk, hogy leülünk a könyv köré, amely itt van az úrasztalán, elkezdjük olvasni” és a könyv összegyűjt, összekovácsol, megszabadít, betölt és éltet bennünket? – tette fel a kérdést. Mert e nélkül a tapasztalat nélkül “nem fog menni”, e nélkül nemcsak református, evangélikus és baptista, semmilyen egyház nincs. E tapasztalat hiányában hiába az új templom, hiába az igyekezet, a tervek. Isten embert átformáló igéje nélkül nem fog menni, de vele, a “pokol kapui sem fognak diadalt venni rajtunk”. És akkor szabad emberként, szabad közösségként, szabad szeretetben “rátekintünk az életre körülöttünk”.
Ebben a szabad szeretetben a közélettől sem kell félnünk, részt vehetünk benne, alakíthatjuk”. “Nem abból a félelemből, hogy kimaradunk valamiből”, nem is hatalomvágyból, hanem szolgálatból. Mert aki lát – mert Isten igéje a világosság –, aki hisz – mert Jézus Krisztus megszabadította –, az nem maradhat a tiszta mellényüket őrzők klubjában, miközben hasznot húz, részesül, profitál mindabból, ami ebben a világban kenyeret, szabadságot, a családnak biztonságot és támogatást ad
– fogalmazott.
Nem lehet csak úgy hasznot húzni abból, amit a küzdőtéren piszkos munkával mások elvégeznek helyettünk” – fogalmazott. A keresztény ember küldetése nem az, hogy tisztán megőrizze és mossa a kezeit, mondván, semmi köze a világ dolgaihoz, hanem hogy beszálljon a küzdelembe, és ha elbukik, ha vétkezik, akkor kérjen bűnbocsánatot és kezdje újra, mert “nem vagyunk kivéve a világból
– tette hozzá Balog Zoltán.
Forrás/fotó: MTI
Lajos
2020-11-01 at 07:25
Én nem értek ehhez a református dologhoz. Katolikus vagyok. Tartózkodom is tőlük. De nem is vitatkozom.
Lelkész
2020-10-31 at 22:21
PG
Te össze vissza beszélsz, és még a leghalványabb fogalmad sincs arról, amiről okoskodni próbálsz.
Ad1) A “keresztyén” szó kifejezetten helyes! Mégpedig azért, mert ez a szó egy szláv jövevényszó, ami fonetikusan így hangzik, hogy *krisztyán*. A magyarság pedig ezt vette át és nem a keresztényt. A katolikusok később kezdték el használni a keresztényt.
Ad2) Ha nem tudod valaminek az eredetét vagy az értelmét, akkor inkább hallgass. A reformátusok jól használják.
Ad3) A “krisztyán” szó jelentése Krisztus követő. Tehát nem a kereszten van a hangsúly, hanem Jézus Krisztuson.
Ad4)Az általad kifogásolt kifejezés egyáltalán nem sántít. Te mégcsak véletlenül sem arról beszélsz, amiről a lelkész úr!
Ad5) A Biblia szerint egyáltalán nem bűn a nemi élet. Olvasd csak el pl az Énekek énekét!
Ad6) A papok nem ezért hirdetik,amit hirdetnek! Sőt nem is arról beszélnek, amit te próbálsz a szájukba adni. A “bűnben születtünk” kifejezés azt jelenti, hogy Ádám és Éva engedtek a kígyó csábításának, aminek következtében bejött a bűn és a rossz a világba, ahol addig nem volt, mert Isten mindent tökéletessé teremtett… Ádámot és Évát pedig pont ezért űzték ki a paradicsomból, mert Istenre nem hallgattak, de a Sátánra igen.
Nem, értem, hogy ha tudatlan vagy, akkor miért írsz zagyvaságokat? Hmm?
És miért gondolod, hogy okosabb vagy egy egyetemet végzett kiválóan képzett és a témában jártas lelkésznél? Hmm? Honnan ez a nagyképűség???
PG
2020-10-31 at 21:28
Az a kifejezés, hogy “keresztyén” értelmezhetetlen, mert kinek a keresztyén? Pontosabban keresztjén? Helyesebb lenne, hogy helyette a keresztény szót mondaná. Bár a reformátusoknak nem a kereszt, hanem a csillag a jelképük.
Azért meglehetősen sántít az a kifejezés, hogy Isten teremtményei vagyunk, hiszen tudjuk, hogy apa és anya hozza össze az életet, de a biblia szerint a nemi élet bűn. Ezért hirdetik a papok, hogy “bűnben születünk” Ádámot és Évát ezért űzték ki a paradicsomból. Akkor hogy is van ez? Az Isten bűnt követ el, azzal, hogy embereket teremt?
Namond
2020-10-31 at 17:50
Talán e hír keresztényi értékelése adna médiafelületet Balog Zoltán ?politikus? véleményének.
https://infostart.hu/kulfold/2020/10/31/jogallamisag-mar-tobbrol-van-szo-mint-hogy-az-ep-betette-a-labat-a-resbe